Évről évre vagy azzal kezdik a szaktudósítók az Oscar-cikkeiket, hogy bejött a papírforma vagy ellenkezőleg, meglepetésszerű eredménnyel zárult a gála – idén az utóbbi verzió aktuális. James Cameron világszerte népszerű, bevételi rekordernek számító népnevelő sci-fije, az Avatar ugyanis váratlanul alul teljesített, mindösszesen három Oscart kapott A bombák földjén hat szobrával szemben. A bulvársajtó világszerte a filmművészet diadaláról értekezik a mozi szórakoztató látványvilágával szemben, de talán ennyire mély következtetéseket nem kell levonni. Egyszerűen A bombák földjén filmszerűbb film, mint az Avatar, még ha a sci-fi fantáziavilág és háromdimenziós tökélye rövid távon nagyobb hatású is.
A filmakadémia kétszeresen is filmtörténetet írt: Kathryn Bigelow személyében elsőként kapta meg nő a legjobb rendezőnek járó aranyszobrot az Oscar nyolcvankét éves történetében, és ő a negyedik nő, akit ebben a kategóriában valaha jelöltek. Nem mellékesen, Bigelow Cameront, volt férjét ütötte ki a ringből, még ha nem is szándékosan.
A díjért folyó küzdelemben az iraki háborús dráma a világszerte 2,6 milliárd dollárt kaszáló Avatart előzte meg (A bombák földjén ennek kevesebb mint az egy százalékát érte el), ami jelzi, hogy a kasszasiker még Hollywoodban sem jelent egyet a „művészi” értékkel. A gála másik filmtörténeti aspektusa, hogy Sandra Bullock a főszereplői Oscar átvétele előtt egy nappal Arany Málna-díjas lett, tehát egyszerre kapta meg a legjobb (The Blind Side) és a legrosszabb (All About Steve) alakításért járó díjat.
A legjobb színész – előre borítékolhatóan és rég megérdemelten – Jeff Bridges lett, aki ezúttal egy lecsúszott countrymuzsikust alakít a Crazy Heartban. Bridgest színészi pályája négy évtizede alatt már ötször jelölték Oscarra. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Cristoph Waltz nyerte el. Az osztrák színész a Becstelen Brigantyk című Quentin Tarantino-filmben nyújtott alakításáért kapta meg az elismerést; a második világháborús karikatúrában a zsidóüldöző náci tiszt, Hans Landa ezredes szerepét játszotta. Waltz először játszott amerikai filmben, alakításával már több díjat elnyert, és az Oscar-díj biztos várományosa volt. Mo’Nique kapta a Precious című drámában játszott drámai szerepéért a legjobb női mellékszereplő Oscarját; a független filmben erőszakos és rossz anyát játszó színésznő a legesélyesebb volt a kategóriában, és Cristoph Waltzhoz hasonlóan több elismerést is szerzett. Mo’Nique az ötödik fekete bőrű színésznő, aki elnyerte az Oscart. A legjobb külföldi film kategóriájában az El secreto de sus ojos című argentin alkotás nyert, az eredeti forgatókönyv-díjat szintén A bombák földjénért Mark Boal vehette át, Boal egyébként Irakban dolgozott riporterként, így saját élményeit gyúrhatta össze a filmkönyv írásakor. A legjobb animációs film a Disney/Pixar produkciója, a bájos Fel! lett, az eredeti filmdal kategóriájában pedig a The Weary Kind nyert a Crazy Heartból. A legjobb adaptált forgatókönyvért Geoffrey Fletcher kapta az elismerést a Preciousért; a legjobb maszk kategóriában a Star Trek nyert. A legjobb vizuális effektusokért – természetesen – az Avatart, a legjobb vágásért pedig a feszültségteremtésben jeleskedő Bigelow-filmet díjazták. A legjobb jelmez díját Az ifjú Viktória királynő című film érdemelte ki (Sandy Powell jelmeztervező harmadik Oscarját vehette át). A legjobb operatőr Mauro Fiore lett az Avatar képi világának megteremtéséért.
origo.hu
Szakácsfizetés 2025-ben: ennyit keresnek a szakácsok Magyarországon és külföldön
