Elrontott közbeszerzési törvény

Életképtelen, nehezen alkalmazható a gyakorlatban – így minősítették jogászok a ma életbe lépő közbeszerzési törvény módosítását. Különösen kirívó, hogy a jogszabály a tender kiírójának alkalmazottját – akár a beosztott referenst – sújthatja pénzbüntetéssel, ha jogellenesnek találják az eljárást megindító hirdetményt.

Sok tenderkiírónak fájhat a feje, mától ugyanis, ha csak egyetlen érvényes ajánlat érkezik a tenderre, a közbeszerzés érvénytelen. A közbeszerzési törvény életbe lépett módosítása számos más eszközzel is meg kívánja akadályozni, hogy a pályázat kiírója előre megegyezzen a leendő győztessel. Ez a törekvés helyes, hiszen miként Várday György, a közbeszerzési szakértők doyenje korábban lapunkban is több alkalommal megfogalmazta, a magyar közbeszerzési eljárások 90 százaléka korrupt vagy szakszerűtlen.
A kérdés tehát az, hogy a jogszabály életbe lépő változásai véget vethetnek-e a személyre szabott pályázatoknak – tette közzé kétségeit a Vállalkozások Országos Szövetsége pályázati partnere, a Körics Euroconsulting. A jogszabály bevezet egy új elemet, a személyi felelősség elvét. Ha az eljárást megindító hirdetményt utólag szabálytalannak ítélik, a törvény alapján nemcsak az ajánlatkérőt, hanem a tendert készítő munkavállalót is saját személyében bírságolják meg. A Körics Euroconsulting vezető tanácsadója, Pirisi Szilvia lapunk kérdésre azt mondta, ez azért különösen aggályos, mivel az érdemi munkát végző közbeszerzési referens a legritkább esetben befolyásolhatja a jogsértő döntést. Ráadásul a jogszabály nem határozza meg pontosan a felelősök körét. Megeshet, hogy ha egy önkormányzat tendert ír ki például szennyvízcsatorna-beruházásra, a pályáztató önkormányzat nevében a polgármester tárgyal a lehetséges pályázókkal, majd iránymutatása alapján a hivatal beosztott közbeszerzési referense elkészíti a hirdetményt. Ha az utólagos ellenőrzés során derül fény a turpisságra, nem a korrupt polgármestert, hanem a végrehajtó alkalmazottat bünteti a törvény, a pályázat értékhatárától, valamint számos más körülménytől függően akár több millió forintra. Pirisi Szilvia szerint ezen a példán is látható, hogy a jogszabály a gyakorlatban nemigen éri el a célját. Életképtelen lehet a hatályba lépő új közbeszerzési törvény számos rendelkezése – jelentette ki egy szakmai konferencián Fibriczer Gabriella, a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának főosztályvezető-helyettese. Mint mondta, az új törvény intézkedéseinek célja, hogy fokozza a közbeszerzések átláthatóságát, és segítse a kis- és középvállalatokat, azonban ezek várhatóan csak részben valósulhatnak meg. Ugyanezen a rendezvényen Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója úgy vélte, az új rendelkezések figyelembe vételével a korábbinál nehezebb lesz eredményes közbeszerzési eljárást lefolytatni, s a teljesen elektronikus közbeszerzés 2010. januári bevezetése is számtalan bizonytalanságot hordoz magában. Az új törvény alapján április 15-ig minden ajánlatkérőnek el kell készítenie idei közbeszerzési tervét, amit egy teljes évig nyilvánossá kell tennie. A hirdetmények megjelentetéséért – Európában egyedülálló módon – továbbra is fizetni kell majd.