Új hidegháború Dél-Amerikában?

A kolumbiai Álvaro Uribe elnök hét dél-amerikai országot érintő háromnapos villámkörútján arról próbálja meggyőzni vendéglátóit – nem sok sikerrel –, hogy miért adja bérbe hét támaszpontját az Egyesült Államoknak. Marco Aurélio Garcíát, a brazil elnök legfőbb külpolitikai tanácsadóját a hidegháborúra emlékezteti a támaszpontok ügye.

A kolumbiai Uribe elnök „néma” körútra indult Dél-Amerikában: sehol sem tartottak sajtótájékoztatót a megbeszélések után a hét kolumbiai támaszpont bérbe- adásával kapcsolatban. Csak Peru elnöke állt Uribe mellé, a bolíviai Evo Morales nem fogadja el a támaszpontok bérbeadását, a többi ország hallgat (Argentína) vagy semleges álláspontra helyezkedik (Chile és Paraguay, és várhatóan Uruguay és Brazília is). Brazília minden bizonnyal azért választja a semleges álláspontot, mert ő akar döntőbíró lenni ebben a kérdésben. Ugyanis 2008-ban éppen a brazil elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva kezdeményezésére alakult meg a térség első katonai jellegű szervezete, a Dél-amerikai Védelmi Tanács – az Egyesült Államok részvétele nélkül.
Uribe arra hivatkozik, hogy ki akar törni az elszigeteltségből, hiszen egyre rosszabb, már-már háborús a viszonya Venezuelával és Ecuadorral. Ezért is érvel támaszpontjainak amerikai bérbeadásával, mert tart Hugo Chávez beavatkozásától: két hete hozta nyilvánosságra, hogy szerinte csakis Venezuela közreműködésével kerülhetett több korszerű svéd gyártmányú fegyver a FARC-hoz. Uribe ennek alapján vádolta meg venezuelai kollégáját, hogy titokban támogatja a radikális marxista kolumbiai gerillaszervezetet. Hugo Chávez viszont szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azzal vágott viszsza, hogy a gerillák 14 éve rabolták el az AT4-es rakétavetőket az egyik kolumbiai határhoz közeli hazai támaszpontról.
Chávez ezért megismételte minapi bejelentését: a támaszpontokról várható amerikai támadásra hivatkozva szeptemberben újabb orosz gyártmányú fegyverzetet is vásárol következő oroszországi útján. Leonyid Golubjov, Oroszország bolíviai nagykövete csendben bekapcsolódott a vitába, és Bolíviának és Venezuelának, sőt már Perunak is eladandó védelmi jellegű fegyverzetekről beszélt.
Uribe nem akar részt venni hétfőn a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (Unasur) következő ülésén. Quitóban a házigazda Ecuador veszi át a dél-amerikai integráció első fontos politikai szervezetének soros elnökségét, és Uribe viszonya 2006 vége óta kifejezetten ellenséges Rafael Correával. Tavaly március elsején ráadásul a kolumbiai légierő ecuadori területen indított támadást a FARC tábora ellen, és megölte egyik alvezérét, Raúl Reyest. Ecuador és Venezuela kis híján háborút indított Kolumbia ellen, és ez a támadás pecsételte meg a Csendes-óceán partján fekvő ecuadori Manta támaszpont sorsát, amelyet az Egyesült Államok 1998 óta bérelt a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelemhez.
Eközben pezseg a katonai-diplomáciai élet: Jim Jones, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója Brazíliában tárgyal, és próbálja meggyőzni vendéglátóit a kolumbiai–amerikai álláspont helyességéről. Marco Aurelio García, Lula legfőbb külpolitikai tanácsadója viszont úgy érzi: a támaszpontok ügyével mintha kicsit visszatért volna a hidegháború.