Juhászat: csökken a támogatás

Hiába vannak meg a piacai, rövid idő alatt tönkremehet a magyar juhászat, mert a bárányok értékesítéséből származó sovány jövedelmet szinte teljes egészében elviszi a januártól kötelező elektronikus jelölés bevezetésének költsége, az anyajuh-támogatás folyamatos csökkenése miatt pedig veszteségbe fordulhat az ágazat – tudtuk meg Rádli Józseftől, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatójától.

Bárányonként 900-1100 forint többletkiadást jelent a juhtartó gazdáknak az a rendelkezés, amely szerint a 2009. december 31. után születő bárányokat elektronikus jelöléssel kell ellátni – közölte Rádli József. Az érdek-képviseleti vezető szerint a rendelkezés különösen a kelet-közép-európai birkatartóknak okoz komoly gondot, mert ezekben az országokban – szemben a régi EU-tagokkal – a támogatások igen alacsonyak, ráadásul folyamatosan csökkennek. Hazánkban közel egymillió anyajuhot tartanak számon, ezek után tavaly darabonként mintegy 1600 forint támogatás járt, ám a napokban jelentették be, hogy a korábbi, negyvenmillió forintos elvonás után, most újabb ötvenmillióval csökkentik az állattenyésztési alapot. Az állattartók támogatását az SPS rendszer bevezetésével kívánta megoldani a kormányzat, azonban mivel erre januártól nem került sor, a gazdálkodás veszteségbe fordulhat.
A terméktanács rendelkezésére álló adatok szerint egy kisebb juhászat tavaly anyajuhonként maximum négyezer, a nagyobb gazdaságok pedig háromezer forint támogatást kaphattak. A tenyésztési támogatáshoz a gyenge adottságú helyeken adható összeg 1000-–1200 forintot tett ki, amit a váratlan veszteségek kompenzálásra szolgáló de minimis-támogatás egészíthetett ki. Ilyen kondíciók között tudott az ágazat 8-10 százalékos jövedelmet előállítani, ami most semmivé olvadhat az elektronikus jelölés bevezetésével. Rádli József ennek kapcsán úgy fogalmazott, csak abban bízhatnak, hogy a következő kormány talál megoldást arra, hogy nemzeti támogatásból segítsen az ágazat gondjain. Az érdek-képviseleti vezető úgy véli, a birkatartás támogatását környezetvédelmi szempontból is fontolóra kellene venni, ugyanis a nyájak a parlagfüvet is kiirtják a legelőkről.
A nyírmadai gazdaságában hatszáz anyajuhot tartó Varga Sándor nem tudja, miként gazdálkodható ki a többletköltség, és azt sem érti, miért kell az új jelölést bevezetni. A juhok ugyanis eddig is jelölve voltak, egyik fülükbe számmal, a másikba pedig vonalkóddal ellátott krotáliát kellett tenni, amelynek berakása, adminisztrációja, a fülszámok rendszeres ellenőrzése, a kötelező adminisztráció eddig is mintegy hatszáz forintjába került juhonként a gazdáknak, és már ez a költség is csak akkor nem vitte el a nyereséget, ha jó ára volt a báránynak.
Turgyán József kelet-magyarországi felvásárló is úgy véli, nehezen birkóznak meg a juhászok a többletteherrel, a néhány tucat birkát tartó juhászok pedig valószínűleg nem is tudják majd kigazdálkodni a többletköltségeket. Egy háromszáz anyajuhot tartó gazdaság ugyanis jó, ha évi hárommillió forint bevételre számíthat. Ebből egyetlen hivatalosan alkalmazott juhász bére is több mint másfél millió forintot visz el, s akkor még csak őrizték a birkát, de nem etették. A legeltetés ugyanis kevés: egy anyajuh minimálisan kétszáz kiló szénát és egy mázsa abrakot eszik meg évente. A közeljövő piaci kilátásairól szólva Turgyán úgy fogalmazott, jelenleg több bárány van a piacon, mint amennyire kereslet van, ezért esnek az árak. Míg karácsony előtt 3 euró felett volt az élő bárány kilónkénti ára, addig most 2,6 eurón áll, s csak a nagyobb, 25 kilós állatokat keresik a vevők.