Baseballütők, boxerek és kigyúrt hústornyok – sokaknak ezek a szavak jutnak eszükbe, ha adósságbehajtó cégekre gondolnak. A kép azonban árnyaltabb ennél, manapság ugyanis a legtöbb kintlevőség-kezelő társaság már lényegesen kifinomultabb, legális eszközökkel dolgozik. Horváth Zoltán, a gazdasági védelemben és kintlevőség-kezelésben utazó Silver Zone Kft. tulajdonosa betekintést enged cége működésébe. – Sokan irigykedve néznek ránk manapság. Úgy gondolják, hogy a gazdasági válság elmélyülése miatt ránk mosolygott a szerencse. Erről azonban szó sincs. Bár az utóbbi hónapokban valóban egyre több megbízó keres fel minket, ugyanakkor az adósság behajtása is nehezebbé vált. Az emberek teljesen elszegényedtek – mutat rá Horváth Zoltán. Elmondja, hogy az építőiparból keresik meg őket a legtöbben, de tejipari céggel és bankkal is együttműködnek. Meg van győződve arról: a politika is közrejátszik abban, hogy a szélhámosok újra és újra rászedhetik a gyanútlan és jóhiszemű alvállalkozókat. – Azt nem tudom, hogy szándékosság vagy nemtörődömség munkál a háttérben, de abban biztos vagyok, hogy lényegesen többet lehetne tenni a körbetartozások és a gazdasági bűncselekmények megakadályozására. Érdekes jelenség az is, hogy a hatóságok a legtöbb esetben élnek a törvények adta határidőkkel, míg olykor, ha bizonyos érdekek úgy kívánják, akkor néhány óra leforgása alatt is lépnek egy-egy ügyben – véli Horváth Zoltán.
Talpig feketében
Az adósságbehajtó cég tulajdonosa kérésünkre röviden kitér munkájuk hátterére. – Ha bejön hozzánk valaki, akkor leülünk vele, és átbeszéljük a problémáját. Fontos, hogy a követelt tartozás papíron bizonyítható legyen, jogerős bírói végzés azonban nem szükséges. Ezután megvizsgáljuk az adós körülményeit, utánanézünk, hogy működik-e a cég, és nincs-e felszámolás alatt. Ha látunk esélyt a tartozás behajtására, akkor megbízási szerződést kötünk az ügyféllel. A papírok aláírása után 24– 48 órával már fel is keressük az adóst – árulja el a cégtulajdonos. Ha az első megkeresés nem vezet célra, akkor otthonában látogatják meg a célszemélyt. A társaság dolgozói talpig fekete ruhában, „adósságkezelés” felirattal ellátott sárga láthatósági mellényt viselve keresik meg a tartozó felet. – Legtöbbször sikerül felvenni az adóssal a kapcsolatot. Ha látjuk a fizetési szándékot, akkor tárgyalunk vele, és megegyezünk egy fizetési ütemezésben. A megállapodásban rögzítjük a megfelelő jogi garanciákat, sok esetben közjegyzői okiratba foglaljuk a tartozás elismerését. Ez azért fontos, mert ha az adós nem tartja az ütemezés szerinti fizetést, akkor nincs szükség pereskedésre, hanem rögtön végrehajtást lehet kezdeményezni a cége ellen – jegyzi meg Horváth Zoltán.
Nyomásgyakorlás
Nehezebb a helyzet, ha az adós nem mutat hajlandóságot a fizetésre. Ebben az esetben törvényes eszközökkel nehéz behajtani a tartozást. Igyekeznek gyakori látogatásokkal és folyamatos megkeresésekkel nyomás gyakorolni az adósra, de fenyegetően soha nem lépnek fel. Az erőszak nem vezet eredményre. Tudja ezt a másik fél is, így a legritkább esetben választják a megfenyegetés eszközét. – Előfordult, hogy egy férfi, aki erőteljes arab akcentussal beszélte a magyart, telefonon ért utol. Megpróbált megfenyegetni, de rövid beszélgetés után meggyőztem arról, hogy rossz úton jár. Az viszont több esetben is megtörtént, hogy nem minket, hanem megbízónkat hívták fel hasonló céllal. Ilyenkor a fiúk autóba ülnek, és felkeresik az adóst. Megmondják neki, hogy ne fenyegesse ügyfelünket, mert különben feljelentjük. Megbízónknak semmilyen körülmények között nem eshet bántódása, a biztonságát garantáljuk. Háborúskodásba azonban nem megyünk bele, ez senkinek nem érdeke – szögezi le a vállalkozó.
Megkérdezzük Horváth Zoltánt arról is, hogy miért jobb az embereknek, ha adósságbehajtó cégeket keresnek fel, és nem bírósághoz fordulnak. – A válasz egyszerű, amíg egy bírósági eljárás évekig eltarthat, mi azonnal intézkedünk. Az idő pedig roppant fontos tényező, hiszen az adós egy elhúzódó eljárás alatt mindent kiment a cégből, és bottal üthetik a pénz nyomát. Ráadásul ha hozzánk fordulnak, akkor két legyet is üthetnek egy csapásra. Sok esetben a tevékenységünk alatt titokban az eljárást is megindítjuk, így két síkon harcolunk megbízóink pénzéért – mondja a szakember. Horváth Zoltán kitér arra is, hogy cége elsősorban magyar ügyfelektől kap megbízást, de ha kell, akkor külföldön is behajtja a pénzt. Utaztak már Olaszországba, Németországba, Szerbiába, Romániába, Szlovákiába és Horvátországba is.
Felelőtlenség
Horváth Zoltán tapasztalatai szerint a legnagyobb baj, hogy az emberek nem védik meg magukat. Olyan dolgokba mennek bele, amikbe nem lenne szabad. – Akad olyan ügyfél, aki egy gyűrött, zsíros papír- fecnivel akart bizonyítani egy több tíz millió forintos tartozást. Ez óriási felelőtlenség. Mi azt tanácsoljuk, hogy a vállalkozók kérjenek készfizető kezességet, és foglalják bele a szerződésbe a tulajdonjog-fenntartást. Ebben az esetben egyrészt büntetőeljárást lehet kezdeményezni az adós ellen, másrészt az áru mindaddig a vállalkozó tulajdona, amíg a vevő ki nem fizeti azt – tanácsolja a cégvezető, aki problémának tartja azt is, hogy a magyarok nem fektetnek hangsúlyt a megelőzésre. Ha egy megállapodás aláírása előtt megkeresik őket, akkor megnézik, hogy a megbízójuk kivel készül szerződni. – Megvizsgáljuk, hogy hol van a leendő partner irodája. Előfordult ugyanis, hogy egy általunk megvizsgált cég egy nyomornegyedbe volt bejelentve. Kapcsolatrendszerünket kihasználva más módon is ellenőrzünk egy társaságot. Magunk ellen beszélek, de erre kellene hangsúlyt fektetni, és nagy összegek reményében nem szabad azonnal beleugrani egy-egy zsírosnak tűnő szerződésbe – javasolja Horváth Zoltán.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
