Somogyváron hiányoznak az ünnepi fények

Tisztázni kell, melyek azok a feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak kell ellátniuk, és azokhoz a pénzt is hozzá kell rendelni – mondta lapunknak adott interjújában Móring József Attila országgyűlési képviselő. Somogyvár fideszes polgármesterét az ünnepi előkészületekről, a megszorításokról és a közbiztonság romló helyzetéről kérdeztük. A sportot szerető politikus kifejtette véleményét az egyre dagadó európai bundabotrányról is.

2009. 12. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közeledik a karácsony, az önkormányzatok többsége azonban pénzügyi nehézségek miatt nem tud a megszokottak szerint, méltóképpen ünnepelni. Akad olyan település, ahol gyermekek nélkül állították fel a község karácsonyfáját, mert nem volt pénz arra, hogy akár egy csokit vegyenek nekik. Somogyváron hogyan készülnek az ünnepekre?
– A hagyományos rendezvényeinket meg tudtuk tartani. Megajándékoztuk a nyugdíjasokat, az osztrák testvértelepülési kapcsolatunknak köszönhetően pedig édességcsomagokkal kedveskedtünk a helyi gyermekeknek. Megtartottuk múlt vasárnap a falusi karácsonyi rendezvényünket, amelyet az osztrák barátaink miatt idén korábbra hoztunk. Megérte alkalmazkodnunk hozzájuk, mert a kétórás műsorból több mint fél órát ők szerepeltek, a fúvószenekarukkal magyar népzenei darabokat játszottak. Nekünk azonban elsősorban attól különleges az idei karácsony, mert elkészült az óvoda új épülete. Több sikertelen pályázat után tavaly eljutottunk odáig, hogy európai uniós forrásból hozzáláthattunk a beruházáshoz. Ennek komoly ára volt, az oktatási intézmény irányítása feletti önállóságunkat részben fel kellett adnunk, belementünk abba, hogy kistérségi szinten működtessük az iskolát. Másként esélyünk sem volt, hogy pénzt szerezzünk az óvoda és iskola épületének felújítására. Összesen 300 millió forintot költhettünk a beruházásra, ebből 130 millió forintot az óvoda átépítésére fordíthattunk, amelyet vasárnap adtunk át. Az örömünkbe azonban üröm is vegyült, hiszen hosszú idő után először nem tudtuk világító oszlopdíszekkel kicsinosítani a község központját. Az E.ON ugyanis az idén mindenért – még a díszek felszereléséért is – súlyos összegeket kért. Ezt mi nem tudtuk vállalni, sőt a kistérség tíz településéből kilenc biztosan nem tud pénzt fordítani erre.
– Bár már most is akadnak pénzügyi nehézségek, de a kormány megszorító intézkedései majd 2010-ben éreztetik hatásukat igazán. Mire számít jövőre?
– Mi körjegyzőséget tartunk fent Somogyvámossal és Pamukkal. Az elmúlt két esztendő sem volt könnyű, de a jövő évet biztos nem ússzuk meg működési hitel és létszámleépítés nélkül, mert 2010-ben a fűnyíróelv alapján minden mérlegelés nélkül elveszik a központi támogatás húsz százalékát. A gond azonban az, hogy sok területen már csak egy-egy ember dolgozik, fél embert pedig lehetetlen elbocsátani. Arról nem is beszélve, hogy eddig is csak korlátozottan tudtunk fejleszteni, a jövőben pedig erre biztosan nem jut pénz. Pedig teljes felújításra szorul a település ivóvízhálózata, a víztornyunkat már hét éve, 2002-ben életveszélyesnek nyilvánították. Azóta nem nyúlt hozzá senki, mert pályázatokat nem írtak ki ilyen célra, saját erőből pedig lehetetlen volt belevágni egy ekkora beruházásba.
– Tavasszal választások lesznek, utána mélyreható változásokat ígér a Fidesz. Melyek lehetnek az első lépések az önkormányzati területen?
– Tisztázni kell, melyek azok a feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak kell ellátni, és azokhoz a pénzt is hozzá kell rendelni. Rendezni kell az állam és az önkormányzatok kapcsolatrendszerét. Ugyanígy át kell gondolni a kistérségek és a települési önkormányzatok helyzetét, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket helyben és melyek azok, amelyeket integrációban lehet hatékonyabban ellátni. Azon is el kell gondolkodni, hogy azokban az apró falvakban, ahol nincs önkormányzati feladat, szükség van-e egyáltalán helyhatóságokra. A kisebb települések igényeit a jövőben is mindenképpen meg kell jeleníteni, de nem biztos, hogy abban a formában, mint eddig.
– A közbiztonság területén egyre nagyobb gondok vannak az országban, és a bajokért sokan a cigányságot teszik felelőssé. A folyamat Somogyban is érezteti hatását?
– Somogyvárhoz tartozik egy egykor virágzó településrész, Vityapuszta, amelyet manapság már gyakorlatilag csak cigányok laknak. Korábban kilenc évig dolgoztam a település megyei fenntartású iskolájában, ahol enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek tanulnak. Közel egy évtized alatt sikerült megismernem az ottani cigányság szokásait, trükkjeit, és polgármesterként hasznát vettem a megszerzett tapasztalataimnak. Ezzel együtt még szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint az ország keleti fele, mert az a fajta gátlástalanság és iszonyatos nyomor, amiből bizonyos bűncselekmények táplálkoznak, nálunk még nem érezhető. Abban azonban biztos vagyok, hogy cselekedni kell, mert ha nem lépünk időben, beláthatatlanok lesznek a következmények. A legnagyobb kárt azok okozták, akik rasszizmust kiáltottak akkor, amikor olyan bűncselekményekről volt szó, amelyeket elrettentő példaként kellett volna nyilvánosságra hozni. Több száz hasonló esetet lehetett volna megakadályozni ezzel. Ha valakit megpofoztak az iskolában, akkor ezek a személyek, szervezetek azt mondták, azért ütötték meg a gyermeket az iskolában, mert cigány, és nem azért, mert lopott. Erre egy komplett érvrendszert építettek fel, és mára eljutottunk odáig, hogy iskolában, orvosi rendelőben, tömegközlekedésben ezeknek az embereknek kötelességeik, kötelezettségeik nincsenek, csak jogaik. Ez ellen akkor lehet eredményesen fellépni, ha megvalósítjuk azt, amit mi Somogyváron kicsiben elindítottunk. Már az óvodában el kell kezdeni a cigány gyerekek integrációját, amit később az iskolában folytatni kell. Ezzel párhuzamosan vissza kell vezetni a cigányságot a munka világába, azok ellen pedig, akik nem tartják be a törvényeket, határozottan fel kell lépni. A helyzet azonban nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában és Romániában is súlyos. A cigányság nem magyar jelenség, az Európai Unió egy időzített bombán ül.
– Köztudott önről, hogy szereti a sportot, különösen a labdarúgást. Mit szól a bundabotrányhoz?
– Minél több bizonytalan eredetű pénz jelenik meg a különböző fogadóirodákon keresztül a sportban, annál inkább válnak gyanússá olyan események, ahol lehet, hogy semmi nem történt. Kíváncsian várom, hogy milyen eredménnyel zárulnak a vizsgálatok, amelyek elindultak. Azokat az embereket, akik ezekben bizonyíthatóan részt vettek, el kell tiltani a sporttevékenységtől, és soha többet nem szabad sportpályák közelébe engedni őket. Szurkolóként is vérlázítónak tartom, hogy miközben a drukker megváltja a jegyét, kimegy a mérkőzésre, és szurkol a lelátón, hogy szeretett csapata győzzön, akkor vannak emberek, akik az eredményeket áruba bocsátják. Ez árulás, amire nincs mentség. Nem lehet szó nélkül elmenni a sportpályákon egyre gyakrabban és erőteljesebben megjelenő erőszak mellett sem, ami túlmutat a sporton. Angliában sokkal súlyosabb volt a helyzet, de ma már kerítés sincs a stadionokban. Ott sikerült rendet tenni. Csak szándék kérdése az egész.
– Kívülről úgy tűnik, mintha a kormány és az MLSZ sem tenne meg mindent a felelősök felkutatására?
– Mindig a fejétől bűzlik a hal. Az MLSZ elnökének több olyan dolga, döntése van, amivel a magyar labdarúgást szerető, féltő ember nehezen tud azonosulni. Felelős vezető józan ésszel gondolkodva egy sorozat lezárta előtt két mérkőzéssel nem köt hosszú távú szerződést egy szövetségi kapitánnyal. Főleg úgy nem, hogy Erwin Koemannak rossz a kapcsolata a honi edzőkkel. Az a kormány pedig, amelyik 2006-ban elismerten is a hazugságokkal szerezte meg a hatalmat, és trükkök százait vetette be, hogy az emberek ne ismerjék meg a valóságot, konzekvensen viselkedik most is. Nem akarja, hogy az igazság kiderüljön.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.