Lapunk információi szerint olyan nagy tétel szén-dioxid-kvótát kíván lóhalálában értékesíteni a kabinet, amely akár több évre előre is megfoszthatja a következő kormányt ettől a bevételi lehetőségtől. A befolyó pénzekből a költségvetés lyukait szeretnék befoltozni, annak ellenére, hogy a kvóták ára most kifejezetten kedvezőtlenül alakul.
A Magyar Nemzet kérdésére a Pénzügyminisztérium kommunikációs vezetője közvetve elismerte, hogy folynak a tárgyalások, és azt is megerősítette, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva valóban nyomottabb árakkal kell kalkulálni, ám „akkor nem volt válság”. Pichler Ferenc elmondta: az eladásból származó pénz a költségvetésbe folyik be, további részleteket azonban nem árult el. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pedig egyelőre csak a vételi érdeklődés tényét erősítette meg.
*
A sietség oka információink szerint az, hogy március végére már 75 százalékban teljesül az egész évre tervezett hiány, ami az év közepére száz százalékra gyarapodhat. Már a költségvetés február végi adatai is lesújtók voltak. A kvótaeladás jelenleg nem- csak a nyomott piaci árak miatt lenne előnytelen, hanem egy mesterségesen feljavított képet alakítana ki a büdzsé egyenlegéről a választások utáni átadás-átvétel alkalmával.
A pluszbevételekre tehát égető szüksége van a költségvetésnek, amely már február végén az egész évre tervezett túlköltekezés 40 százalékát teljesítette. Ez jóval kedvezőtlenebb adat, mint a 2009-es, ekkor ugyanis két hónap alatt még csak az éves deficit 28 százalékánál tartottunk. A Pénzügyminisztérium jelenlegi előrejelzései szerint március végére az egész évre tervezett hiány háromnegyedét fogja elérni a túlköltekezés, így elemzők szerint június–júliusra lényegében elfogy az egész éves keret. A túllépések oka a vártnál jóval magasabb kamatkiadások, a MÁV-nak nyújtott többletjuttatások, valamint az egészségügyi intézmények működőképességének biztosításához szükséges pénzek kifizetése.
– A költségvetés legnagyobb problémája, hogy a második fél évben sem lesznek meg azok a pluszforrások, amelyek egyensúlyba hozhatnák a megbillent egyensúlyt, és ledolgozhatnák az év elején felhalmozott hiányt – nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás közgazdász, aki leszögezte: idén a gazdaság a szaktárca várakozásainál jóval nagyobb mértékben, hozzávetőlegesen egy-két százalékkal is zsugorodhat, vagyis az adóbevételek minden bizonynyal elmaradnak a tervezettől. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint további probléma, hogy bizonyos tételeket nem számoltak el időben, illetve elhalasztottak egyes kifizetéseket, így leghamarabb júniusban lehet képe az új kormánynak arról, hogy valójában milyen pénzügyi mérleggel vette át a kasszát. Hangsúlyozta: a költségvetés megalapozatlan, sőt, most még azt sem lehet látni, hogy az állami vállalatokat milyen összegekkel kell majd kisegíteni ahhoz, hogy egyáltalán működni tudjanak. – Ennek a költségvetésnek az a célja, hogy ha már nem megakadályozható a kormányváltás, akkor a következő kabinet mozgásterét anynyira beszűkítse, amennyire csak lehet – tette hozzá Mellár.
A széndioxid-kvóta azt a mennyiséget szabályozza, amenynyi szén-dioxidot egy-egy állam a nemzetközi egyezmények szerint kibocsáthat. A kvóta egy részének azok élhetnek, akik a rájuk szabott mértéknél várhatóan kevesebbet engednek majd a levegőbe. Az EU tagállamai – így Magyarország is – két kvótakereskedelmi rendszerben is érdekeltek. Egyfelől az unión belüli kvótákkal kereskedhetnek, másfelől pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által kialakított rendszerben adhatnak-vehetnek kibocsátási egységeket – utóbbi alapjait még az 1997-ben létrehozott kiotói egyezmény rögzíti. Az országoknak évente csökkenő mennyiségű kvóta áll rendelkezésükre.
Hazánk nagyobb mennyiséget még 2008-ban az EU rendszerében értékesített egységenként 14 euró körüli áron, így a magyar államnak 28 milliárd forintos bevétele keletkezett. Tavalyelőtt ez meglehetősen magas összegnek számított, mert a piacon ekkor tonnánként tíz euró körül lehetett szabadulni az egységektől. Az országok közötti kereskedelemben azonban nemcsak a piaci árfolyam számít, hanem az is, hogy például az eladó milyen kötelezettségeket vállal a befolyt pénz mellé – ez megnövelheti az egységek díját. Hazánk mérhető
szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programot ígért, amit ma Zöld- beruházási rendszer néven a környezetvédelmi tárca gondoz. Ennek keretében panelek, illetve hagyományos építésű lakóépületek nyerhetnek támogatást energiatakarékossági felújításokhoz. Vagyis a kvótaeladásból befolyt 28 milliárd forintot csakis erre a célra fordíthatja hazánk.
Jelenleg a piacon valamivel 13 euró felett cserélnek gazdát a kibocsátási kvóták az uniós rendszerben, míg a kiotói egységek esetében az átlagár tegnap 12,2 euró körül alakult. A Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. legutóbbi elemzésében azonban az áll: az elmúlt időszakban az európai rendszerben egy szűk sávban mozogtak a kvótaárak, ám a javuló gazdasági kilátások és a növekvő termelés magasabb energiaigényt vonzhatnak magukkal, ami növekedést idézhet elő a kibocsátási egységek piacán. Ugyanakkor hozzátették, nehéz megítélni, hogy végül melyik irányban mozdul el az árfolyam a február eleje óta kialakult sávból, mivel az ipari szereplők tavalyi többletegységeinek értékesítése nyomást gyakorolhat a kvóták árára.
