Ezért figyel most mindenki a magyar gazdaságra

Magyarország kontinentális gyártási központ mellett mostanra fontos regionális innovációs központtá is vált, ami jól tükrözi a kormány célkitűzését a gazdaság dimenzióváltásával kapcsolatban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A 2025-ös esztendő komoly sikereket hozott a magyar gazdaságnak.

Magyarország mostanra regionális innovációs központtá vált Fotó: FERENC ISZA Forrás: AFP

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghallgatásán először is az elmúlt évtized és napjaink válságairól beszélt, amelyekre szavai szerint az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, ugyanis a vámok, a szankciók, az energiaárak emelkedése és az elszigetelődés mind oda vezetett, hogy mára a közösség helyzete jelentősen meggyengült. Ugyanez már nem igaz a magyar gazdaságra. Korábban arról is írtunk, hogy Magyarország nem kockáztathatja az energiabiztonságát – két vezeték kell, nem egy.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságban a 2025-ös esztendő komoly sikereket hozott
Fotó: DAVID BALOGH/XINHUA

A magyar gazdaság versenyképessége a célkeresztben

Egyre nagyobb a lemaradása az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával, a világgazdaság két vezető szereplőjével szemben. Ez egy helyzet, amiből nekünk feladat adódik, és mi úgy értelmezzük ezt a feladatot, hogy a lefelé húzó európai gazdasági környezetben is biztosítani kell azt, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fennmaradjon, sőt javuljon

– szögezte le. Majd üdvözölte, hogy az utóbbi tíz évben Magyarországra óriási gyártási kapacitások települtek, ezért mostanra eljött az ideje a gazdaság dimenzióváltásának, a hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztési arány növelésének is.

Ebből a szempontból a 2025-ös esztendő komoly sikereket hozott. Amellett, hogy Magyarország egy kontinentális gyártási központ, regionális innovációs központtá is vált

– közölte. Úgy vélekedett, hogy a versenyképesség erősödésének egyik fontos alapja, hogy hazánk továbbra is egy fontos találkozási pontja a keleti és a nyugati beruházásoknak, itt a legakadálytalanabb a környezet az együttműködésre Európában. „Ehhez a politikának semmi köze nincs. Annál inkább van köze a világgazdasági folyamatoknak” – húzta alá, rámutatva a világgazdaság szereplői közötti munkamegosztásra. 

És azok az országok járnak majd az élmezőnyben, amelyek nem gátolják politikai alapon a gazdaság szereplőinek együttműködését, és azok az országok járnak az élen, amelyek nem diszkriminálnak a beruházók között nemzetiségi alapon

– folytatta. Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány 2024 eleje óta 139 nagyberuházáshoz nyújtott támogatást 755 milliárd forintnyi értékben, amelyek nyomán 5455 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások, 31 ezer munkahelyet hozva létre.

A legtöbb beruházást a kínai vállalatok hozták Magyarországra. Ezen időszak alatt a második helyen a dél-koreai vállalatok állnak, a harmadik helyen pedig a magyar vállalatok [...] 139-ből 37 volt magyar vállalat beruházása. Itt a kínaiak a másodikak és a németek szorosan mögöttük állnak a harmadik helyen. Ami a munkahelyteremtést illeti, a létrejött munkahelyek több mint fele, 56 százaléka kínai beruházóhoz kötődik

– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a magyar beruházásösztönzési rendszer segítségével tavaly 10,3 milliárd euró értékben sikerült Magyarországra hozni beruházásokat, míg ez Lengyelországban 2,4 milliárd euró, Csehországban 2,38 milliárd euró, Szlovákiában 1,2 milliárd euró volt. A miniszter igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésnek nevezte, hogy miután mára sikerült felszámolni a fejlettség- és versenyképességbeli különbséget az ország keleti és nyugati fele között, próbálják meg ugyanezt a választóvonalat elhalványítani Észak- és Dél-Magyarország között, ezért aztán a délkeleti és délnyugati régióknak különösen figyelmet fognak szentelni a jövőben.

Borítókép: Magyarország mostanra regionális innovációs központtá vált (Fotó: AFP)