Mintegy 40 millió forintot adtunk vissza a vállalkozóknak a májusi adóbevalláskor, ennyivel esett vissza a bevételük ahhoz képest, amennyi előleget korábban befizettek – mutatott rá Császár László (Fidesz), Tapolca polgármestere, aki hozzátette: várható, hogy a helyzet tovább romlik, hiszen az önkormányzat a cégek bevételcsökkenése miatt kevesebb adót vet majd ki. Tapolcán összességében úgy számolnak, hogy 2009-ben 50-60 millió forinttal kevesebb adó folyik be a vállalkozásoktól, mint korábban. Arra a kérdésre, hogy ez milyen hatással lesz az önkormányzat költségvetésére, a polgármester azt válaszolta, hogy működési gondjaik várhatóan nem lesznek, mert még vannak tartalékaik, de a beruházások egy részét valószínűleg el fogják halasztani.
Nincs jobb helyzetben Sátoraljaújhely önkormányzata sem. – Pontos számításaink nincsenek, de biztos, hogy valamelyest csökkenni fognak az adóbevételeink. Nálunk iparűzési és január elsejétől építményadó van. Utóbbi új bevételeket jelent a település számára, de az iparűzési adó komolyabb visszaesésével számolunk – jegyezte meg Dankó Dénes (Fidesz–KDNP) alpolgármester. A településen működő nagyvállalatok főként autóipari beszállítók, akiket kifejezetten érzékenyen érint a válság. Az alpolgármester információi szerint ezek a cégek az előző évi forgalmuk 60-70 százalékát bonyolítják le. Dankó Dénes ugyanakkor pozitívumként említette meg, hogy bár a városban működő cégek küzdenek a válság hatásaival, mégis igyekeznek a lehető legkevesebb dolgozót elbocsátani, hogy az emberek egzisztenciája megmaradjon. A településvezető hangsúlyozta, hogy az adóbevétel-kiesés komoly gondokat okoz az önkormányzatnak, hiszen Sátoraljaújhely forráshiányos település, csaknem 600 milliós hiány betervezése mellett indították az évet. – Nagyon hiányzik minden egyes forint elmaradó bevétel. Jövőre 120 milliárd forintot akarnak spórolni az önkormányzatokon, el sem tudom képzelni, hogyan maradunk majd talpon – tette hozzá Dankó Dénes.
A Pest megyei Pilisvörösvár első embere azt mondta lapunknak, hogy a néhány hét múlva esedékes féléves zárás után tud konkrétumokkal szolgálni, addig feltételezni tudják, hogy mit jelent a válság az önkormányzat számára. Gromon István (Fidesz– KDNP) ezzel kapcsolatban kifejtette, tavaly év végén azt látták, hogy az iparűzési adóbevételeik érzékelhetően csökkennek majd.
Egerben már eleve úgy tervezték a költségvetést, hogy a tavalyi tényszámhoz képest 18-20 százalékkal kisebb iparűzésiadó-bevételt kalkuláltak. Ez a város esetében több mint 700 millió forint bevételkiesést jelent. – A fő probléma az, hogy az iparűzési adó működési bevétel, így főként működési kiadást finanszírozunk belőle, szerencsés esetben eddig még fejlesztésre is maradt belőle – fogalmazott Habis László (Egri Lokálpatrióta Egylet) polgármester. Rámutatott arra, hogy a hevesi megyeszékhelyen komoly oktatási intézményhálózat működik, a fél megye Egerbe jár tanulni. Hozzátette: egy iskola viszont nem úgy működik, mint egy gyár, hogy ha veszteséges, akkor dolgozókat bocsát el. Ennek ellenére a működési kiadásokon igyekeztek faragni Egerben, bizonyos feladatokat pedig elhagytak. A válság abból a szempontból is sújtja a várost, hogy bár csak feleakkora vagyoni típusú bevételt terveztek, mint tavaly, egyelőre nem tudnak értékesíteni sem telket, sem épületet, mivel a piac beállt. Egerben nagy gondot okoz a turizmus visszaesése is. Habis László, sátoraljaújhelyi kollégájához hasonlóan, borúsan látja a 2010-es esztendőt. – Ha a kormány jövőre még 8-10 százalékot elvon tőlünk, akkor az önkormányzatok nagy többsége ellehetetlenül – mondta.
Dorogon egyelőre nem érzékelik a vállalkozások gondjait. – Eddig még senki nem informált arról, hogy a városban működő cégek bármelyike megszűnne vagy leépítést hajtana végre. Ha kapunk ilyen tájékoztatást, akkor majd ki tudjuk számítani, hogy jelent-e ez kiesést az adóbevételeinknél – szögezte le Tittmann János (MSZP) polgármester.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
