A„Balaton-törvény” megkerülésével adott el három magánbefektetőnek egy csaknem egymilliárd forint értékű ingatlant mindössze kilencvenmillió forintért a velencei önkormányzat és a Fejér Megyei Közgyűlés – írta a Blikk. A lap szerint az összesen hat hektár megyei tulajdonú telek eladására még 1998-ban bólintott rá a megyei közgyűlés akkori MSZP-s elnöke, miután a szocialista többségű testület megszavazta azt.
Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény kimondja, hogy a természetes vizek partján önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon nem szerezhető. – Ezalól csak a mindenkori kormány adhat felmentést. Velencén azonban a képviselő-testület kemping helyett üdülőterületté minősítette át a partszakaszt – írta a lap. A város akkori és jelenlegi polgármestere, a független Oláhné Surányi Ágnes a Blikknek szűkszavúan kommentálta az esetet.
*
– Törvényesen jártunk el. A tilalom feloldását a megyei közgyűlés elnöke kérte. A beépítést feltételekhez kötöttük – mondta.
Az eladási tilalom feloldását követő két hónapon belül a Fejér megyei önkormányzat máris talált vevőt a tóparti, örökpanorámás ingatlanokra. A közgyűlés pedig megszavazta, hogy az ingatlanokat kilencvenmillió forintért adja el a megye három magánszemélynek. A csaknem hathektáros területre ezután a tulajdoni lapok szerint az új tulajdonosok 910 milliós jelzáloghitelt jegyeztettek be. A banknak tehát ennyit ért volna a terület, ha a tulajdonosok nem tudják visszafizetni a kölcsönt, ám a megye ennek tizedét kérte. – Az önkormányzat anyagi helyzete megkövetelte a terület eladását. Nem tudtuk, hogy ennyit ér – mondta a Blikk kérdésére Szabó Gábor (MSZP), a közgyűlés akkori elnöke, aki azóta is a közgyűlés tagja, valamint a velencei-tavi fejlesztési tanács elnöke. Hozzátette: eladás előtt két értékbecslő is látta a területet. Ezek szerint az értékbecslőknek sem tűnt fel a tóparti telek különlegessége.
Megkerestük a történettel kapcsolatban Balogh Ibolyát, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, aki azt mondta, hogy átfogó vizsgálatot indítottak a Velencei-tó körüli ingatlanok elidegenítésével kapcsolatban, különös tekintettel a parti sávok ügyére. – A botrányt az robbantotta ki, hogy a Velencei-tó partján több helyen nem lehet lemenni a vízhez, mert le van zárva a terület, számos esetben jogsértő módon. Így van ez a szóban forgó csaknem hathektáros ingatlan esetében is, amit 1998-ban nem a törvényeknek megfelelően adhatott el a megyei önkormányzat, ráadásul jócskán áron alul – jegyezte meg Balogh Ibolya, aki a vizsgálat anyagát a szeptember végi közgyűlés elé terjeszti majd, ahol teljes körű tájékoztatást ad a helyzetről. (Több tulajdonosváltás és felosztás után a Korda házaspár is így jutott itt egy tóparti ingatlanhoz. Balázs Klári tegnap perrel fenyegette lapunkat a fotózás miatt.)
A közgyűlés elnöke a legfontosabbnak azt tartja, hogy a jogszabályoknak megfelelően az emberek kapjanak lehetőséget a tó körbejárására. – Ez a célom, az összes többi lépés ehhez igazodik majd. A helyzet meglehetősen komoly, az ügy akár az eredeti állapot helyreállításáig is eljuthat. Ha megállapítják, hogy az ingatlan elidegenítése törvénysértő volt, akkor az ügyészség akár ezt is kérheti a bíróságtól – fűzte hozzá a közgyűlés elnöke, aki egyet biztosan tud: az ügyet mindenképpen végig kell vinni. Arra kérdésre, hogy kik lehetnek az ügy felelősei, Balogh Ibolya annyit mondott, ez már túlmutat a megyei önkormányzat hatáskörén, és neki az a legfontosabb, hogy a törvényes állapotot helyre tudják állítani.
origo.hu
Az orosz reaktorkovácsok már a Paks II. reaktortartályán dolgoznak
