A Budai Központi Kerületi Bíróság magánokirat-hamisítás miatt egy, illetve két év próbára bocsátotta T. Asztalos Ildikót, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét és hat társát, egy vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett. A taláros testület indoklása szerint a vádlottak egy része távol lévő küldöttek helyett írt alá és szavazott, sőt olyan ember is részt vett a szavazáson, aki még csak a pártnak sem volt a tagja. E cselekményben pedig többen, így T. Asztalos Ildikó is bűnsegédként vett részt. A testület ugyanakkor nem találta helytállónak azt a megállapítást, hogy maga a borsodi SZDSZ-elnök vezényelte a hamis voksolást. Mint azt a bíróság kijelentette, a szavazás bizalmi alapon történt, ami – köszönhetően a laza ellenőrzésnek is – lehetővé tette, hogy egyesek bármiféle felbujtás nélkül is szavazzanak mások helyett. Az elsőrendű vádlott, T. Asztalos Ildikó az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét, tegnap pedig az egyrendbeli magánokirat-hamisítás bűnsegédjeként való elítélése után három nap gondolkodási időt kért, hogy döntsön arról, fellebbezzen-e. A bíróság a bűncselekmény kis tárgyi súlya és a vádlottak büntetlen előélete miatt nem szabott ki büntetést, hanem intézkedésként egy, illetve két év próbára bocsátotta a hét vádlottat azzal, hogy ha annak időtartama eredményesen telik le, nem szabnak ki büntetést.
A bírósági ítélet némiképpen szemben áll az SZDSZ-ben másfél éve lezajlott belső vizsgálat megállapításaival. Akkor Kóka János azt közölte, hogy T. Asztalos Ildikó négy embert arra buzdított, hogy a másik elnökjelöltre, Fodor Gáborra szavazzon. A fent idézett bírósági ítélet viszont azt tartalmazza, hogy T. Asztalos nem volt szervezője az álszavazásoknak.
Ismert, az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésének megismételt szavazásán Kóka Jánost választották a párt elnökévé. Kókára 380-an, Fodor Gáborra 367-en voksoltak, míg a fél nappal korábbi voksoláson mind a két jelölt egyaránt 377 szavazatot kapott. Közel egy évvel később, 2008. február 8-án a Hír TV Célpont adásában hangzott el először, hogy álküldöttek szavazata befolyásolta a 2007-es SZDSZ-es elnökválasztás eredményét. A kereskedelmi televízió adása után nyilatkozatháború indult a párton belül. T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ akkori Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke minősíthetetlen vádaskodásnak tartotta Köteles Péternek (ő nyilatkozott a Hír TV-nek) az SZDSZ elnökválasztásáról és az ő abban játszott állítólagos szerepéről szóló kijelentéseit. A Hír Televízió közben a birtokába jutott jelenléti ív másolatával tudta bizonyítani a csalást az SZDSZ elnökválasztásán. Emiatt a szabad demokraták belső vizsgálatot kezdeményeztek a sajtóban felvetett esetleges szabálytalanságok tisztázására. Ezután a Deport ’56 nevű civil szervezet elnöke feljelentést tett a rendőrségen okirat-hamisítás miatt, majd Szerdahelyi Szabolcs és Mali Zoltán fordult a hatóságokhoz az SZDSZ elnökválasztása ügyében felmerült csalásgyanú tisztázása érdekében. Néhány nappal később, 2008. február 18-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság elrendelte a nyomozást az SZDSZ-es elnökválasztás ügyében, magánokirat-hamisítás miatt.
Március közepére lezárult az SZDSZ említett belső vizsgálata, amiben az állt, hogy „a titkos szavazással lebonyolított elnök, az ügyvivők, valamint az országos tanács húsz tagja választásának eredményét befolyásolhatták a nem hivatalos küldöttek által leadott szavazatok. Az elnökválasztás első fordulójában a két jelölt ugyanannyi szavazatot kapott. Abban az esetben, ha a szavazásra nem jogosultak részt vettek a szavazásban, az eredmény másképpen is alakulhatott volna”. A jelentés egyébként akkor azt is tartalmazta, hogy akik illetéktelenül szavaztak, azok azt a párt borsodi elnökének, a Fodor Gábort támogató T. Asztalos Ildikónak a felkérésére tették. A belső vizsgálat eredményeként az SZDSZ egy közleményben azt is tudatta: „megállapítható, hogy az elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokról Kóka János és stábja, illetve Fodor Gábor és stábja semmit sem tudott”.
A rendőrség 2009. áprilisban zárta le a nyomozást az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt csalások ügyében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyolc gyanúsított ellen vádemelést javasolt magánokirat-hamisítás miatt. Az ügyészség pedig május végén emelt vádat T. Asztalos Ildikó egykori SZDSZ-es politikus és hét társa ellen. A vádirat szerint T. Asztalos a párt 2007. március 30–31-i tisztújító küldöttgyűlésén rávette vádlott-társait arra, hogy négy távol lévő küldött nevében regisztrálják magukat a küldöttgyűlésen, és a szavazólapokkal nevükben szavazzanak – állt a Fővárosi Főügyészség közleményében. A nyomozó hatóság szerint így járt el F. József hatodrendű vádlott is.
Az eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság folytatta le, a büntetőper november 25-én kezdődött. A vádlottak meghallgatásuk során megdöbbentő dolgokról számoltak be. A harmadrendű vádlott arról beszélt, nyílt titok volt az álszavazás, és az elsőrendű vádlott jelölte ki, kinek kire kell leadnia a voksát. A hatodrendű vádlott és két társa ugyanakkor T. Asztalos Ildikótól függetlenül, mintegy önszorgalomból adott le hamis szavazatokat. Az ügy másik érintettje – aki maga is küldött volt – elmondta, hogy 1989 óta SZDSZ-tag, és azt tapasztalta, hogy a távollévők helyetti szavazás bevett gyakorlat volt a párt küldöttgyűlésein, amelyek teljesen szervezetlenül zajlottak.
Kóka maradt a frakcióvezető. Nem történt változás az SZDSZ-frakció élén, a szabad demokraták parlamenti képviselőcsoportját továbbra is Kóka János vezeti, helyettese Gusztos Péter maradt. Az MTI információi szerint Kóka Jánost 11 igen szavazattal és 5 nem ellenében erősítették meg tisztségében tegnap.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
