Csaknem 1,4 milliárd forint címzett támogatásból kellett volna megvalósulnia a Békés megyei önkormányzat előző ciklusában a belterületi vízrendezés-beruházás második ütemének. Egyre több jel utal azonban arra, hogy a megyei önkormányzat gesztorságával létrejött programra nem költötték el a teljes elnyert összeget. Legalábbis erre lehet bizonyíték egy, a szegedi táblabíróságon a napokban hozott másodfokú jogerős ítélet, amely a Békés megyei és a kétegyházi önkormányzat között folyó perben született. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hová tűnhetett legkevesebb százmillió forint, hat évet kell visszaugrani az időben.
A Békés megyei belterületi vízrendezési beruházás második, 2003-ban indult ütemében nyolc település vett részt. Ismert, 2002 és 2006 között Varga Zoltán (MSZP) jelenlegi önkormányzati miniszter volt a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. A megyei önkormányzat vállalta, hogy koordinálja a programot, és azzal is támogatta az abban részt vevő településeket, hogy meghitelezte számukra a tízszázalékos önerőt. A megye megegyezett az érintett önkormányzatokkal, hogy azoknak több részletben, a ciklus végéig kell visszafizetni a kölcsönt. A beruházáshoz a megye adott be címzett támogatási igényt, és nyert mintegy 1,4 milliárd forintot; a nyolc település pedig a kedvezményezetti kör tagja volt.
A beruházás az előző ciklusban, 2005-ig valósult meg, az önkormányzatok pedig részletekben fizették vissza a kölcsönt a megyének. Legalábbis ebben a hitben volt mindenki, egészen addig, amíg 2006 őszén a polgári oldal át nem vette a megyei önkormányzat irányítását. Mint kiderült, nem minden település fizette ki a teljes öszszeget, Kétegyháza vezetése mintegy 11 millió forintot nem utalt át a megyei önkormányzatának. Arra hivatkoztak, hogy a helyi belterületi vízrendezéssel megbízott vállalkozó csak a munka egy részét végezte el, és ezért nem hajlandók a teljes önerőt megtéríteni.
A Békés megyei önkormányzat jobboldali vezetése beperelte a kétegyházi önkormányzatot, ahol 2006 őszétől szintén új személy ült a polgármesteri székben. – Mivel Kétegyháza vezetése közölte, hogy nem hajlandó fizetni, nem tehettünk mást, mint hogy pert indítottunk a település ellen – fogalmazott Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke. A Békés Megyei Bíróság első fokon a megyei önkormányzatnak adott igazat, ám Kétegyháza vezetése fellebbezett. A szegedi táblabíróság pedig másodfokon, jogerősen már a község javára ítélt, nem látta bizonyítottnak, hogy helyben elvégezték volna az összesen 219 millió forint értékű munka egészét.
A papírok szerint Kétegyháza és Lökösháza esetében a beruházó megyei önkormányzat az OMS-Hungária Kft.-t bízta meg a kivitelezési munkálatokkal, a cég pedig alvállalkozóként alkalmazta a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot. A Varga Zoltán vezette megye több mint 188 millió forintot nyert a kétegyházi munkálatokra, az öszszeg önerővel együtt megközelítette a 210 millió forintot. Az OMS-Hungária Kft. azonban csak 87 millió forint plusz áfa erejéig bízta meg a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot. Egy 2004. július 27-én keltezett, július 21-i kivitelezési egyeztetésről készült jegyzőkönyv is ezt támasztja alá. Risóczki István, az OMS Hungária Kft. képviselője ezen a találkozón megerősítette, hogy a beruházás fedezetére nettó 87 millió forint áll rendelkezésre, és ebből az összegből kell megvalósítani a belterületi vízrendezés második ütemének munkálatait. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat pedig nem tett mást, mint hogy ezért az összegért csak a beruházás egy részét végezte el.
Kétegyháza vezetése ezért nem fizette ki a teljes kölcsön összegét, és ezért volt hajlandó bíróságra menni igaza bizonyításáért. – Csak a beruházás fele készült el, a záportározó tavaink rendbetétele nem történt meg. Nem kotorták ki az iszapot, és a rőzsefonatos partot is ki kellett volna építeni, ezek azonban elmaradtak – mutatott rá Kalcsó Istvánné, Kétegyháza polgármestere, aki szerint a szegedi táblabíróság ítélete is az általuk tapasztaltakat támasztotta alá. Hozzátette: az elvégzett munka után kifizették az önerőt. A Békés megyei önkormányzat vezetése még nem kapta kézhez a táblabíróság ítéletét. Farkas Zoltán elmondta, amint rendelkezésükre áll a dokumentum, áttanulmányozzák, ezután döntenek a folytatásról. Ha ugyanis valóban nem végezték el Kétegyházán a teljes munkát, miközben csaknem 190 millió forint támogatást nyertek el a munkálatokra, akkor legalább százmillió forintnak nyoma veszett. Információink szerint elképzelhető, hogy büntetőeljárás indulhat az ügyben.
Varga Zoltán önkormányzati miniszter, korábbi Békés megyei közgyűlési elnök lapunknak kijelentette, nincs takargatnivalója az ügyben, a lelkiismerete tiszta, nincs mitől tartania. Arra a kérdésre, hogy mi lett a kétegyházi beruházásra elnyert, de látszólag fel nem használt mintegy százmillió forint sorsa, azt válaszolta, hogy nem tudhatja erre a választ. – A beruházások 2003-ban kezdődtek, és 2005-ben lezárultak. Nem gondolom, hogy tudnom kellene mindenről, hiszen jegyzőkönyvek, naplók tömkelege van. A bírósági ítélet is kétirányú volt, egyszer a megyének, másszor a községnek adtak igazat. Az önkormányzat mostani vezetése dönti majd el, hogy mit lép – jegyezte meg Varga Zoltán.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között