Kivirágzott a gaz a német bálákon

Immár három esztendeje, hogy több alföldi településen a hatóságok felfedezték azokat a szemétbálákat, amelyek Németországból kerültek illegális úton a magyar határokon belülre. A környezetvédelmi tárca és a főfelügyelőség a német társszervekkel történt egyeztetés után a hulladék háromnegyedét visszaküldte a feladónak, több mint ezer tonna azonban hazánkban ragadt. A szemétbálákat azóta sok helyen már a gaz is benőtte, elszállításuk költségét pedig a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok nem tudják vállalni.

Három éve egy éjjel felfeszítették a kaput, úgy hozták be a bálákat – emlékszik vissza a balástyai hulladéklerakó portása, Répási Rozália, miközben a már bezárt szeméttelep felé haladunk egy szűk ösvényen. A település tulajdonában álló szemétlerakó már megszűnt, ide korábban a lakosság kommunális hulladékát szállították – és a hazánkba illegálisan szállított német bálás hulladék egy részét. Közben elérünk egy magaslatra, körbenézünk: a gaz mára teljesen benőtte a szemétkupacokat.
– Azok ott a német bálák – mutat kísérőnk több, szemmel alig kivehető halomra. Derékig járunk a gazban, száraz ágak roppannak lépteink nyomán, olykor bokáig süppedünk a szemétbe. Az egyik teljesen szétterült, háztartási hulladék, sitt és óriási betondarabok alkotta dűnék között megbúvó hulladékban árulkodó jelre bukkanunk: egy nejlondarabon Deutschland felirat virít. Helyben vagyunk. Német termékek és feliratok fedik fel a feladó kilétét, a szemét viszont mára szinte szétválaszthatatlan a korábban a telepre került magyar háztartási hulladéktól. Így már azt sem tudjuk megbecsülni, helyes volt-e az a számítás, amely húsz tonnára tette az ide szállított német hulladék mennyiségét.
– A rendőrség máig sem tájékoztatott bennünket a nyomozás állásáról vagy fejleményeiről – mondja el a község idilli környezetben álló polgármesteri hivatalában Balástya polgármestere. Ujvári László kifejti: az esettel egy időben bezárt a telep, egy uniós pályázaton elnyert forrásból kistérségi hulladéklerakó udvart alakítottak ki a szeméttelep egy részén.
A településvezető kiemeli: a területen ötszáz tonna szemét vár rekultivációra, ebből húsz tonnát tesz ki a német tartományokból itt ragadt, amelynek elszállítására az önkormányzatnak – mint mondja – egy fillérje sincs. – Probléma azonban nem csak a német szeméttel van, hiszen évtizedekig hordtuk a telepre a hulladékot; kicsit úgy érzem, mintha a tengerből akarnánk egy pohár vizet kimerni – hangsúlyozza a polgármester, aki a rekultiváció fontosságára hívja fel a figyelmet.
Nincs pénz szemétszállításra
A nem túl távoli Mindszenten sem jobb a helyzet. A környezetvédelmi tárca „zöldkommandója” 2007-ben bezáratta a város határában fekvő szeméttelepet, mert az nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak. – A telep viszont jogilag nincs a város tulajdonában – tájékoztat Mindszent jegyzője, Hevesi Tamás. A terület gazdája ugyanis egy felszámolás alatt álló termelői szövetkezet. Bár a város felajánlott egy cseretelket a szövetkezetnek, ám „adminisztrációs hiba” miatt a mai napig nem került a terület Mindszent tulajdonába. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy közel kétszázmillió forintos keretbiztosítási jelzálogjog terheli az ingatlant.
– A telepre korábban az ment be, aki akart, a szeméttelep nyitott volt, ezért kerülhetett a szállítást szervezők látókörébe a mi településünk is – mondja a jegyző. Azt azonban nyomatékosítja, hogy az önkormányzatnak nem volt tudomása a szállítmányok érkeztéről, hiszen akkor a városnak lenne bevételi pénztárbizonylata a németek által emlegetett fizetségről. A településen járva azt is megtudjuk: a szemétügy miatt első fokon elítéltek között a 14. rendű vádlott egy mindszenti illetőségű férfi, talán ő intézhette a német szemét elhelyezését.
Szemétlerakás tilos! – piroslik egy táblán az azóta körbekerített és figyelőkutakkal is felszerelt hulladéklerakó kapuján. Építési törmelék, kidobott bútorok és ezernyi műanyag flakon övezi utunkat, amíg meg nem látjuk a telek végében az itt még egyben álló bálákat. A szemétkockák tetején már méteres gazt rángat a szél, közelebb érve pedig gyorsan rábukkanunk az eredetet igazoló német nyelvű újságdarabra. – A báláknak jó ha három százaléka papír, a többi műanyag, hívja fel a figyelmünket a felháborító tényre Hevesi Sándor, az önkormányzat munkatársa. A bála lényegében flakon, fólia, nejlon, bakelit, hungarocell, habszivacs, gégecső és háztartásokban feleslegessé váló műanyag eszközök egyvelege, ami egyszersmind megkérdőjelezi a bálák korábban hangoztatott, válogatott háztartási hulladék meghatározást is.
Hogy meddig marad a szemét? Az 1,1 milliárd forintos költségvetésű település kétszázmillió forint forráshiánnyal küszködik, nincs pénze az elszállításra. Az ügyben a jegyző megkereste a környezetvédelmi minisztériumot is, érdeklődve, Mindszentről mikor szállítják vissza a településre került bálákat. A tárcától azonban megdöbbentő választ kaptak: az önkormányzatnak kell erről gondoskodni.
A mentesítés tulajdonosi feladat
– A jelenleg érvényben lévő hulladékgazdálkodási törvény értelmében az felel a hulladék elszállításáért, akinek az a tulajdonában álló területen található – ad felvilágosítást Sztipán Orsolya, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője. Vagyis a jogszabály alapján az önkormányzatoknak kell a német hulladék további sorsát finanszírozni. A szóvivő szerint nem az állam a felelős a szemét érkezéséért, hanem azok, akik megszervezték a szállítást és az elhelyezést. (A Kecskeméti Városi Bíróság Halász István, kunbajai polgármestert első fokon másfél év börtönbüntetésre ítélte a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, rajta kívül további három személy kapott szabadságvesztést a szemétügyben.)
Sztipán Orsolya arra is rávilágít: az állam nem felel az illegálishulladék-elszállításért, de a jogszabály által kijelölt kompetens hatóság köteles intézkedéseket tenni. A német tartományok és a magyar fél hatóságai egyeztették a lehetséges megoldásokat. Ezek során a németek arra hivatkoztak, hogy mindkét állam társaságai, illetve állampolgárai követtek el jogsértést, ezért nem vállalták a teljes mennyiség visszaszállítását.
Behajtják a költségeket
Nem Bajorország és Baden-Württemberg tartományi megbízásából, hanem illegális csatornákon keresztül került hazánkba a német szemét, ez nehezítette meg a visszaküldést is. (Lengyelország és Szlovákia, ahová szintén fuvaroztak a németek szemetet, a mai napig küzd a a hulladék viszszaszállításáért.)
– A Magyarországon maradt hulladék kisebb része, 227 tonna, amely korábban hulladéklerakókba került, ott is marad, ami a legjobb megoldás, mert oda való – véli a szóvivő. A fennmaradó ezer tonna német szemét egy részét a beremendi és a váci cementgyárban égetik majd el, illetve hulladéklerakókba szállítják a közeljövőben. – Ha a kezelési kötelezettségének a hulladék birtokosa (ideértve azt is, akinek az ingatlanán ismeretlen tulajdonában lévő hulladék van) önként nem tesz eleget, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség kötelezi erre – mondja Sztipán Orsolya. Hozzáteszi: ha a kötelezett nem teljesít, az eljáró felügyelőség elrendeli a végrehajtást. Ha a kötelezett nem képes megelőlegezni vagy viselni a költséget, a hatóság megelőlegezheti, de később ezt az összeget behajtja a kötelezetten. Vagyis igen nehéz helyzetbe kerülnek azok a települések, ahol a német szemét nem hulladéklerakóba került.
A hatóságok 2006-ban fedezték fel javarészt alföldi települések elhagyott hulladéklerakóiban, raktáraiban, telephelyein, tanyáin a Baden-Württemberg tartományból és Bajorországból érkező német bálás hulladékot. Később Pest és Komárom-Esztergom megyében is találtak az illegális szemétből. Összesen tizenhat település, húsz helyszínén leltek rá a nagyjából 4100 tonna német hulladékra; ennek háromnegyedét sikerült Németországgal visszaszállíttatni a küldő ország költségén.