Zavaros Békés megyei belvízberuházás

Büntetőeljárás indulhat a Békés megyei belterületi vízrendezési beruházás miatt, mivel úgy tűnik, a program kétegyházi munkálatánál mintegy százmillió forintnak lába kelt. A munkát végző vállalkozó nettó 87 millió forintért dolgozott a településen, míg a beruházó, akkor MSZP-s vezetésű megyei önkormányzat csaknem 190 millió forint címzett támogatást nyert a kétegyházi programra. Varga Zoltán (MSZP) jelenlegi önkormányzati miniszter, volt Békés megyei közgyűlési elnök állítja: nincs takargatnivalója.

2009. 05. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem 1,4 milliárd forint címzett támogatásból kellett volna megvalósulnia a Békés megyei önkormányzat előző ciklusában a belterületi vízrendezés-beruházás második ütemének. Egyre több jel utal azonban arra, hogy a megyei önkormányzat gesztorságával létrejött programra nem költötték el a teljes elnyert összeget. Legalábbis erre lehet bizonyíték egy, a szegedi táblabíróságon a napokban hozott másodfokú jogerős ítélet, amely a Békés megyei és a kétegyházi önkormányzat között folyó perben született. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hová tűnhetett legkevesebb százmillió forint, hat évet kell visszaugrani az időben.
A Békés megyei belterületi vízrendezési beruházás második, 2003-ban indult ütemében nyolc település vett részt. Ismert, 2002 és 2006 között Varga Zoltán (MSZP) jelenlegi önkormányzati miniszter volt a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. A megyei önkormányzat vállalta, hogy koordinálja a programot, és azzal is támogatta az abban részt vevő településeket, hogy meghitelezte számukra a tízszázalékos önerőt. A megye megegyezett az érintett önkormányzatokkal, hogy azoknak több részletben, a ciklus végéig kell visszafizetni a kölcsönt. A beruházáshoz a megye adott be címzett támogatási igényt, és nyert mintegy 1,4 milliárd forintot; a nyolc település pedig a kedvezményezetti kör tagja volt.
A beruházás az előző ciklusban, 2005-ig valósult meg, az önkormányzatok pedig részletekben fizették vissza a kölcsönt a megyének. Legalábbis ebben a hitben volt mindenki, egészen addig, amíg 2006 őszén a polgári oldal át nem vette a megyei önkormányzat irányítását. Mint kiderült, nem minden település fizette ki a teljes öszszeget, Kétegyháza vezetése mintegy 11 millió forintot nem utalt át a megyei önkormányzatának. Arra hivatkoztak, hogy a helyi belterületi vízrendezéssel megbízott vállalkozó csak a munka egy részét végezte el, és ezért nem hajlandók a teljes önerőt megtéríteni.
A Békés megyei önkormányzat jobboldali vezetése beperelte a kétegyházi önkormányzatot, ahol 2006 őszétől szintén új személy ült a polgármesteri székben. – Mivel Kétegyháza vezetése közölte, hogy nem hajlandó fizetni, nem tehettünk mást, mint hogy pert indítottunk a település ellen – fogalmazott Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke. A Békés Megyei Bíróság első fokon a megyei önkormányzatnak adott igazat, ám Kétegyháza vezetése fellebbezett. A szegedi táblabíróság pedig másodfokon, jogerősen már a község javára ítélt, nem látta bizonyítottnak, hogy helyben elvégezték volna az összesen 219 millió forint értékű munka egészét.
A papírok szerint Kétegyháza és Lökösháza esetében a beruházó megyei önkormányzat az OMS-Hungária Kft.-t bízta meg a kivitelezési munkálatokkal, a cég pedig alvállalkozóként alkalmazta a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot. A Varga Zoltán vezette megye több mint 188 millió forintot nyert a kétegyházi munkálatokra, az öszszeg önerővel együtt megközelítette a 210 millió forintot. Az OMS-Hungária Kft. azonban csak 87 millió forint plusz áfa erejéig bízta meg a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot. Egy 2004. július 27-én keltezett, július 21-i kivitelezési egyeztetésről készült jegyzőkönyv is ezt támasztja alá. Risóczki István, az OMS Hungária Kft. képviselője ezen a találkozón megerősítette, hogy a beruházás fedezetére nettó 87 millió forint áll rendelkezésre, és ebből az összegből kell megvalósítani a belterületi vízrendezés második ütemének munkálatait. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat pedig nem tett mást, mint hogy ezért az összegért csak a beruházás egy részét végezte el.
Kétegyháza vezetése ezért nem fizette ki a teljes kölcsön összegét, és ezért volt hajlandó bíróságra menni igaza bizonyításáért. – Csak a beruházás fele készült el, a záportározó tavaink rendbetétele nem történt meg. Nem kotorták ki az iszapot, és a rőzsefonatos partot is ki kellett volna építeni, ezek azonban elmaradtak – mutatott rá Kalcsó Istvánné, Kétegyháza polgármestere, aki szerint a szegedi táblabíróság ítélete is az általuk tapasztaltakat támasztotta alá. Hozzátette: az elvégzett munka után kifizették az önerőt. A Békés megyei önkormányzat vezetése még nem kapta kézhez a táblabíróság ítéletét. Farkas Zoltán elmondta, amint rendelkezésükre áll a dokumentum, áttanulmányozzák, ezután döntenek a folytatásról. Ha ugyanis valóban nem végezték el Kétegyházán a teljes munkát, miközben csaknem 190 millió forint támogatást nyertek el a munkálatokra, akkor legalább százmillió forintnak nyoma veszett. Információink szerint elképzelhető, hogy büntetőeljárás indulhat az ügyben.
Varga Zoltán önkormányzati miniszter, korábbi Békés megyei közgyűlési elnök lapunknak kijelentette, nincs takargatnivalója az ügyben, a lelkiismerete tiszta, nincs mitől tartania. Arra a kérdésre, hogy mi lett a kétegyházi beruházásra elnyert, de látszólag fel nem használt mintegy százmillió forint sorsa, azt válaszolta, hogy nem tudhatja erre a választ. – A beruházások 2003-ban kezdődtek, és 2005-ben lezárultak. Nem gondolom, hogy tudnom kellene mindenről, hiszen jegyzőkönyvek, naplók tömkelege van. A bírósági ítélet is kétirányú volt, egyszer a megyének, másszor a községnek adtak igazat. Az önkormányzat mostani vezetése dönti majd el, hogy mit lép – jegyezte meg Varga Zoltán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.