Boros Bánk Levente politológus: Meglepőnek tartom az alacsony részvételi arányt, mert több közvélemény-kutatás is ennél nagyobb választási hajlandóságot jósolt. Ez azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább elfordulnak a politikától. Igaz ugyanakkor az is, hogy az európai parlamenti választásoknak nem tulajdonítanak akkora jelentőséget a választópolgárok, mint az országgyűlési szavazásnak. Nehéz megítélni, hogy a rossz időjárásnak lehetett-e érdemi szerepe abban, hogy kevesen járultak az urnák elé, de lehetett ez is az egyik ok a távolmaradásra. Az alacsony részvétel a kisebb pártoknak kedvezhet, közülük is leginkább azoknak, amelyek jól tudják mozgósítani a saját táborukat. Ilyen lehet a Jobbik, amelyiknek az eddigi tapasztalatok szerint fegyelmezett a szavazóbázisa. A választásnak lehetnek belpolitikai következményei, de a konkrét eredmények ismerete nélkül kérdés, hogy ezek mely pártokat érintik elsősorban. A Fidesz győzelmét borítékolni lehet, de nem mindegy, hogy az milyen arányú. Ha a Fidesz súlyos vereséget mér az MSZP-re, az kiélezheti a belső feszültséget a szocialistáknál, ami akár a kormány bukásához vagy párton belüli hatalmi átrendeződéshez vezethet. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a Fidesz nagyarányú fölénye elkényelmesítheti a saját táborát, s mozgósíthatja az ellenfél szavazóit a jövő évben esedékes választásokra. Az SZDSZ-nél és az MDF-nél az határozza majd meg a lehetséges következményeket, hogy sikerül-e legalább egy képviselőt bejuttatniuk az EP-be. (Z. N.)
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet politikai elemzője: Az öt évvel ezelőttinél valamivel alacsonyabb részvételi arány született, amelynek három fő oka volt: a valódi tét hiánya, a kampány alacsony intenzitása és a kiélezett harc elmaradása. Nem a kormányzati hatalom megszerzése volt a tét, „csupán” az, mely párt hány képviselőt küld az Európai Parlamentbe. Az MSZP nem értékelte föl a választás jelentőségét, eleve alacsony tétet rendelt a voksoláshoz, hogy tompítsa az előre borítékolható vereségét. A kampány viszonylag csendes és eseménytelen volt, nem került sor nagyszabású kezdeményezésekre, akciókra a pártok részéről. A választás annyiban lefutott volt, hogy kétség nem fért a Fidesz győzelméhez, így kiélezett harc sem növelte a választási kedvet. Hogy lesz-e a belpolitikai életre következménye az EP-választásoknak, az sokban azon múlik, hogy a politikai szereplők milyen értelmezési versenybe kezdenek. Az MSZP nyilván szeretné feledtetni a választási csalódást, és másra tereli a szót, például a válságkezelésre. Ugyanakkor nem biztos, hogy a Fidesznek érdeke túlértékelni a győzelmét. Még nem tudható, bevált-e az MSZP taktikája, amely a választói passzivitásra építette stratégiáját, mivel nem világos, miként oszlik meg a voksolásban részt vevők aránya, de veszélyes is lehet ez a taktika, főleg ha a párt saját szavazói is távol maradtak a voksolástól. Mindamellett a szocialista párt és az SZDSZ azzal, hogy kampányát a Jobbikra hegyezte ki, lényegében reflektorfénybe helyezte a pártot. (V. T.)
