Március közepén a Holcim Hungária Zrt. bejelentette, hogy nem kezdi meg a tervezett hulladékégető cementgyár építését, és jövő tavasszal újra megvizsgálja az idő- és költségterveket. Az indoklás szerint a gazdasági válság miatt a halasztás szükségszerű. A hírt a zöldszervezetek és azok a települések is örömmel fogadták, ahol érvényes és eredményes népszavazáson utasították el a cementgyárat. A Válaszúton Alapítványt azonban nem nyugtatta meg a cég első pillantásra pozitív közleménye, és utánézett, mi állhat a bejelentés hátterében. Rövid keresgélés után a szervezet munkatársai rátaláltak a válaszra, mégpedig a környezetvédelmi felügyelőség honlapján. A hirdetmények szerint ugyanis éppen ebben az időszakban indult el a cementgyárhoz tartozó homok-, márga- és mészkőbánya kapacitásbővítésének engedélyezése, nem is akármilyen mértékben. A homokbánya kapaticása évi 23 ezer tonnáról 60 ezer tonnára, a márgabánya kapacitása évi 200 ezer tonnáról 900 ezerre, a mészkőbánya kapacitása 600 ezerről 1,8 millió tonnára növekedne. Ráadásul a bányák a Gerecsében, részben Natura 2000-es területeken találhatók. – Az engedélyezési dokumentációban ugyanis az szerepel, hogy a kapacitásnövelés miatt idővel a jelenleg erdővel borított, de a földhivatalban bányaterületként bejegyzett márgabánya esetében mintegy harminc, illetve a mészkőbányánál hatvan hektár erdőt is letermelnének – fogalmazott Szuhi Attila geográfus, a Válaszúton Alapítvány munkatársa.
A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egy-egy előzetes vizsgálati dokumentációval indult, amely szerint nem várható jelentős környezeti hatás, ezért a bányák ügyében nincs is szükség hatásvizsgálatra.
Szuhi Attila furcsálja, hogy noha több tíz hektár Natura 2000 terület semmisülne meg, a dokumentáció szerint a hatás nem minősül jelentősnek. A szónak szerinte kiemelt fontossága van, hiszen a jogszabály szerint jelentős hatás esetén a károsítás csak kiemelt közérdek miatt fogadható el. Az ügyben érintett civilek a Hulladék Munkaszövetség anyagi segítségével felkértek egy ökológust, hogy járja be a terepet, és készítsen szakvéleményt a tervezett bővítésről. Az eredmény egyértelmű: a bányabővítések hatása egyes helyeken jelentősnek mondható. A bányakapacitás növelése tehát nem engedélyezhető.
A környezetvédelmi felügyelőség azonban másképp látja az ügyet. A márga- és homokbányák bővítését a hatóság már engedélyezte, a hatásokat nem tartja jelentősnek, és véleménye szerint hatásvizsgálat elkészítésére sincs szükség. Pedig a hatóság a homokbánya ügyében hozott határozatban maga is elismeri, hogy az érintett ingatlan része a „Tekeres-hegy és környéke” helyi jelentőségű természetvédelmi területnek, valamint a HUDI 10003 kódszámú, Gerecse elnevezésű különleges madárvédelmi területnek. – Az előzetes vizsgálati dokumentáció részét képező hatásbecslés alapján megállapítható, hogy a Natura 2000 jelölő madárfajokra a megnövekedő kapacitással üzemelő bányászati tevékenység várhatóan nem lesz jelentős hatással – áll ugyanakkor a határozatban, amiből megtudhatjuk azt is, hogy a területen partifecskék, gyurgyalagok, tövisszúró gébicsek és középfakopáncsok fészkelnek. Egyelőre.
Civilek szakértők segítségével fellebbezést adtak be a márgabánya kapacitásának bővítését engedélyező határozat ellen. A mészkőbányával kapcsolatban a Holcim Hungária Zrt. szintén egy előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be. Ez ellen pedig egy véleményezést adtak be, de a felügyelőség még nem hozott határozatot az ügyben.
A civil szervezetek remélik, hogy fellebbezésük meggyőzi a környezetvédelmi főfelügyelőséget arról, hogy a bányák kapacitásának bővítése védett terüteletek kárára nem lehetséges. Azt a hatóságot, amely ellen a táti civilek júniusban tettek feljelentést a rendőrségnél, a főügyészségnél és a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Kezükbe került ugyanis a főfelügyelőség osztályainak aláírásokkal ellátott állásfoglalása, amely szerint a tervezett cementgyár jogszabályi és szakmai okok miatt nem engedélyezhető. Aztán később mégiscsak megadták az engedélyt
Mártha Irén, a Holcim Hungária Zrt.-t szóvivője állítja, nem kértek kapacitásbővítést, a hír nem igaz.
– A kitermelés átütemezését kértük, mert az éves kitermelési menynyiség változik. Ennek az engedélyeztetését indítottuk el – jegyezte meg a szóvivő. A területen levő erdők irtásával kapcsolatos aggályokra úgy reagált: nem lesz változás azon kívül, hogy az éves kitermelési menynyiséget növelik.
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban