Sem mennyiségben, sem minőségben nem illeszkedik a folyamatosan növekvő igényekhez a közoktatási intézmények informatikaieszköz-ellátottsága. A jelenlegi informatikai infrastruktúra nem képes az oktatási reform támogatására, az új konstrukció ugyanakkor közvetlenül hozzájárul az egy diák/ egy számítógép oktatási környezet bevezetéséhez és elterjesztéséhez – indokolta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a laptopprogram szükségességét január elején meghirdetett pályázati kiírásban.
*
A laptopprogram mindössze néhány évvel azután indul, hogy a Sulinet-program részében Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az összes óvodát és iskolát felszerelte számítógéppel. A Sulinet-program óriási felháborodást váltott ki, hiszen az állam több esetben a piaci árnál jóval drágábban szerezte be a gépeket, több milliárd forint közpénzt elszórva. Úgy tűnik, az asztali számítógépek már nem képesek lépést tartani az oktatási reformokkal, ezért le kell cserélni őket hordozható számítógépre – újabb közpénzmilliárdokat elköltve.
A TIOP 1.1.1 (09)1 néven futó pályázat keretösszege 4,3 milliárd forint, amit a kiírás szerint költségvetési támogatásból és európai uniós forrásból fedez az állam. A pályázatra csak vidéki oktatási intézmények fenntartói jelentkezhetnek, a fővárosi és a Pest megyei iskoláknak várhatóan külön pályázatot írnak ki újabb milliárdok elköltésére. Az óvodák interaktív foglalkoztatóasztalt és wifi routert, az általános iskolák tanárai laptopot, a gimnáziumok és szakközépiskolák pedig valamennyi diáknak hordozható számítógépet nyerhetnek. A fenntartóknak nem kell önrész, egy önkormányzat akár 190 milliót is nyerhet hordozható laptopokra. A pályázatra január 20. és február 20. között lehet jelentkezni. A kiírásból nem derül ki, hogy a középiskolákban miért kell minden egyes diáknak laptop, amikor azt csak néhány tanórán használják, ahogy arra sem derül fény, miért nem jó erre az asztali számítógép.
Lapunk szerette volna megtudni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ), hogy ki szerzi be és szállítja majd az iskoláknak az eszközöket, vagyis ki nyerte el a 4,3 milliárd forintos bizniszt. Arra is kíváncsiak lettünk volna, milyen eljárás és szempontrendszer alapján választották ki a győztest, a keretből hány laptopra futja, és mikor kapják meg azokat az iskolák, de egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre.
Érdekes eljárás az is, hogy az NFÜ – a fenntartók állítása szerint – különböző pályázatokon való részvételre is kötelezi őket, függetlenül attól, hogy az intézmény szeretne-e például „reformtankönyvet” és laptopot, vagy sem. A laptopprogramban például mindenkinek kötelező elindulnia, aki nyert a tankönyvpályázaton. A Nemzeti Iskolafejlesztési Pályázatokon (például az ÉMOP–2007-4.3.1.-on) győztes fenntartóknak például kötelező volt elindulniuk a Támop 3.1.4.-pályázaton, amelyet a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésére írtak ki. Utóbbi hatalmas botrányba fulladt, az NFÜ ugyanis közleményében azt állította, hogy az iskolák csak sulinovás tankönyveket vásárolhatnak a pályázati pénzből. A tender 17 milliárd forintot emésztett fel, vagyis a többi versenytárs kizárásával elképesztő összegű megrendelésekhez jutott volna a sulinovás könyveket gyártó konzorcium, amit a 95 százalékban finn tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó, illetve a száz százalékban az oktatási tárca kezében lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. alkot. A hazai kiadók az utolsó pillanatban akadályozták meg a bizniszt.
Miközben az NFÜ milliárdokat készül elkölteni hordozható számítógépekre, egy, az oktatási miniszter által nyilvánosságra hozott felmérés szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kellene újítani. Az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig meleg víz sem. A laptopprogram mellett viszont továbbra is fut a digitálistábla-projekt. Utóbbi esetében az NFÜ két év és két közbeszerzési eljárás alatt sem volt képes találni egy céget, aki 24 milliárdért hajlandó lett volna elegendő számú eszközt beszerezni. A táblákra szánt milliárdokat a legújabb tervek szerint odaadják majd az iskolafenntartóknak, ám a csődhelyzetben lévő intézmények azt kizárólag digitális eszközökre költhetik el.
A Nógrád megyei Balassagyarmat az egyik olyan település, amely kénytelen kötelezően részt venni a pedagógiai, módszertani reformot támogató Informatikai infrastruktúra fejlesztése című pályázaton. Csach Gábor, a település fideszes alpolgármestere lapunknak elmondta, városuk esetében 559 diáklaptopról van szó 71 millió forint értékben. A politikus megjegyezte, tudták, hogy ezen a programon indulni kell, de nem gondolták volna, hogy minden diáknak adnak majd laptopot. – Nem értjük, hogy miért van erre szükség, hiszen csak a tanórák 25 százalékában kell informatikai eszközöket biztosítani, és a diákok nem is vihetik haza azokat – mutatott rá Csach Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a laptopokat öt évig működtetniük kell. Azt nem tudta megmondani, a meghibásodott eszközöket kinek kell pótolnia, s ki végezné el a karbantartást. Az alpolgármester örvendetesnek tartja az iskolák informatikai fejlesztését, de ekkora összegeket szerinte inkább az illemhelyek és nyílászárók felújítására és az energiatakarékos fűtés kialakítására kellene költeni.
A Hajdú-Bihar megyei Nyíradonynak is indulnia kell az informatikai pályázaton. Tasó László polgármester hangsúlyozta, a program szükséges és fontos, de ennél lényegesen nagyobb gondjaik vannak. – Van egy hatalmas iskolatömbünk, amelyből esnek ki az ablakok, az épület energiaköltsége borzalmas, és egyik-másik tanterme életveszélyes. Örvendetes lenne, ha ezeknek a gondoknak a felszámolására tudnánk pályázni, és nem laptopokra, valamint digitális táblákra kellene milliárdokat költeni – fogalmazott Tasó László, aki kíváncsian várja, ki szállítja majd a laptopokat. Úgy gondolja, ismét a kormányzat holdudvara járhat jól.
Szegi Emma, a Hajdú megyei Kaba független polgármestere szerint minden település azonos gonddal küzd, s az elsősorban nem az informatikai fejlesztés. A pályázati rendszer hibásan működik, ad hoc jelleggel történik minden, az egész rendszert fordítva kellene működtetni. Arra pályázunk, amit éppen kiírnak, nem pedig arra, amire a valós igényeink alapján szükségünk lenne. Más kérdés, hogy minden programon indulunk, amin lehet, mert a fejlesztésekre szükség van – mondta a településvezető.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
