Freddy Macet a magyaroknak?

Önmaga és a magyar jegybank eszköztelenségét ismerte be Simor András a tegnap megjelent lapinterjúban – vélekedett Róna Péter közgazdász, aki szerint a legfontosabb most a lakossági devizahitelek forintra váltása lenne egy állami jelzálogbank segítségével. Ha már nem volna húsba vágó kérdés a háztartások számára a forint/euró árfolyam, csökkenthető lenne a jegybanki alapkamat is, ami beindíthatná a növekedést.

Zuhan a forint, pihen a jegybankelnök. Szabadságra ment Simor András – erősítették meg a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán. Miközben a befektetők eladásra kínálják forinteszközeiket, a jegybank első számú vezetője évi rendes szabadságát tölti március 2. és 6. között. Hogy hol telel az elnök, arról csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Európában tartózkodik. Simor Andrást távollétében Karvalics Ferenc általános hatáskörű alelnök helyettesíti – közölte az MNB kommunikációs stábja. Az MNB egyébként is jó munkaadó, munkatársainak tisztes jövedelmet és teljesítménybónuszt is ad. A Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése 2007-ben 90 millió forint volt. Simor András havi bére 7,4 millió forintra jött ki, ez az összeg nemzetközi összehasonlításban jó érték, az amerikai FED elnöke feleekkora juttatással is beéri. Hogy az alapfizetésen túl milyen jövedelmet kapott az elnök, erre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de azt megtudtuk, hogy az intézmény beosztott munkatársai fizetésükön felül teljesítményprémiumot kaphatnak. Ennek teljes összege tavaly 575,3 millió forint volt, amelyet 638 munkatárs között osztottak fel, azaz egy alkalmazott átlagosan csaknem egymilliós bónuszt kapott. A dolgozók munkájának megítélése szerint 0–40 százalék közötti lehet ez a bónusz, vagyis a legjobban teljesítők éves fizetésük 40 százalékának megfelelő pénzt kaphattak jutalmul. A teljesítménybónusz-keret a bank éves bérköltségének 12 százalékát teszi ki.

Tegnap ismét komoly forintesés mutatkozott a bankközi piacon. A magyar fizetőeszköz új történelmi mélypontra esett, estére 316 forint fölé gyengült az árfolyama.
A jegybank csupán szemlélője a forint leértékelődésének, mi több, egyes vélemények szerint maga az elnök megnyilatkozása is hozzájárult a kurzus gyengüléséhez. „A monetáris politika nem képes orvosolni a problémák gyökereit, a magyar gazdaság szerkezeti gyengeségeit. A mi eszközeink legfeljebb arra elegendők, hogy csökkentsék a jelenlegi válsághoz való alkalmazkodás költségeit” – mentegetőzött a HVG-nek adott interjúban Simor András. A jegybankelnök a kormányra és a fiskális politikára hárította a felelősséget mindezért, mondván, nem születtek meg a szükséges kiadáscsökkentő döntések.
De vajon fellendülhet-e a magyar gazdaság 9,5 százalékos alapkamat mellett? – tette fel az idézett interjúban fel nem tett kérdést Róna Péter közgazdász. A piaci szereplők ugyanis csak 13-14 százalékos kamat mellett jutnak ma forráshoz, ami a 3,5 százalékos infláció mellett is kitermelhetetlen.
Ha a jegybankelnök azt szeretné, hogy a gazdaság kinője, kitermelje az adósságot – mint az interjúban elhangzik –, akkor le kell vinni a reálkamatot, mint a nyugati világ nagy bankjai megtették.
Míg az Európai Központi Bank épp tegnap csökkentette 1,5 százalékra, addig az amerikai jegybank szerepét betöltő FED már korábban 0,25, míg a brit jegybank ugyancsak tegnap 0,5 százalékra vágta vissza az alapkamatot azért, hogy megakadályozza a deflációs spirál kialakulását. Ezzel szemben a magyar 9,5 százalékos kamatszint irreálisan magas – állította Róna Péter. Ellenvetésünkre, hogy a kincstárjegyek aukcióján a 12 hónapos lejáratú papírok csak 12,47 százalékos átlaghozam mellett keltek el, Róna Péter úgy reagált, a kis országok papírjai most nem kelendők, s ez független a kamatlábtól. A jelenlegi helyzet azonban senkinek sem jó, sem a devizahitelben eladósodott lakosságnak, sem a vállalkozásoknak, sem az államnak, sem az önkormányzatoknak. Róna Péter szerint először ki kell váltani a háztartások devizahiteleit, mielőtt az elszabaduló árfolyam miatt tömegesen lennének képtelenek tovább fizetni a részleteket. Erre a célra egy állami jelzálogbankot kell létrehozni, amelyik az amerikai Freddy Mac és Fanny Mae mintájára átvenné a kereskedelmi bankoktól a lakossági hiteleket, és kiszámítható, kifizethető forinthitelekre váltaná át. Az Magyar Nemzeti Bank pedig úgynevezett swapügyletek keretében megállapodhatna a svájci jegybankkal a hitelek átváltásáról.
Ha pedig majd a lakosságot nem érinti közvetlenül az árfolyam változása, a jegybank nekikezdhet az alapkamat csökkentésének – állította Róna Péter, aki szerint ez vezethet el a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állításához.