A Leader az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egyik sajátos módszere. Nemcsak egy program, hanem egy módszertan, amelynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminőséget. Az unió legsikeresebb vidékfejlesztési programjának részeként a vidéki térségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil és társadalmi szervezetei együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat hoznak létre, amelyeken keresztül maguk jelölik ki a földrajzilag összefüggő, tíz- és százezer közötti lakosságszámú területek fejlődésének irányát. Az önszerveződésre, az innovációra, valamint a helyi adottságok felismerésére és kiaknázására alapuló térségfejlesztés a Leader program eszenciája.
Az Európában a 90-es évek óta egyre nagyobb teret nyerő Leader Magyarországon először a 2002–2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program részeként Leader+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét jelzi, hogy a Leader+ hétmilliárdos forrását az Új Magyarország vidékfejlesztési program IV. tengelye megtízszerezte: a 2007–13 közötti időszakban már több mint hetvenmilliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az összeg felhasználása – annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig – ugyanis teljes egészében a 96 hazai akciócsoport saját hatáskörében történik.
A szocialisták ráhajtottak
Magyarországon azonban az akciócsoportok megalakulása és az azokat működtető szervezetek létrehozása nem ment botrányoktól mentesen. Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fideszes elnöke 2007 szeptemberében tartott e témában sajtótájékoztatót, ahol elhangzott: a szocialisták „ráhajtottak” az európai uniós forrásokra, az önkormányzatok, civil egyesületek, egyházak megosztására törekednek. – Ennek ékes bizonyítéka a Berettyóújfaluban alattomos körülmények között létrehozott Bihar–Sárrét Leader akciócsoport – hangoztatta akkoriban az ellenzéki politikus. Hozzátette: a Leader-programon belül a helyi vidékfejlesztési irodák mellett a kistérségi akciócsoportoknak lesz fontos szerepük, mivel a pályázatokat ők írják ki, így kizárólag ők juthatnak hozzá az EU által biztosított lehetőségekhez. A közgyűlési elnök úgy fogalmazott, „az irodáknak nem lenne szabad közreműködniük az akciócsoportok megalakításában, de például Berettyóújfaluban éppen az irodavezető, Karalyos Géza hívta össze az alakuló ülés résztvevőit, ő bérelte a helyiséget, s a meghívót »véletlenül« az MSZP irodájából faxolták, tehát a szocialista kötődés nyilvánvaló.” A Magyar Nemzet az elmúlt időszakban folyamatosan hírt adott a Leader-program körüli botrányokról. Először a Leader akciócsoportok megalakulásának körülményeit tártuk fel. Később több cikket közöltünk a Leader akciócsoportokról, amelyet az MSZP helyi erői a jobboldal nélkül szerveztek meg. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a 96 akciócsoport mintegy kilencven százalékára tenyereltek rá a szocialisták, és csak a tizede jött létre konszenzusos alapon. Akadt olyan térség is, ahol a helyi Leader-program koordinálását végző szervezet elnökének büntetett előéletű személyt választottak. Markovics Mátyás, az Érmellék Kistérségi Kht. ügyvezetője 2006 nyarán gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétsége miatt jogerősen hatvanezer forintos pénzbüntetést kapott.
Pályáztatás: kulcsszerepben az MSZP
Alig csitult el a vihar az akciócsoportok megalakulása után, a lapok újabb botrányról számoltak be. A szocialisták országszerte nem elégedtek meg ugyanis az akciócsoportok bekebelezésével, több helyen az azokat működtető szervezetekbe is saját embereket ültettek. Tavaly év végén és 2009 elején lapunk több írást közölt olyan Leader akciócsoportokat működtető szervezetekről, ahol fontos tisztségekbe baloldali kötődésű emberek kerültek. Többnyire a szervezetek felügyelőbizottságába furakodtak be, de akadt cég és egyesület, ahol az ügyvezetői és elnöki székbe is MSZP-kötődésű személy ült. Ezzel párhuzamosan kiderült azt is, hogy az akciócsoportokat működtető szervezetek kisebb vagyonokat emésztenek fel. Megírtuk, hogy a Bihar–Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. több mint 530 millió forintot költ el 2015-ig önmaga működtetésére, miközben a társaság közreműködik két kistérség mintegy hárommilliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásainak elosztásában. A vállalkozás vezetésében helyet kaptak MSZP-s kötődésű személyek, akik havonta több százezer forintot tesznek zsebre. Ráadásul a kft. felügyelőbizottságának minden tagja valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz. Az ő javadalmazásuk titkos. Nem árt megjegyezni, hogy a cégben négy pályázati tanácsadó mellett két irodavezető, két cégvezető és egy ügyvezető igazgató dolgozik.
Az akciócsoportok botrányos ügyei után a pályázatok kiírásával és a pályáztatás lebonyolításával is gondok adódtak. Mint ismert, az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv a 2007–2013-ra vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Négy tengely határozza meg a finanszírozási lehetőségeket és a támogatható intézkedések körét. A harmadik tengelyt a múlt évben írták ki, de Font Sándor tájékoztatása szerint akad olyan pályázat, amelyet mind a mai napig nem zártak le. A pályázatokat egyébként január 10-ig kellett beadni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) augusztus végén jutott el addig, hogy feldolgozza a beadványokat, és értesítse az érintetteket a végeredményről. Többen nem értették, hogy a munka miért tartott több mint fél évig, erre azt válaszolták az illetékesek, hogy óriási mennyiségű pályázatot kellett elbírálniuk, és kollégáik leterheltek voltak. Erre hivatkoztak akkor is, amikor a negyedik tengely kiírásának csúszását kérték számon az MVH-n. Azt mondták, hogy csak most végeztek az előző beadványok elbírálásával, ezért csak most írták ki az új pályázatokat. Mielőtt azonban górcső alá vennénk a negyedik tengely kiírásait, muszáj egy másik botrányra is kitérni.
Félmilliárd kampányra
A közelmúltban kiderült, hogy múlt év december 22-én átutaltak ötszázmillió forintot a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára. (Az MSZP közeli szervezetről azt kell tudni, hogy 2005 szeptemberében alakult, és elsőként a Leader Központot hozta létre. Itt az elsődleges cél az akkor hetven nyertes akciócsoport szakmai felkészítése, irányítása és folyamatos segítése volt.) Az agrártárca a szervezet egyéni kérelmére döntött a soron kívüli támogatás átutalásáról abból a célból, hogy kommunikációs kampányt indítsanak a nemzetközi válság hatásairól vidéken. Az ötszázmillió forintból hatvanmilliót egy megalapozó tanulmányra, ötvenmilliót egy honlap üzemeltetésére, hetvenmilliót a módszertani háttér kidolgozására, ötvenmilliót a konzultációkra, százmilliót a megyei, húszmilliót pedig az országos rendezvények lebonyolítására, hatvanmilliót a tájékoztató kiadványokra, ötvenmilliót az összefoglaló tanulmányra és negyvenmilliót a projektmenedzsmentre adtak. A parlamentben az ügyet firtató Font Sándor Gráf József agrárminiszterhez intézte a kérdését, amely szerint nem tartotta-e aggályosnak megkötni a szerződést – a képviselő szerint – láthatóan fiktív tevékenységre? – Csak nem azért lett ilyen fontos ez az egyesület, mert Kazár településen, a Diófa utca 13.-ban nemcsak ezt az egyesületet jegyezték be annak idején, hanem Ficsor Ádám volt titokminiszter által a szocialista kötődésű Balegyenes Munkacsoportot is? Miniszter úr, csak nem a választásokban szánnak ennek az egyesületnek valami szocialista propagandaszerepet az ötszázmillió forintos támogatással? – érdeklődött a képviselő. Válaszában Gráf József azzal védekezett, hogy a válságkezelés sikere érdekében az információk helyi szereplőkhöz juttatására is külön figyelmet fordított a kormány, ennek forrása pedig nem a tárca volt, hanem a kormányzat. Ráadásul, tette hozzá, a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület már korábban, több kormányzati fejlesztésnél is megvalósított kommunikációs, képzési, szervezési programokat. Kiemelte: az egyesület az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként az ország teljes területét lefedve, 96 helyi akciócsoporttal áll szakmai kapcsolatban a megyei irodáin keresztül. Font a választ nem fogadta el, a képviselő úgy fogalmazott: véleménye szerint pénzlopásról van szó, ami miatt a legfőbb ügyészhez fordul.
Megfoghatatlan célok
A gondolat, hogy a szocialisták a Leader programot is felhasználva kampányolhatnak a 2010-es országgyűlési választások előtt, nem csak Font Sándorban fogalmazódott meg. Ezt az elképzelést erősítheti a már korábban említett negyedik tengely pályázati kiírása is. Bár, mint azt fent már közöltük, az előző pályázatokkal több mint fél évig bajlódott az MVH, most felgyorsultak az események. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szeptember 17-én alkotott rendeletet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a helyi vidékfejlesztési stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről. Ez a rendelet a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó Leader pályázati feltételeket és támogatási célokat határozza meg. E jogszabály alapján támogatás vehető igénybe az alábbi jogcímek keretében megvalósuló fejlesztésekre: közösségi célú fejlesztés, vállalkozási alapú fejlesztés, rendezvény, képzés, térségen belüli együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok. A rendelet szerint a következő pályázatokat október 1. és 31. között kell benyújtani, a kifizetési kérelmet pedig januárban adhatják be az érintettek. Ami biztos, hogy a 2010-es országgyűlési választások előtt pénzhez jutnak a pályázók. Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő több érdekességre is felhívta a figyelmet. – Ha valaki megnézi a rendeletet, akkor joggal veti fel a kérdést, hogy az adófizetők pénzéből, a gazdasági és pénzügyi válság kellős közepén miért ilyen célokat támogatnak. Amikor sorra szűnnek meg a munkahelyek és a gazdaság felpezsdítésére lenne szükség, akkor országszerte csaknem százmilliárd forintot szórnak szét olyan célokra, amelyeknek közvetlen válságkezelő hatása gyakorlatilag nincs – jegyezte meg a szakértő.
Csuhé- és gyékényfonás
Az FVM közelmúltban született rendelete csak a feltételeket és támogatási célokat határozza meg, a konkrét pályázatokat a Leader akciócsoportok írják ki az illetékességi területükön. Ők határozzák meg, hogy konkrétan milyen típusú közösségi célú fejlesztésre, vállalkozási alapú fejlesztésre, rendezvényre, képzésre, térségen belüli együttműködésre, térségek közötti és nemzetközi együttműködésre, valamint tervekre és tanulmányokra adnak pénzt. A már többször emlegetett Bihar–Sárrét Leader akciócsoportnál maradva ez úgy néz ki, hogy a szervezet képzés jogcímen helyi hagyományos szakmák (juhászat, kemencekészítő, kovács, kádár, bőrdíszműves, szűcs, hímző, csuhé-, gyékény-, szalmafonó, fazekas, ötvös, fafaragó, nemezkészítő, viseletkészítő, szövő, szűrrátétkészítő, kosárfonó és fonottbútor-készítő, pipakészítő, díszműlakatos, zománcműves, mézeskalács-készítő, szárazvirág-kötő, kerékgyártó, tímár, preparátor, teknővájó, seprűkötő, vályogvető, nádtető-fedő) fenntartását és megőrzését támogatja. Az Abaúj Leader Egyesület olyan közösségfejlesztő szakemberek képzésének lebonyolítására vár pályázatokat, akik a képzés során alkalmassá válnak a közösségfejlesztő műhelyek szakértői támogatására.
A tervek és tanulmányok célcsoportban talán még megfoghatatlanabb pályázatokat várnak az akciócsoportok. A 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület például a térség fenntartható fejlődése témában támogatja megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. A Tisza menti Leader Közhasznú Egyesület Kht. pedig a Kárpát-medencei házak programmegvalósítását előkészítő tanulmányra és a hozzá kapcsolódó tervezési feladatokra ad támogatást. A lapunknak nyilatkozó szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte, nemcsak a kitűzött célok érdekesek, hanem a pályázatok pontozási rendszere is, többek között, hogy a résztvevők létszámára és a képzés helyszínére is lehet pontokat szerezni. Szerinte úgy írták ki a pályázatokat, hogy szűk kör férhessen hozzá.
Megkerestük a legfrissebb pályázati kiírásokkal kapcsolatban Font Sándort, aki elmondta, az MSZP, mivel pártalapon népszerűtlensége miatt lehetetlen kampányolnia, most civil szervezetek és akár Leader akciócsoportok mögé bújik. – Szocialista üzeneteket igyekeznek majd rajtuk keresztül teríteni, mert a direkt kampány nem lenne célravezető. A függetlennek látszó civil szervezetek vagy az uniós pénzen létrejött Leader akciócsoportok ma hitelesebbek az emberek szemében, mint a szocialisták, és az MSZP ezt igyekszik majd kihasználni. Nem volt véletlen az sem, hogy a baloldal rátenyerelt a helyi vidékfejlesztési irodákra és a Leader akciócsoportokra – fűzte hozzá.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
