Értékes leletekre bukkantak a debreceni Déri Múzeum régészei egy Hosszúpályi főterén tervezett építkezés miatt feltárt területen. Az nem volt meglepő, hogy rátaláltak a mai centrummal szinte teljesen egybeeső késő középkori faluközpontra, a szkíta és kelta népek együttélését bizonyító vaskori maradványokra azonban nem számítottak – tudtuk meg Dani János régésztől, aki Nagy Emese Gyöngyvérrel közösen irányítja az ásatást. A középkori rész legteljesebb épségben fennmaradt lelete egy téglából épített, kör alapú kút, egy másik víznyerőnek pedig egy keresztgerenda-darabja került elő viszonylag jó állapotban. Találtak egy agyaggödröt is, benne kerámiatöredékekkel és szarvasmarha- és sertés-csontmaradványokkal. A régész elmondta: a feltárt terület a XV–XVI. században valószínűleg piactér lehetett, illetve különféle műhelyek állhattak ott. Erre utalhat, hogy egy vasból készült kardmarkolatra is leltek itt a szakemberek.
A kelták jelenlétére utaló vaskori település maradványa azért izgalmas, mert a Kárpát-medence volt a népcsoport terjeszkedésének keleti határa. Bár a történelmi Magyarország egész területén találkozhatunk nyomaikkal, mégis inkább a Dunántúlon kerültek elő leleteik. Ha a nyugati keltákként emlegetett, a sokak által a portugálok őseinek tartott luzitánok nem is jutottak el a Kárpát-medencéig, három másik kelta népcsoport jelenléte az időszámításunk előtti IV. századtól bizonyítható. Különösen Augustus korától, amikor Pannóniát meghódították a rómaiak. Pozsony és Győr környékén boiusok, Pécs közelében a scoridiscusok, a Gorsium, a Gellért-hegy, a Citadella körül pedig az eraviscusok éltek. Ezekről római források, sírfeliratok tanúskodnak. Találtak kelta településmaradványokat Ungvár környékén, sőt Erdélyben is, pedig keleti területeken viszonylag ritkábban fordulnak elő, s feljegyzés kevés van róluk. Dáciát ugyanis csak az időszámításunk szerinti második században uralkodó Trajanus idején hódították meg a rómaiak, s az ott megtelepedett kelták addigra már összekeveredtek más népcsoportokkal, például a szarmatákkal vagy a dákokkal – tudtuk meg Hajdú Zsigmondtól, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesétől.
A Hosszúpályiban most folyó feltárás a Kárpát-medencébe korábban érkezett iráni szkíták és a kelták békés együttéléséről tanúskodik. A eddig feltárt két-két ház alapja szkíta és kelta vonásokat is mutat, a használati tárgyak viszont egyértelműen kelta eredetűek. Az épületek – Dani János tájékoztatása szerint – két cölöpre támaszkodtak, félig földbe ásták őket. A házalapokról fényképfelvételek készülnek, ezt követően betemetik őket. A kerámiaedény-maradványok egy része bemutatható lesz, néhány tárgyat restaurálni tudnak. A körülöttük talált földet átmossák, így előkerülhetnek gabonaszemek, amikből következtetni lehet arra, mivel táplálkozhattak az időszámításunk előtti IV. században ott élő – régészeti besorolás szerint La Tine „C” kultúrához tartozó – emberek.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
