Már korábban is voltak bizonyítékok az agykutatók kezében arra, hogy az erősen bal agyféltekéhez köthető képességek terén a férfiagy többnyire jobb teljesítményeket produkál, mint a női, a jobb féltekéhez inkább kötődő képességekben pedig az utóbbiak a jobbak. Ám hogy ez a különbség milyen agyberendezkedéssel és milyen konkrét agyi működésekkel áll kapcsolatban, és hogyan, annak tudományos vizsgálatához csak az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárás) megjelenése adott igazán hatásos eszközt a kutatók kezébe. Az eljárás évek óta rendelkezésre áll, de csak a méréshez használt műszerek legújabb generációja tette lehetővé a működő agy finomabb vizsgálatát. A legújabb fMRI-vel ugyanis az agy milliméternél is kisebb részei, az agyi hálózatok belső és hálózatközi kapcsolatai is megfigyelhetők. Az új eredmények sem cáfolnak rá a nagy átlagot tekintve a féltekékre vonatkozó korábbi tételekre, de kiderítették, hogy az agy felépítése, működése sokkal összetettebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk – világított rá Csépe Valéria agykutató, az MTA főtitkár-helyettese.
Az emlékezet agyi alapjai esetében például nagyon bonyolult helyzetet találtak. A mérések azt mutatták, hogy a nyelvi emlékezethez más agykérgi és kéreg alatti területeket mozgósítanak a nők, mint a férfiak, de eltérést találtak a beszédképzés és -értés területeit összekötő rostkapcsolatok jellegében is. A nyelvi tartalmak, szerkezetek feldolgozása a bal féltekéhez, a közlés érzelmi tartalma pedig inkább a jobb félteke egyes területeihez köthető. A bal agyfélteke területei vesznek részt a szavak, szövegek megértésében, s itt épül fel a nyelvi szerkezet, s a nyelvtani rendszer agyi képviselete. Míg a férfiaknál az agykérgi hálózat és a rostkapcsolatok rendszere is erősen a bal oldalhoz kötött, a nők esetében sokkal inkább elosztottak a kapcsolattípusok.
Úgy tűnik tehát, hogy a szebbik nem jobb nyelvi képességeinek hátterében a bal féltekéhez lazábban hozzárendelt funkciórendszer áll. Mindez magyarázat arra, hogy a kislányok miért kezdenek korábban beszélni, s miért jobbak általában a nők nyelvi és kommunikációs készségei, mint a férfiakéi. Ám arra, hogy a fiúk később felzárkózzanak, sőt meg is haladják a lányokat, már megint csak a matematikai és egyéb hasonló képességekért felelős bal agyfélteke erőteljes dominanciája adhat biológiai magyarázatot.
A számolási alkalmasság vizsgálatakor a két nem teljesítményében nem találtak jelentős eltérést, a magasabb matematikai képességek agyi alapjainak legújabb vizsgálatai viszont azt mutatták, hogy bár mindkét nemnél a fali lebeny egyes területei és két további rész működik együtt a feladatmegoldás érdekében, ezek a férfiaknál kiterjedtebb és erősebb aktivitást mutatnak, mint a nőknél. Vagyis – ahogyan Csépe Valéria fogalmazta – a férfiagy robusztusabb erőket koncentrál az ilyen típusú feladatok megoldására, mint a női, ezért ér el jobb eredményeket. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének zseniálisan tehetséges női matematikusok. Az emberi agy ugyanis személyenként is jelentős eltérést mutathat az átlagtól, ráadásul az egyéni képességek kibontakozásának csak a biológiai alapját adja, a többit a környezeti hatások, és a nevelés teszi hozzá. Ezt bizonyítja egy legutóbbi kísérlet is, amelyből kiderült, hogy kínai kisfiúk amerikai iskolarendszerben jelentősen rosszabb matematikai teljesítményeket produkáltak, mint kínai kislányok a kínai iskolarendszerben.
Csépe Valéria hangsúlyozta: a nemek agya közötti különbségek, a gének és a nemi hormonok már a magzati korban programozzák az egyéni képességeket, azonban a tudást közvetítő kultúra, a társadalmi elvárások és a közoktatás is erősen alakítják. Nem jó tehát a biológiára megdönthetetlennek tűnő dogmákat alapozni, inkább érdemes megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel a férfiak és a nők szellemi képességeiket a maguk és a közösség javára fordíthatják.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
