Géntérkép a gyógyításért

Világszínvonalú diagnosztikára alkalmas in vitro laboratórium alapjait rakták le tegnap a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Az itt végzett vizsgálatok segítségével kiszűrhetők a különböző betegségre hajlamosító genetikai eltérések, s megállapíthatók a személyre szabott terápiák is.

Az orvostudomány ma mintegy ezer betegségre hajlamosító genetikai eltérést tart számon, ezek kiszűrésével minden korábbinál hatékonyabb személyre szabott terápia állítható be. A világszínvonalú diagnosztikára a debreceni egyetem új In Vitro Diagnosztikai Laboratóriumot (IVDL) hoz létre, amelyet európai forrásokból egy év alatt épít fel a Hunép Zrt. és a Magyar Építő Zrt. – mondta Fésüs László rektor tegnap, a beruházás alapkőletételén Debrecenben.
Az új IVDL egy csaknem 12 milliárd forintos fejlesztés első lépése, amelynek részében két év alatt új gyermekrehabilitációs tömb, égett betegeket fogadó bőrgyógyászat, igazságügyi és patológiai központ is épül a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában (DEOEC). Az elsőként megépülő IVDL egyik nagy előnye, hogy valamennyi in vitro – vagyis testből kivett minta elemzésével végzendő – diagnosztikai vizsgálat egy helyen történhet, s ezzel időt takarítanak meg a beteg számára. A másik, talán ennél is nagyobb jelentőségű előrelépést az jelenti, hogy a klinikai kémiai, hematológiai, immunológiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett a kifejezetten genetikai eltérések kiszűrésére alkalmas eljárások is helyet kapnak az IVDL-ben. E diagnosztikai háttérrel a DEOEC minden indokolt esetben képes lesz az adott beteg genetikai sajátosságait figyelembe vevő terápiát beállítani – hangsúlyozta Paragh György, a DEOEC elnöke.
A betegségek genetikai hátterének feltérképezésében több mint másfél évtizeddel ezelőtt születtek az első eredmények. Az első teljes emberi géntérképet 2003-ban 13 éves kutatómunka és háromszázmillió dollár befektetésével sikerül leírni, ma már egyetlen vérvételből nyert mintából egy hét alatt el lehet végezni a leírást. Így a terhesség harmadik hónapja körül már meg lehet határozni, hogy a születendő magzat hordoz-e az életet megrövidítő súlyos betegséghajlamokat. Ha a családban bizonyos betegség halmozottan fordult elő, vizsgálható, hogy a teljesen egészséges családtag is hordozza-e a genetikai eltéréseket, illetve azt is, hogy a már megbetegedett szervezet milyen terápiára reagál a leghatékonyabban. A vizsgálatra a fehérvérsejtek DNS-molekuláját használják, amit egyszerű vérvétellel nyernek – tudtuk meg Kappelmayer János egyetemi tanártól.
A professzor ugyanakkor elmondta: a genetikai eltérések feltérképezése óriási felelősséget jelent az orvos számára, hiszen a huszonéves egészséges ember genomjának ismertében felfedezhetnek olyan rosszindulatú megbetegedéshez hajlamosító tényezőt, ami csak pár évtized múlva vezethet daganat kialakulásához. Ezért az eljárás csak abban az esetben indokolt, ha ismert a beteg teljes családi kórelőzménye – hangsúlyozta.