A díjat – amelyet a globális gondok megoldásában eredményes innovációért kétévente ítélnek oda a világ csaknem minden országából kandidáló tudósok egyikének – negyedszer adta át a finn köztársasági elnök, Tarja Hanonen a helsinki operaházban tegnap délután. Több száz tudós pályázott a rangos elismerésre szerte a világból, közülük végül hármat – Richard Friendet, Steven Furbelt és Michael Grätzelt – jelölt az 1,1 millió euró (több mint 300 millió forint) összdíjazású rangos elismerésre a 24 tagú nemzetközi döntőbizottság.
A brit Friend professzor organikus LED-ekkel – informatikában, szórakoztatóelektronikában, mobiltelefonokban egyaránt alkalmazható félvezetőkké alakított polimerekkel – pályázott, az ugyancsak brit Furbel professzor pedig az ugyanezen területen alkalmazott szilikonalapú, ARM 32 bites RISC mikroprocesszorokkal kandidált. Míg az előbbi professzor az organikus LED-ekkel új utakat nyitott, addig utóbbi olyan megoldással jelentkezett, amelynek prototípusát 1985-ben fejlesztette ki, s amelynek alapján már húszmilliárd csipet gyártottak szerte a világon. A két professzor munkásságát 150-150 ezer euróval díjazta a nemzetközi bizottság javaslata alapján a Finn Technológiai Akadémia, a 800 ezer euróval járó fődíjat Michael Grätzelnek, a harmadik generációs színérzékeny napelem kifejlesztőjének ítélték oda.
A díjkiosztó ünnepségen Ainomia Haarla, a Finn Technológiai Akadémia elnöke a döntést indokolva elmondta, a világ egyik legnagyobb problémája a környezetszennyező és fogyóban lévő fosszilis energiahordozók kiváltása egyszerűen hozzáférhető olcsó és környezetbarát energiaforrásokkal, amelyek közül Grätzel módszere ígérkezik a legjobb választásnak. A napfény ugyanis korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, a tudósok feladata pedig az, hogy megtalálják hasznosításának legolcsóbb és legjobb hatásfokú technológiai megoldásait.
A Michael Grätzel által kifejlesztett harmadik generációs színérzékeny napelemek a növények levelében zajló fotoszintézishez hasonlóan működnek, de e folyamat idején nem oxigén vagy szén-dioxid, hanem hidrogén szabadul fel, és mód van az energia kémiai módszerekkel való raktározására is. A színérzékeny rendszer flexibilis anyagból készül, ami akár a házak ablaküvegén, akár egy válltáska külső részén elhelyezve képes energiát termelni. Michael Grätzel a róla elnevezett napelemek – Grätzel-cellák – alkalmazási lehetőségeiről nyilatkozva elmondta, segítségükkel olcsóbb víztisztító technológiák fejleszthetők ki, felhasználhatók a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban állandó hőmérséklet tartására, és persze világításra, háztartási eszközök működtetésére lakáson belül és kívül. Úgy fogalmazott, a napenergia tömeges hasznosítása nem a távoli jövő, hanem a jelen, ami régóta kopogtat az ajtónkon.
origo.hu
Új részletek Till Tamás ügyében: így emlékszik a gyanúsított a tragédia éjszakájára
