Orbán: Rossz hírek a Kárpát-medencéből

Határon túli magyar szervezetek vezetőivel tanácskozott és ebédelt együtt tegnap Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki előző nap érkezett a diáktáborba. Az egyeztetés ma tágabb körben folytatódik, a székelyföldi településen ülésezik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. Tegnap napközben több érdekes előadás hangzott el az Európai Unió jövőjéről és az autonómiák szükségességéről.

(Tusnádfürdő)

A határon túli magyar szervezetek képviselőivel tanácskozott és ebédelt együtt tegnap Tusnádfürdőn Orbán Viktor és több fideszes politikus. A Fidesz elnöke a megbeszélés után aggodalmának adott hangot a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkező rossz hírek miatt.
– A magyarok helyzetének áttekintése a Kárpát-medence államaiban egy panasz- és fájdalomlistának, optimistán gondolkodva pedig feladatregiszternek tűnik a következő kormányzat számára – vélte a Fidesz elnöke. A legsúlyosabbnak a helyzetet ebben a pillanatban Kárpátalján látja, ahol a magyar oktatási intézmények súlyos veszélybe kerültek. Orbán úgy vélte, az ukrán–magyar kapcsolatrendszer eddig kiegyensúlyozott volt, de Ukrajna mai politikája ezt veszélybe sodorja. Komoly tárgyalásokra lesz szükségünk, hogy megfelelő alapokat találjunk a jövőben az ukrán–magyar együttműködésnek – fogalmazott a Fidesz elnöke, hozzátéve, hogy a magyar sérelmek rendkívül súlyosak. A településen eközben a kontinens és az Európai Unió jelenéről és jövőjéről beszélgettek anyaországi és határon túli magyar, román és brit politikusok, közéleti szereplők. Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselő úgy fogalmazott: mentalitás-, majd értékváltásra van szükség ahhoz, hogy olyan új Európai Unió jöjjön létre, amilyenre mindannyiunk szerint szükség van. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy az új Európának a keresztény alapokra kell épülnie, amely egybeesett David Campanale, a BBC újságírójának véleményével. Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere kifejtette, a válságra időnként ugyanúgy szükség van, mint a viharokra, amelyek bár kárt is okoznak, de megváltozik utánuk a világ. Kérdés csak az, hogy erősebben jövünk-e ki a változásból. Az extárcavezető rámutatott: az állam és a nemzet fogalma nálunk nem esik egybe, mert a magyarság legalább hét állam területén él. – Ezért nekünk a nemzet mindig fontosabb lesz az államnál – szögezte le.
Smaranda Enache, Románia volt finnországi nagykövete is keserűen beszélt Európa állapotáról. A gyógyulás érdekében – mondta – olyan értékeket, mint bátorság, őszinteség, nemesség, jóindulat kell ismét alapul venni, amelyek korábban is formálták a lelkeket. Tóth Zsolt, a Forsense igazgatója arról beszélt, hogy a magyarok nyolcvan százaléka nem bízik az emberekben, és az elmúlt húsz évben romló tendenciákat lehet tapasztalni e tekintetben. A magyarok néhány intézménybe vetett bizalma is egyre csökken. Főleg olyan intézményekről van szó, amelyek döntéshozással, politikával foglalkoznak: így a parlament, a kormányzat és a hozzájuk tartozó intézmények. Érdekesnek tartja viszont, hogy méréseik szerint az unióval kapcsolatos bizalom meglehetősen magas.