(Tusnádfürdő)
Rövid beszélgetéssel indult a tegnapi bálványosi program, az eddigi tizenkilenc és a mostani rendezvény szervezői meséltek saját, az elmúlt húsz évvel kapcsolatos élményeikről. Sándor Krisztina, a mostani diáktábor főszervezője elmondta, az első pillanattól kezdve világos volt előttük, hogy idén lesz egy olyan fél nap, amikor visszajönnek az eredeti helyszínre nosztalgiázni. Török Sándor alapító, korábbi főszervező azt az élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke először járt a bálványosi szabadegyetemen. Gazda Zoltán, aki a 90-es évek elején volt a tábor főszervezője, arról beszélt, hogy milyen nehéz volt akkoriban a szervezés. Rossz autóval szervezték a programot, és még ő is sátorban aludt, ha egyáltalán előzőleg valaki nem foglalta azt el. Mátis Jenő 1998-ban volt a tábor főszervezője, közvetlenül a rendezvény előtt alakult meg a Fidesz-kormány. Részben emiatt, részben mert néhány hónappal korábban Magyarország belépett a NATO-ba, a hatóságok és mások is kiemelt figyelemmel kísérték Orbán Viktor látogatását, ami alaposan megnehezítette a tábor szervezését.
Bencze Tibor megjegyezte, hogy a tábor a 2000-es évek elejére alakult át zártkörű buliból hatalmas tömegrendezvénynyé. Mint mondta: hozzá sokkal közelebb áll a kezdeti, csendes táborok hangulata. Toró T. Tibor alapító, korábbi főszervező a költözésről beszélt, hangsúlyozta, hogy a szabadegyetem azért tette át székhelyét annak idején Tusnádfürdőre, mert technikailag kinőtte a tábort. Ugyanakkor Bencze Tiborhoz hasonlóan megjegyezte, ő is nosztalgiával gondol vissza az első táborokra. Illyés Szabolcs, aki 2000-ben kapcsolódott be a szervezésbe, köszönetét fejezte ki az elődöknek, szerinte a csapata tagjai a közös munka során váltak igazán felnőtté. Németh Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, alapító arról beszélt, hogy sokan nagyon sokat tettek azért, hogy a tusványosi folyamat idáig jusson. – Ha ők nem végezték volna ekkora lelkesedéssel a munkájukat, akkor ez a folyamat megszakadt volna, mint korábban annyi más, a rendszerváltás idején indult kezdeményezés – fűzte hozzá.
Később anyaországi és erdélyi magyar, valamint román előadók beszélgettek a rendszerváltásról és annak eredményeiről. Dinu Zamfirescu, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (INMER) elnöke arra mutatott rá, hogy Románia nemcsak Nyugat-Európától van messze, hanem Magyarországtól, Szlovákiától, Lengyelországtól és Szlovéniától is. Mint mondta, a közeledés érdekében nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenniük. Szerinte országának egyetlen lehetősége, hogy az Európai Unióban fejlődhessen a többi országgal együtt konfliktusok nélkül. Egyed Péter filozófiatörténész, egyetemi tanár a rendszerváltás előtti és utáni időszakot állította szembe egymással. Mint megjegyezte, a diktatúra idején a magyarság rabságban élt ugyan, de a rendszer kiszámítható volt, manapság pedig a szabadság bizonytalansággal párosul. Eckstein-Kovács Péter jogász, államelnöki tanácsos a rendszerváltás utáni román társadalom állapotát a bálványosi kutyához hasonlította, amely egyszerre erős, egészséges, ugyanakkor kopott, alkalmazkodó és éhes. Szerinte az utóbbi húsz évben sok eredményt sikerült elérni, de a rendszer hibákkal terhelten működik. Németh Zsolt leszögezte, az anyaország a legmagasabb politikai szinten is elkötelezett abban, hogy az erdélyi magyarság etnikai állományát megőrizze. – Azt szeretnénk, ha a határon túli magyarság hosszú távon megtalálná számítását a szálláshelyén – tette hozzá.
Az előadásokat követően az alapítók életfát avattak a huszadik bálványosi szabadegyetem emlékére, az emlékoszlopot Németh Zsolt és Toró T. Tibor leplezte le. Az életfát megáldotta a tusnádfürdői református lelkész, majd a jelenlevők egymás kezét megfogva, hangosan imádkozták el a Miatyánkot.
Basescu Tusnádon. Traian Basescu román államfő is jelen lesz szombaton Tusnádfürdőn azon a vitán, amelyen Orbán Viktor megtartja előadását a XX. Bálványosi Szabadegyetemen és Diáktáborban – értesült az MTI biztos forrásból.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
