Bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság tegnap azt az öt rendőrt, akik a Zsanett-per vádlottjaiként állnak büntetőeljárás alatt. Az elsőfokú végzés nem jogerős, három egyenruhás tudomásul vette, ketten három nap gondolkodási időt kértek, a pótmagánvádló E. Zsanett és jogi képviselője fellebbezést jelentett be. A két éve tartó ügy várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik, az ügyészség az ottani döntés jogerőre emelkedéséig felfüggesztette a sértett ellen korábban hamis vád miatt indított eljárást.
E. Zsanett azután tett feljelentést a rendőrségen, hogy állítása szerint 2007 májusában a budapesti Kálvin térnél rendőrök igazoltatták egy hajnalon, vesztegetésre buzdították, mert – szerintük – nem voltak rendben az okmányai. Személyes szabadságában korlátozták, mikor saját kocsijukba ültették, később egy sötét mellékutcában ketten megerőszakolták. A fiatal nőt hazakísérték, pénzt vettek át tőle és megfenyegették, hogy a történteket nem mondhatja el senkinek. E. Zsanett feljelentést tett, a nyomozó ügyészség megállapította, hogy az erőszak nem történhetett meg, a többi bűncselekmény pedig nem bizonyítható. A rendőröket a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa elmarasztalta, mert a kérdéses hajnalon elhagyták szolgálati helyüket, ezért kettejüket pénzbírsággal sújtotta, három terheltet pedig megrovásban részesített. E. Zsanett panaszát elutasították, ő ezután élt a pótmagánvád lehetőségével.
Nyilas Levente tanácsa tegnap bűncselekmény hiányában mentette fel az első-, valamint másodrendű vádlottakat, T. Pétert és F. Zsoltot a szemérem elleni erőszak, az erőszakos közösülés, illetve a kényszerítés vádja alól. Őket és a többi rendőrt, R. Gábort, B. Gergelyt és I. Tibort a vesztegetés, a személyes szabadság megsértése, a fenyegetés és zsarolás alól bizonyítékok hiányában mentették fel. A bíróság a több mint 900 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a pótmagánvádlót. Az összeg várhatóan többszörösére emelkedik majd, mert hozzáadódnak még az ügyvédi és egyéb szakértői munkadíjak.
A bíró indoklásában kifejtette: nagy segítség volt a történtek megértésében a műszaki szakértők nyilatkozata, akik elmondták, hogy a sértett és a járőrök mobiltelefonjainak cellainformációi miképp értelmezhetők. Az adatokból világos, hogy T. Péter és F. Zsolt kezdte meg az intézkedést E. Zsanettel szemben, mindhármuk mobiltelefonja 25 percig egy helyben volt a Nemzeti Múzeum előtt. Nem derült ki, hogy miért tartott csaknem fél óráig az igazoltatás, s a sértett sem állította, hogy ott erőszakoskodtak volna vele. Nyilas bíró szerint az időszakról egyik érintett sem számolt be egyértelműen. Az események rekonstruálásakor fennmaradt még egy öt-, illetve hatperces időtartam, amelyeket a tanácsvezető úgy jellemzett: „lyukak a történetben”. Előbbiről elmondta, hogy az vélhetőleg alátámasztja a rendőrök elmondását, amely szerint egy másik, szabálytalankodó autós után eredtek. A másik hiányzó időszak volt az, amelyről E. Zsanett állítja, hogy ismeretlen helyre vitték, megerőszakolták, visszavitték a kocsijához, majd összesen hat perc múlva már a Lehel térnél jártak az őt hazakísérő rendőrökkel. A bírói tanács több alkalommal helyszíni bizonyítást tartott a történtek tisztázására, de a kísérletek kimutatták, hogy az említett időszak rövid ahhoz, ahogy a sértett bűncselekményt leírta. A bíróság szerint a manőver legalább tíz percet vesz igénybe, ezért kimondta, hogy az erőszak az E. Zsanett által jelzett időpontban nem történhetett meg. Mivel sem a sértett, sem a rendőrök nem szolgáltak kellő magyarázattal a hat percre, így azt a bíró úgy kommentálta: arról bizonyára mindenkinek megvan a maga története.
A pszichológus szakértő, Bagdy Emőke véleményéről a bíró elmondta, hogy az alátámasztotta a sértett elmondását, de nem adott választ arra, hogy az mikor történt. A tanács szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy a szakemberek a tárgyalásokon megsértődtek, mikor munkájukat kritizálták a jogászok. A bíróság nem vette figyelembe a sértettről látleletet készítő orvos módosított tanúvallomását. A Kálvin téri térfigyelő kamerák vitatott felvételeiről a testület kimondta, hogy azokat nem manipulálták.
E. Zsanett jogi képviselője a határozat hatályon kívül helyezése és büntetés kiszabása miatt nyújtott be fellebbezést.

A Voks 2025 erőt ad Orbán Viktornak Brüsszelben – videó