Bár már 12 éve, hogy nemzetközi tanulmányokat is lehet folytatni a Nyíregyházi Főiskolán, mégis csak most jött el az ideje annak, hogy saját régiónk felé is nyisson az intézmény. A kézenfekvő, ám mégis forradalmian új ötlet, miszerint a keleti schengeni határ tőszomszédságában izgalmas lehet Oroszországhoz, Romániához vagy éppen Litvániához értő diplomatapalántákat képezni, Keskeny Ernő volt moszkvai nagykövet fejében fogant meg, majd támogatást kapott a közös kutatásokat szorgalmazó budapesti orosz nagykövettől, Igor Szavolszkijtól. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora pedig szorgalmazta, hogy találják meg az ehhez szükséges képzési formát.
Az ország keleti szélén élő értelmiség már évtizedek óta tapasztalja, ha mások nem is, a gazdasági élet szereplői mindenképpen igényt tartanának olyan diplomásokra, akik kitűnően beszélik az ukránt, az oroszt vagy a románt, ugyanakkor az adott ország jogrendjében, gazdasági életében, szokásrendjében is eligazodnak. Sajnálatos módon azonban a diákokban igen csekély érdeklődés mutatkozott eddig arra, hogy régiónk országaival foglalkozzanak – derült ki Tukacsné Károlyi Margit rektorhelyettes szavaiból. – Míg a párizsi vagy londoni tanulmányutakra mindig tömegesen jelentkeztek a diákok, addig a litván utakra gyakorlatilag nem tudtunk hallgatót szervezni. Most viszont úgy tapasztaljuk, egyre többen látnak perspektívát abban, hogy egy jelentősebb cég moszkvai vagy kijevi képviselőjeként csináljanak karriert, vagy éppen ezek szakértőjeként álljanak külügyi szolgálatba. Ezért támogattuk nagy lelkesedéssel, hogy induljon el a gondolkodás a képzés lehetőségeiről, majd lépéseket is tettünk annak érdekében, hogy egy régiónkkal foglalkozó képzési szakirány főiskolánkon megindulhasson – egészíti ki a János Zoltántól hallottakat a rektorhelyettes.
A főiskola tavaly megalapította a Kelet- és Közép-európai Kutató Központot. Ennek részeként régiónk országainak történelmére, kultúrájára, gazdasági és diplomáciai életére vonatkozó kutatások indulnak hazai és külföldi szakértők bevonásával. Jelenleg a kapcsolatfelvétel folyik, az orosz, a lengyel, a litván és a román kollégákkal már a konkrét kutatóprogramok kialakítását is megkezdték.
A központ elsődleges feladata, hogy a Kelet-Közép-Európa szakirány oktatási programjához háttértudásbázisként működjön, ám ezen túlmutató eredményeket is produkálhat, konkrét problémák megoldásában is részt vehet – derül ki a politológia és szociológia tanszéket vezető, ám nemzetközi kapcsolatok tanszéken is oktató Nádasdi József szavaiból.
Szabó József tanszékvezetőtől viszont azt tudjuk meg, hogy a nemzetközi tanulmányok szak ugyancsak magas követelményt állít az oda bejutni kívánó érettségizők elé. A szak 12 éves története alatt volt olyan, hogy csak a maximális teljesítmény és a megszerzett pluszpontok jelentettek biztos bejutást az államilag finanszírozott évfolyamokba.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
