Eurózóna: nem az IMF-re

Az Európai Unió egy olyan szervezetet hozna létre, ami kisegítené az euróval fizető tagállamokat fizetési gondjaik esetén – jelentette ki tegnap Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője. A javaslat mögött az húzódik meg, hogy az eurózóna a jövőben nem kérne az IMF segítségéből.

Nem szabad hagynunk, hogy a közös európai valutával kedvükre focizhassanak a nemzetközi spekulánsok – indokolta az Európai Valutaalap létrehozását célzó javaslatát Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki nem- csak a görög fizetési gondok megoldását, hanem az euróövezet közös pénzügypolitikájának magasabb szintre helyezését is reméli a tegnap már hivatalossá vált elképzeléstől. A német és francia kezdeményezés nyomán létrejövő szervezet megalapítását az Európai Bizottság javasolja, ehhez azonban szükséges az euróövezet tagországainak egyetértése is – erősítette meg a híreket tegnap Amadeu Altafaj Tardio, aki Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szóvivője.
A szóvivő szerint a bizottság még ebben a fél évben lép a kérdésben, egyelőre azonban kezdeti szakaszában tart a vita. Hangsúlyozta: az új intézményt nem kifejezetten Görögország megsegítése érdekében kellene kialakítani, hanem azért, hogy a görög esethez hasonló még egyszer ne fordulhasson elő. Az elgondolás elsősorban az euróövezet tagállamain belüli gazdasági kormányzás javítását célozná, és annyiban hasonlítana a washingtoni székhelyű IMF-re, hogy az euróval fizető országok kisegítésére alapot hoznának létre, ami akkor lépne működésbe, ha azok pénzügyi nehézségeiket nem tudnák egyedül megoldani. A Financial Times tegnapi összeállítása szerint az új szervezet célja az euróövezet egyensúlyának biztosítása, és ennek érdekében nem riadnának vissza a stabilitási egyezmény megszegőinek büntetésétől sem. A brit napilap szerint a pénzügyi fegyelmezetlenségek esetén a felzárkózási alapok felfüggesztése, a miniszteri bizottságokban a szavazati jogok megvonása és az euró-
zóna-tagság felfüggesztése sincs kizárva.
– Az elgondolás leghomályosabb pontja, hogy honnan szereznének forrást az alapba – fogalmazott lapunknak Vigvári Gábor, a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének adjunktusa, aki szerint az eurókötvények kibocsátása, vagy egyes adósságok közös felvállalása is szóba jöhet. Kiemelte: a közös kötvénykibocsátás javaslata hasonlít az amerikai szövetségi bank, a Fed működésére, és azt is tükrözi, hogy az unió nem kér az IMF segítségéből.