A HM szekrényeiben is vannak csontvázak

Milliárdos, előre nem tervezett kiadásokat róhat a Honvédelmi Minisztériumra a szaktárca előző vezetésének átgondolatlan gazdálkodása. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint az előző kurzus még a Gripen vadászgépek tavalyi üzemanyag-ellátását is csak átcsoportosításokkal, az idén tudta kifizetni.

Számos, milliárdos többletköltséget hagyott a Honvédelmi Minisztérium (HM) az új tárcavezetésre az elmúlt évek meggondolatlan gazdálkodása miatt – derül ki a honvédelmi tárca átadás-átvételi jegyzőkönyveiből.
A Gripen vadászrepülőgépek pilótáinak kiképzésére szánt 2009-es költségeket például csak ebben az évben fizették ki, mintegy 2,73 milliárd forint értékben. Ennek az volt az oka, hogy az erre szánt források egy részét központilag, haderő-fejlesztési tartalékként zárolták, így az nem állt a minisztérium rendelkezésére. Mivel a kiképzéshez elengedhetetlen pénzt csak más források átcsoportosításával tudták előteremteni, a későbbiekben a vadászgépek üzemanyag-ellátása, a járművek hajózóinak bérleti szerződésben meghatározott repülései komoly feszültségeket okozhatnak a szaktárca költségvetésében.
*
Az Európai Unió irányelveihez igazodó jogharmonizáció következtében ráadásul 2010-től a Gripenek bérleti díja után már áfát is fizetni kell. Ehhez az előző kabinet még pótforrásokat nyújtott az idei évre, de jövőre ez is a HM büdzséjét terheli majd. A szaktárca lapunkkal közölte: a Gripen állománykiképzése mindezek ellenére a terveknek megfelelően folyik, a repülőgép-vezetők hadrafoghatósága nem veszélyeztetett. El kellett azonban kezdeni a 2011 és 2014 közötti képzési igények felmérését, és ennek megfelelően kell megtervezni a szükséges erőforrásokat is.
A kiképzési program felülvizsgálata azonban a HM szerint nem indokolt. A Gripenek egyébként az egynegyedét használják fel annak az üzemanyagnak, amelyet a Magyar Honvédség összes katonai szervezete emészt fel egy évben. A vadászgépek repülőpetróleumára ugyanis tavaly több mint egymilliárd forintot kellett elkölteni az adófizetők pénzéből.
Huszonhét és fél millió euró (mai árfolyamon 7,7 milliárd forint) kártérítés is terhelheti az elkövetkezendő években a szaktárcát, mert az előző HM-vezetés felmondta az új katonai rádiók beszerzésére kötött szerződés egy részét. Mint ismert, az elmúlt nyolc évben az is előfordult, hogy a Magyar Honvédség alakulatainak egyes gyakorlatokon a saját mobiltelefonjaikat kellett használniuk, mert a hadseregnek vásárolt norvég Kongsberg rádiókat hibás működés, illetve kódolási gondok miatt nem lehetett rendszerbe állítani. A szaktárca így kénytelen volt a szerződés egy részét felmondani, a norvég társaság viszont vitatja a lépés jogosságát.
Nagy többletköltségeket ró a minisztériumra a HM Állami Egészségügyi Központ fenntartása, működtetése is, amelyet annak ellenére a szaktárca fizet, hogy nem csak katonák veszik igénybe szolgáltatásait. Az intézmény fenntartási gondjain hosszú távon enyhíthetne, ha a jelenleg több épületben működő kórházat és rendelőkomplexumot egy telephelyre költöztetnék. Erre azonban mintegy 36 milliárd forintot kellene elköltenie a HM-nek.