Felmentették a rendőröket

Nem találta bűnösnek a bíróság a Zsanett-ügyben megvádolt rendőröket, akiket bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiánya miatt mentett fel a testület. A nagy port felvert eljárásban épp a legkritikusabb percekről nem sikerült beszerezni a kellő adatokat.

Csibra Tibor
2010. 03. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonyítottság, illetve bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság tegnap azt az öt rendőrt, akik a Zsanett-per vádlottjaiként állnak büntetőeljárás alatt. Az elsőfokú végzés nem jogerős, három egyenruhás tudomásul vette, ketten három nap gondolkodási időt kértek, a pótmagánvádló E. Zsanett és jogi képviselője fellebbezést jelentett be. A két éve tartó ügy várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik, az ügyészség az ottani döntés jogerőre emelkedéséig felfüggesztette a sértett ellen korábban hamis vád miatt indított eljárást.
E. Zsanett azután tett feljelentést a rendőrségen, hogy állítása szerint 2007 májusában a budapesti Kálvin térnél rendőrök igazoltatták egy hajnalon, vesztegetésre buzdították, mert – szerintük – nem voltak rendben az okmányai. Személyes szabadságában korlátozták, mikor saját kocsijukba ültették, később egy sötét mellékutcában ketten megerőszakolták. A fiatal nőt hazakísérték, pénzt vettek át tőle és megfenyegették, hogy a történteket nem mondhatja el senkinek. E. Zsanett feljelentést tett, a nyomozó ügyészség megállapította, hogy az erőszak nem történhetett meg, a többi bűncselekmény pedig nem bizonyítható. A rendőröket a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa elmarasztalta, mert a kérdéses hajnalon elhagyták szolgálati helyüket, ezért kettejüket pénzbírsággal sújtotta, három terheltet pedig megrovásban részesített. E. Zsanett panaszát elutasították, ő ezután élt a pótmagánvád lehetőségével.
Nyilas Levente tanácsa tegnap bűncselekmény hiányában mentette fel az első-, valamint másodrendű vádlottakat, T. Pétert és F. Zsoltot a szemérem elleni erőszak, az erőszakos közösülés, illetve a kényszerítés vádja alól. Őket és a többi rendőrt, R. Gábort, B. Gergelyt és I. Tibort a vesztegetés, a személyes szabadság megsértése, a fenyegetés és zsarolás alól bizonyítékok hiányában mentették fel. A bíróság a több mint 900 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a pótmagánvádlót. Az összeg várhatóan többszörösére emelkedik majd, mert hozzáadódnak még az ügyvédi és egyéb szakértői munkadíjak.
A bíró indoklásában kifejtette: nagy segítség volt a történtek megértésében a műszaki szakértők nyilatkozata, akik elmondták, hogy a sértett és a járőrök mobiltelefonjainak cellainformációi miképp értelmezhetők. Az adatokból világos, hogy T. Péter és F. Zsolt kezdte meg az intézkedést E. Zsanettel szemben, mindhármuk mobiltelefonja 25 percig egy helyben volt a Nemzeti Múzeum előtt. Nem derült ki, hogy miért tartott csaknem fél óráig az igazoltatás, s a sértett sem állította, hogy ott erőszakoskodtak volna vele. Nyilas bíró szerint az időszakról egyik érintett sem számolt be egyértelműen. Az események rekonstruálásakor fennmaradt még egy öt-, illetve hatperces időtartam, amelyeket a tanácsvezető úgy jellemzett: „lyukak a történetben”. Előbbiről elmondta, hogy az vélhetőleg alátámasztja a rendőrök elmondását, amely szerint egy másik, szabálytalankodó autós után eredtek. A másik hiányzó időszak volt az, amelyről E. Zsanett állítja, hogy ismeretlen helyre vitték, megerőszakolták, visszavitték a kocsijához, majd összesen hat perc múlva már a Lehel térnél jártak az őt hazakísérő rendőrökkel. A bírói tanács több alkalommal helyszíni bizonyítást tartott a történtek tisztázására, de a kísérletek kimutatták, hogy az említett időszak rövid ahhoz, ahogy a sértett bűncselekményt leírta. A bíróság szerint a manőver legalább tíz percet vesz igénybe, ezért kimondta, hogy az erőszak az E. Zsanett által jelzett időpontban nem történhetett meg. Mivel sem a sértett, sem a rendőrök nem szolgáltak kellő magyarázattal a hat percre, így azt a bíró úgy kommentálta: arról bizonyára mindenkinek megvan a maga története.
A pszichológus szakértő, Bagdy Emőke véleményéről a bíró elmondta, hogy az alátámasztotta a sértett elmondását, de nem adott választ arra, hogy az mikor történt. A tanács szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy a szakemberek a tárgyalásokon megsértődtek, mikor munkájukat kritizálták a jogászok. A bíróság nem vette figyelembe a sértettről látleletet készítő orvos módosított tanúvallomását. A Kálvin téri térfigyelő kamerák vitatott felvételeiről a testület kimondta, hogy azokat nem manipulálták.
E. Zsanett jogi képviselője a határozat hatályon kívül helyezése és büntetés kiszabása miatt nyújtott be fellebbezést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.