Nem alakult jól a 2009-es esztendő az önkormányzatok számára, a devizahitel-válság sem a településeket, sem a megyéket nem kímélte. A helyhatóságok azért szenvedtek el komoly csapást, mivel sokan euró- és svájcifrank-alapú hitelt vettek fel, vagy kötvényt bocsátottak ki. Az utóbbi pénzügyi mentőövhöz főként a nagyvárosok és a megyék folyamodtak, a falvak fölött pedig a devizaalapú hitelre vásárolt eszközök – többek között falubuszok – miatt gyülekeztek a viharfelhők.
A forint a március eleji negatív csúcsot követően magához tért, és visszaerősödött a 2008. őszi szintre, így az önkormányzatok némi levegőhöz jutottak. Bajnai Gordon kormányfő színre lépése azonban újabb megpróbáltatást jelentett a helyhatóságoknak. Az Országgyűlés május 11-i döntése nyomán az áfakulcs 25 százalékra nőtt. A változás több településen az éves költségvetést veszélyeztette. A legnagyobb bajban azok az önkormányzatok voltak, amelyek elnyert európai uniós pályázatokkal vagy futó programokkal rendelkeztek, mert azokat meghatározott áfatartalommal és költséggel állították be. Több helyhatóságnál emiatt évközben a költségvetés korrekciójára volt szükség. Az év második felére már nemcsak a kiadások növekedése, hanem a bevételek csökkenése is éreztette hatását. Szinte minden településen csökkent a vállalkozások által befizetett adó összege, emiatt több helyi önkormányzatnál „csak” a beruházásokat kell elhalasztani, máshol már a működés is veszélybe került.
A 2010-es költségvetés ismeretében azonban az önkormányzati vezetők állítják, hogy a gondjaik idén tovább sokasodnak. – Ha valaki azt mondja, hogy 2009 az önkormányzatok éve volt, az álomvilágban él, vagy tudatosan ferdít. Tragikus esztendőt hagytunk magunk mögött, folytatódott az a negatív tendencia, amelyet a 2003-as költségvetéstől tapasztalunk. Minden újabb év rosszabb az előzőnél, de jobb a következőnél. Ez főként annak tükrében nevetséges, amivel 2002-ben az MSZP kampányolt, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak” – mutatott rá Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
– Annyiban volt az önkormányzatok éve 2009, hogy kevés kivételtől eltekintve sikerült túlélnünk – fogalmazott ironikusan Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, hozzátéve, vannak ugyan sikeres települések, de összességében nyögték mindazokat a megpróbáltatásokat, amelyek Magyarországot érték. – Egy kijózanodás részesei vagyunk. Amiről azt hittük, hogy a biztonságot nyújtja, kiderült, hogy ingatag. Ezzel együtt bárcsak az ország lenne olyan állapotban, mint az önkormányzatok – fűzte hozzá.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkára is úgy látja, hogy 2009 nem sok jót hozott az önkormányzatoknak. Azt azonban hozzátette, hogy a mai magyar társadalomban egyetlen csoport sem mondhatja el magáról, hogy tavaly jól járt. – A 2009-es esztendő a túlélésről szólt. A működési zavarok sokasága jellemezte az évet, a belső tartalékok pedig kimerülőben vannak. Az önkormányzati rendszer átalakításának elmaradása, illetve a gazdasági válság következtében még élesebbé vált az ellentmondás, ami a rendszert jellemzi. Tovább növekedett az önkormányzatok közti különbség, ami a közszolgáltatások minőségét illeti – közölte Zongor Gábor. A Megyei Jogú Városok Szövetsége szerint katasztrofális volt a 2009-es év, amelyet az tett még tragikusabbá, hogy egymást követő két esztendőben vontak el csaknem 200 milliárd forintot az önkormányzatoktól. – Ez elsősorban iskolákat, óvodákat, szociális és egészségügyi intézményeket érintett – jegyezte meg Szita Károly, a szervezet ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy a tavaszi választások után pozitív fordulatra számítanak. Mint kifejtette, több településvezető azon gondolkodik, hogy csak négy hónapra készítse el a költségvetést, mert a jelenlegi feltételekkel nem lehet túlélni az évet.
– Nem tudnám megmondani, hogy mikor volt utoljára az önkormányzatok éve, de az biztos, hogy nem 2009-ben – szögezte le Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, aki szerint folytatódott a kivéreztetési folyamat, és növekedtek a szociális feszültségek. Említést tett arról, hogy az uniós pályázatok beindulásával került pénz a rendszerbe, de azokat a forrásokat csak fejlesztésre lehet fordítani. – A 2010-es költségvetés megrendítő erejű ütést jelent az önkormányzatoknak, becsléseink szerint idén mintegy 250 milliárd forint veszteség éri a településeket. Ez azért is megdöbbentő, mert 2009-re is azt mondtuk, hogy ahhoz hasonló az elmúlt húsz évben nem volt – fakadt ki Gémesi György.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
