Potyautasok

A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben felmentett egy szülőpárt, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek – az ítélet szerint ezzel csak szabálysértést követtek el. A védőoltásokat sokan az emberiség legnagyszerűbb alkotásai között tartják számon, néhányan azonban kifejezetten károsnak vélik. Megpróbáltuk megérteni, miért gondolkodnak így.

A család négy gyermeke közül a legidősebb egynapos korában kapta meg a tuberkulózis elleni BCG-oltást a kórházban. Három héttel később a kicsiről kiderült, hogy tejfehérje-érzékeny, ekcémás kiütései lettek, kétéves korában pedig légúti allergia fejlődött ki nála. Édesanyja egy könyvben azt olvasta, hogy ezek a tünetek a BCG-oltás miatt alakulnak ki, ezért nem akarta, hogy a második gyereküket is beoltsák, végül ezt mégis megtették a gyermek ötnapos korában. A kislány hasonló tüneteket mutatott, mint a bátyja, öt nappal eltolva. A harmadik gyermekük még később kapta meg a BCG-t, a tünetei is később jelentkeztek. A negyedik gyereküknél megtagadták a BCG-oltás beadását: sikerült a gyermek egyéves koráig halogatniuk, ekkortól ugyanis már nem kötelező beadni.

Az anya tehát az oltást okolja gyermekei megbetegedéséért. Felmerül azonban az a lehetőség is, hogy az azonos lakhelyen, azonos körülmények között nevelkedő testvérek esetében nem a BCG-oltás az egyetlen közös, őket érő környezeti hatás, amely hasonló tüneteket okozhat.
– Új, biofestékkel kifestett házban lakunk, hegyen, másfél kilométeres körzetben nincs rajtunk kívül senki – válaszolta az anya az esetleges környezeti háttértényezők felmérését firtató kérdésünkre. – A gyerekek azokat a biotermékeket eszik, amelyeket mi a kertben termelünk. A levegőn vannak, a levegő pedig nem szennyezett. A gyerekek tehát a legegészségesebb környezetben nőnek föl.
A nyilatkozó végül a homeopátiához fordult.
– Hallottam arról, hogy „kivezetést” lehet végezni mindenféle, a szervezetbe került anyaggal kapcsolatban. 2007 augusztusában mindhárom gyereknél ezt alkalmaztam az összes többi oltásra is. Ez a fajta orvoslás alapvetően energiaszinteket mozgat meg – magyarázza.
Amint kifejtette, a homeopátiás orvoslásban – az allopátiának nevezett nyugati orvoslással szemben, ahol a tünetek ellen adnak szereket –, ha a tünetet kiváltó hatóanyagot milliószorosára, milliárdszorosára felhígítják és összerázzák (amelyet potenciálásnak neveznek, és ha jól értettük, szerepe túlmutat az összetevők elkeverésén), majd a felhígított hatóanyagot beadják a betegnek, a tüneteit meg lehet szüntetni. Az anya a BCG-oltás végletes felhígított hatóanyagát adta a gyermekeinek. E homeopátiás készítményeket (úgynevezett oltási nozódákat) elmondása szerint korábban magyar patikákban is lehetett kapni, ma már az osztrák gyártótól kell megrendelni. A kivezetés után megszűntek a gyerekek tünetei.
Az anya tehát ugyanazt a hatóanyagot adta be a gyermekeinek felhígítva kezelés gyanánt, amely szerinte kiváltotta a betegségüket. Bár a hígítás mértéke miatt gyakorlatilag nem tartalmazott BCG-oltóanyagot a szer, a homeopátia egyetlen bizonyított hatásának tekinthető placeboeffektust azonban kiválthatta. Elképzelhető mindazonáltal, hogy a BCG-oltás valóban allergiás reakciót vált ki bizonyos gyerekekből.
– Nem zárható ki, hogy a BCG-oltás allergiás, ekcémás mellékhatást okoz, de ez kezelhető – válaszolta kérdésünkre Nagy Károly mikrobiológus egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének vezetője. – Az ekcéma jelentette kockázat sokkal kisebb, mint a tuberkulózisé. E kettő veszélyessége össze sem hasonlítható.
n
A gyermek tizennegyedik évében kötelezően beadandó hepatitis B elleni védőoltást tagadta meg egy másik, névtelenséget kérő személy, aki – folyamatban lévő bírósági ügye okán – csak annyit árult el magáról, hogy Fejér megyében lakik.
– Biotermeléssel foglalkozunk, a védőoltásokkal szembeni kétely is emiatt merült fel bennünk. A biotermelésben ugyanis az állatok megelőző vakcinázása tilos, a génmódosított szerek használata pedig maga az ördög. A hepatitis B-oltás pedig génmanipulációval lett előállítva – mondja. – A hepatitis B-ben évente nem egészen százan betegednek meg Magyarországon, tehát nagyon keveseket érint a betegség. Amerikai kutatók megállapították, hogy háromszor nagyobb a veszélye annak, hogy valaki az oltás mellékhatásaitól megbetegszik, mint annak, hogy elkapja a hepatitist, ha nem tartozik a rizikócsoportokba.
A védőnő jelentette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ), hogy a nyilatkozó megtagadta az oltás beadását, ezután kétszázezer forintos bírságot szabtak ki rá, az ügye a bíróságra került, és még nem ért véget. A hepatitis B-oltás egyébként valóban génsebészeti úton előállított vakcina. A vírus örökítőanyagából kivágják azt a génszakaszt, amely szükséges ahhoz, hogy az emberben kialakuljon ellene az immunitás. Azok a gének, amelyek megbetegíthetnék az embert, be se kerülnek a szervezetbe. A génmódosítás (főként mezőgazdasági) alkalmazásai bizonyos esetekben aggodalomra adhatnak okot, de ebben az esetben éppen a biztonságot szolgálják.

Az oltásokat ellenzők szerint a védőoltások sok szempontból többet ártanak, mint használnak: allergiát, cukorbetegséget, idegrendszeri szövődményeket, például autizmust és értelmi visszamaradottságot okozhatnak, de ezt a közvélemény nem tudhatja meg. Indokként főleg a gyógyszergyárak lobbiérdekeit említik.
Egy, a magyar oltási rendszert kritizáló szervezet képviselője – aki nyilatkozata megjelenéséhez utóbb nem járult hozzá – elmondta, hogy a fertőző betegségek csak a legyengült immunrendszerű emberekre veszélyesek, különben pedig a ragályos betegségek mindig csak a lakosság egy részét fertőzik meg, és közülük sem lesz mindenki súlyos beteg. Amikor visszakérdeztünk, hogy minden fertőző betegségről azt gondolja-e, hogy azokat csak a gyenge immunrendszerrel bíró emberek kapják el, igennel válaszolt.
– Ez abszolút őrültség, nagyon veszélyes felfogás – fakad ki Nagy Károly, amikor idéztük neki a fenti állításokat. – A mikroorganizmusok még a legjobb immunrendszerű egészséges embert is simán megtámadhatják és megbetegíthetik. Az influenzavírus sem csak a gyenge immunrendszerű embert támadja meg, és ezért nagyon hasznos, ha tömegeknek adnak influenzaoltást. Evvel nemcsak a terjedést gátolják meg, hanem a beoltottakat is védetté teszik.

A védőoltásokat sokan sokféle betegség okozásával vádolják világszerte, a veszélyességüket kimutató vizsgálatok hitelességét azonban a komolyan vehető kutatók közül nagyon kevesen fogadják el. Sőt a szenzációs felfedezéseket bejelentőkről esetenként kiderült, hogy egyszerű csalók. Így járt Andrew Wakefield orvos is, aki 1998-ban a világ egyik legrangosabb orvosi folyóiratában, a The Lancetben jelentette meg tanulmányát, amely szerint a kanyaró ellen adott MMR-oltás autizmust okoz. Azóta kiderült, hogy meghamisították az adatokat, és a cikk tizenhárom szerzője közül tíz visszavonta a benne foglalt állításokat.
– Az autizmus diagnosztizálása tizenöt–tizennyolc hónapos korban lehetséges. És éppen tizenöt hónapos korban van az MMR-oltás. Ennyi az összefüggés. Ugyanannyi autista van ott, ahol oltanak és ahol nem oltanak kanyaró ellen – magyarázza Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. Korábban egyes oltások tartósítószereként használtak egy tiomerzál nevű higanyvegyületet, ezt is azzal vádolták, hogy autizmust okoz. Erre sincs bizonyíték, de a vegyületet már három éve nem használják a Magyarországon alkalmazott kötelező védőoltásokban.
Nemcsak az oltóanyagokat, de a rendszer működését is kritikák érik.
– Magyarországon gyakorlatilag nincsen reális visszajelzés az oltási problémákról, tehát nehéz átlátni azt, hogy a hazai védőoltásoknak milyen mellékhatásai és szövődményei lehetnek – tudjuk meg Hajdu Ráfis Gábortól, a Nyitott Kapu Alapítvány kuratóriumának elnökétől.
– Természetesen évente előfordul egy-két száz fokozott oltási reakció, amelyeket az orvosok bejelentenek az ÁNTSZ-nek – cáfolja az állítást Ócsai Lajos. – Bejelentik például, hogy bepirosodott az oltás helye, bágyadt a gyermek, esetleg felment a láza. Az utóbbi tíz évben maradandó egészségkárosodás a kötelező védőoltások következtében nem alakult ki Magyarországon.
Hajdu Ráfis szerint vannak fontos oltások, amelyekre nagy szükség van, de vannak olyanok is, amelyek alapvetően üzleti érdekek által motiváltak. Ilyen például a mumpsz, a rubeóla, a bárányhimlő vagy akár a meningococcus baktérium által okozott agyhártyagyulladás elleni oltás: ebben az esetben évente nyolc–tíz alkalommal előforduló betegség ellen oltanak, amelynek a reális veszélye megkérdőjelezhető.
A fertőző betegségek ritka előfordulása sokszor feltűnik az oltásokat ellenzők érvelésében. A bírósági ítélet egyik indoka is az volt, hogy az oltások elmulasztásával a szülők nem tették ki gyermeküket jelentős veszélynek, és biogazdálkodó nyilatkozónk is arra hivatkozott, hogy a fertőzés alig fordul elő Magyarországon.
– A lakosság 99 százaléka átoltott. A fennmaradó egy százalék nagy része is egészségügyi okokból nem kaphatta meg a védőoltást. A potyautasok pedig ne jártassák a szájukat! Azért kicsi a fertőződés esélye, mert mindenki más beoltatja a gyerekét – vélekedik Ócsai Lajos.

Mi lenne hát a megoldás a jelenlegi oltási rendszer ellenzői szerint?
– A védőoltásoknak, ahogy minden orvosi beavatkozásnak, sokféle előnyük és sokféle hátrányuk is van – e kettőt mérlegelve kell minden esetben meghozni egy-egy döntést – érvel Hajdu Ráfis Gábor. – Mi azt a célt tűztük ki, hogy eurokonform oltási rendszert hozzunk létre, amely a fejlett világ nagy részében működik. A magyar oltási rendszeren ehhez egyetlen ponton, méghozzá a törvényi kötelezettségen kellene változtatni.
Másik oltásellenes szervezetet képviselő nyilatkozónk egyetértett Hajdu Ráfissal. Szerinte a szülőre kéne bízni, hogy beoltatja-e gyermekét, vagy sem. Kérdésünkre, hogy a szülő rendelkezik-e a megfelelő szakismeretekkel ennek eldöntéséhez, azt mondta, a szülők hozzájuthatnak a témához kapcsolódó irodalomhoz, és ezek segítségével felelősen dönthetnek. Az internet és az ezoterikus könyvesboltok valóban tele vannak az oltások ártalmait taglaló tanulmányokkal, könyvekkel. Az orvosegyetemeken megszerezhető szakismeret nem is ahhoz szükséges, hogy el tudjunk olvasni egy könyvet, hanem ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, annak a könyvnek hihetünk-e.
A védőoltások ellenzőinek legfontosabb érve az, hogy az európai országok többségében másféle oltási rendszert működtetnek, mint Magyarországon, és általában kevesebb kötelező védőoltást írnak elő. Ez igaz. Nagy-Britanniában és Németországban például egyik oltás sem kötelező, Franciaországban és Spanyolországban pedig kevesebb oltást írnak elő kötelezőként. Mindazonáltal talán beszédesebb az, hogy a hazánkban kötelezően előírt védőoltások közül egy sincs betiltva Európa más országaiban, csupán a szülők dönthetnek arról, hogy kérik-e, vagy sem. Pedig feltételezhető, ha ezek bizonyítottan veszélyesek volnának, akkor nem engednék a hatóságok, hogy a szülők beadassák gyermekeiknek. Más országokban tehát más az oltási rendszer, mint Magyarországon. Még az is lehet, hogy a miénk a jobb.
– Nemrégiben tartottam a magyar kötelező védőoltási gyakorlatról egy előadást az Európai Unió más országaiból érkezett kollégáknak – mondja Nagy Károly. – El voltak képedve, milyen jó a magyarországi járványügyi helyzet, és hogy sikerült elérnünk, hogy szinte mindenki átoltott legyen.
– Azokban a külföldi országokban, ahol nem oltanak szamárköhögés ellen, aránylag magas számban betegszenek meg a gyerekek. Magyarországon is előfordul ez a betegség, de nagyon alacsony, évi húsz-harmincas számban – hoz példát Ócsai Lajos. – Hogy serdülőkorban se forduljon elő a betegség, tizenegy éves korban mostantól újraoltjuk a gyerekeket. Ezzel Magyarország lesz talán az egyetlen olyan ország, ahol ezt az oltást akkor vezetik be, mielőtt még baj történt volna. A többi országban már mindenhol komoly szamárköhögés-járványok voltak a gimnazisták körében, mielőtt bevezették volna az újraoltást.
Ezerkilencszázötvenkettő és 1961 között évente 143 gyermek halt meg átlagosan kanyaróban hazánkban. Most egy sem, utoljára 2001-ben volt egy kanyarós beteg. Tavaly Ausztriában ezzel szemben 402 megbetegedés volt, Angliában két éve tizenketten haltak meg kanyaróban, Olaszországban nem tudják megállítani a terjedését. Magyarországra is hurcoltak be kanyarót, tehát diagnosztizálták a betegséget külföldieknél, de az oltásnak köszönhetően nem terjedt tovább.
– Én orvosként feltétlenül azon a véleményen vagyok, hogy a védőoltással járó kockázatok sokkal kisebbek, mint az elkerülésével járó veszélyek – mondja Nagy Károly. – Az emberi jogok figyelembevétele mellett a közösség érdekeit is szem előtt kell tartani. Ha tömegessé válna az egyébként védőoltásokkal kiküszöbölhető fertőző betegségek elleni vakcinák visszautasítása, az óriási károkat okozó járványokhoz vezetne.