Bányabővítés a Gerecse erdeiben?

Miközben tervezett hulladékégető cementgyárának építését a Holcim Hungária Zrt. állítása szerint elhalasztja, bányáinak kapacitását úgy bővítené, hogy több tíz hektárnyi, zömében Natura 2000-es védettség alatt álló erdőt semmisíthetne meg. A környezetvédelmi felügyelőség a homok- és márgabánya esetében már meghozta a bővítést engedélyező határozatát, a mészkőbánya ügye még függőben van. Több civil szervezet küzd a bővítések ellen, a Holcim viszont állítja: csak a kitermelési mennyiség változik.

2009. 08. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Március közepén a Holcim Hungária Zrt. bejelentette, hogy nem kezdi meg a tervezett hulladékégető cementgyár építését, és jövő tavasszal újra megvizsgálja az idő- és költségterveket. Az indoklás szerint a gazdasági válság miatt a halasztás szükségszerű. A hírt a zöldszervezetek és azok a települések is örömmel fogadták, ahol érvényes és eredményes népszavazáson utasították el a cementgyárat. A Válaszúton Alapítványt azonban nem nyugtatta meg a cég első pillantásra pozitív közleménye, és utánézett, mi állhat a bejelentés hátterében. Rövid keresgélés után a szervezet munkatársai rátaláltak a válaszra, mégpedig a környezetvédelmi felügyelőség honlapján. A hirdetmények szerint ugyanis éppen ebben az időszakban indult el a cementgyárhoz tartozó homok-, márga- és mészkőbánya kapacitásbővítésének engedélyezése, nem is akármilyen mértékben. A homokbánya kapaticása évi 23 ezer tonnáról 60 ezer tonnára, a márgabánya kapacitása évi 200 ezer tonnáról 900 ezerre, a mészkőbánya kapacitása 600 ezerről 1,8 millió tonnára növekedne. Ráadásul a bányák a Gerecsében, részben Natura 2000-es területeken találhatók. – Az engedélyezési dokumentációban ugyanis az szerepel, hogy a kapacitásnövelés miatt idővel a jelenleg erdővel borított, de a földhivatalban bányaterületként bejegyzett márgabánya esetében mintegy harminc, illetve a mészkőbányánál hatvan hektár erdőt is letermelnének – fogalmazott Szuhi Attila geográfus, a Válaszúton Alapítvány munkatársa.
A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egy-egy előzetes vizsgálati dokumentációval indult, amely szerint nem várható jelentős környezeti hatás, ezért a bányák ügyében nincs is szükség hatásvizsgálatra.
Szuhi Attila furcsálja, hogy noha több tíz hektár Natura 2000 terület semmisülne meg, a dokumentáció szerint a hatás nem minősül jelentősnek. A szónak szerinte kiemelt fontossága van, hiszen a jogszabály szerint jelentős hatás esetén a károsítás csak kiemelt közérdek miatt fogadható el. Az ügyben érintett civilek a Hulladék Munkaszövetség anyagi segítségével felkértek egy ökológust, hogy járja be a terepet, és készítsen szakvéleményt a tervezett bővítésről. Az eredmény egyértelmű: a bányabővítések hatása egyes helyeken jelentősnek mondható. A bányakapacitás növelése tehát nem engedélyezhető.
A környezetvédelmi felügyelőség azonban másképp látja az ügyet. A márga- és homokbányák bővítését a hatóság már engedélyezte, a hatásokat nem tartja jelentősnek, és véleménye szerint hatásvizsgálat elkészítésére sincs szükség. Pedig a hatóság a homokbánya ügyében hozott határozatban maga is elismeri, hogy az érintett ingatlan része a „Tekeres-hegy és környéke” helyi jelentőségű természetvédelmi területnek, valamint a HUDI 10003 kódszámú, Gerecse elnevezésű különleges madárvédelmi területnek. – Az előzetes vizsgálati dokumentáció részét képező hatásbecslés alapján megállapítható, hogy a Natura 2000 jelölő madárfajokra a megnövekedő kapacitással üzemelő bányászati tevékenység várhatóan nem lesz jelentős hatással – áll ugyanakkor a határozatban, amiből megtudhatjuk azt is, hogy a területen partifecskék, gyurgyalagok, tövisszúró gébicsek és középfakopáncsok fészkelnek. Egyelőre.
Civilek szakértők segítségével fellebbezést adtak be a márgabánya kapacitásának bővítését engedélyező határozat ellen. A mészkőbányával kapcsolatban a Holcim Hungária Zrt. szintén egy előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be. Ez ellen pedig egy véleményezést adtak be, de a felügyelőség még nem hozott határozatot az ügyben.
A civil szervezetek remélik, hogy fellebbezésük meggyőzi a környezetvédelmi főfelügyelőséget arról, hogy a bányák kapacitásának bővítése védett terüteletek kárára nem lehetséges. Azt a hatóságot, amely ellen a táti civilek júniusban tettek feljelentést a rendőrségnél, a főügyészségnél és a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Kezükbe került ugyanis a főfelügyelőség osztályainak aláírásokkal ellátott állásfoglalása, amely szerint a tervezett cementgyár jogszabályi és szakmai okok miatt nem engedélyezhető. Aztán később mégiscsak megadták az engedélyt
Mártha Irén, a Holcim Hungária Zrt.-t szóvivője állítja, nem kértek kapacitásbővítést, a hír nem igaz.
– A kitermelés átütemezését kértük, mert az éves kitermelési menynyiség változik. Ennek az engedélyeztetését indítottuk el – jegyezte meg a szóvivő. A területen levő erdők irtásával kapcsolatos aggályokra úgy reagált: nem lesz változás azon kívül, hogy az éves kitermelési menynyiséget növelik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.