Hende Csaba honvédelmi miniszter – ígéretéhez híven – meglátogatja a Magyar Honvédség Afganisztánban szolgáló alakulatait. A tárcavezető küldöttsége tegnap hajnalban indult el a magyar műveleti összekötő csoport (OMLT) negyedik váltásával és a tartományi újjáépítési csoportunk (PRT) szabadságról visszatérő egységével, vagyis több mint száz katonával együtt Budapestről a Boeing egyik charterjáratával. A delegáció, amelynek tagja Benkő Tibor vezérkari főnök, Deák János főtanácsadó és lapunk munkatársa is, tegnap reggel Törökországon keresztül érkezett meg Mazari-Sarifba, hogy onnan páncélozott Toyota terepjárókkal utazzon át a magyar PRT Baglanban lévő táborába, Camp Pannoniába.
Mivel a biztonsági helyzet jelentősen romlott a magyarok fő tartózkodási helyének számító Baglán tartományban, és már nemcsak az út menti pokolgépek és támadások fenyegetnek, hanem a magyar tábort gyakorlatilag egy hegylánc választja el a harci cselekményektől, a vendégeket kiemelt biztonsági intézkedésekkel fogadták Afganisztánban. Hende Csaba útjának a biztonsági kockázatok megnövekedése miatt az is a célja, hogy felmérje a katonák felszereléseit és az esetleges igényeket a további fejlesztésekre. Ezért az elkövetkezendő négy napban az összes afganisztáni magyar alakulatot meglátogatja majd, és többek között találkozik Stanley A. McChrystallal, a nemzetközi NATO-erők (ISAF) főparancsnokával, valamint Abdul Rahim Wardak afgán védelmi miniszterrel is.
A miniszteri delegációt tegnap délután a Himnusz hangjaival fogadta a magyar PRT díszalakulata Puli-Humriban, majd a katonai vezetők tájékoztatást kaptak a magyar újjáépítési csoport tevékenységéről.
Egyre több a támadás
Tóth István őrnagytól, hadműveleti részlegvezetőtől megtudhattuk, hogy jelenleg hét olyan területe is van az észak-afganisztáni Baglán tartománynak, ahol fokozódó tálib ellenállással kell számolni. A biztonsági helyzet lényegesen romlott a Puli-Humritól nyugatra elhelyezkedő Dandagorban, ahová május óta a magyar újjáépítési csoport tagjai nem tették be a lábukat, hiszen nem feladatuk a harci cselekményekben való részvétel. Egyre több a támadás Sahataddinban, a magyarokhoz szintén közel lévő Baglan-I-Jadidban, a Baglán folyó völgyében, a kunduzi határnál és az Andarat-völgyben is, amely a drogalapanyagként szolgáló máktermesztés őshazája. A PRT azonban nem vehet részt kábítószer-ellenes akciókban, illetve támadó jellegű műveletekben. Extrém helyzetekben azonban nyújthat támogatást, például életmentő beavatkozást végezhet, részt vehet az úgynevezett safe house programban, vagyis száz fő biztonságos elhelyezését kell megoldania adott esetben a magyar tábor területén. A PRT feladata lett a nem harcoló személyek, például karitatív szervezetek tagjainak kimentése is. Ennek segítésére az utóbbi hónapokban egy amerikai előretolt sebészcsoport is Camp Pannoniába települt, amellyel a tábor már sürgős életmentő műtéti beavatkozásokra is képes, amíg a katonai mentőhelikopter (MEDEVAC) a helyszínre érkezik.
Fejlesztés egymilliárdért
A magyarok több páncélozott katonai mentővel is rendelkeznek. A PRT-nél egyébként számos fejlesztést hajtottak végre a katonák megóvása érdekében. A misszió tagjai lapunknak nagyon dicsérték azokat az amerikaiaktól bérelt HMMW páncélozott terepjárókat, amelyeket 2008-ban szállítottak ki számukra Afganisztánba. A VIP-szállításokhoz és a járőrözéshez pedig elengedhetetlenek az alakulatnak szintén beszerzett Mercedes és Toyota gépjárművek is. Ezenkívül a magyar missziót felszerelték Cougar típusú páncélozott tűzszerész járművekkel és Pacsirta típusú, pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépekkel is.
Boldizsár Gábor ezredestől, a PRT parancsnokától megtudtuk: több mint egymilliárd forint értékben bővítették és erősítették meg a magyar tábort, például öt bunkert építettek, és új pihenőszobát, illetve internetszobát adtak át a katonák szálláshelyén. A tartományi újjáépítési csoportunk a katonai jelenlét hangsúlyosabbá tétele mellett kiszélesítette a civil szerepvállalását is.
Csapatbővítés
Ami azonban talán a legfontosabb, hogy Magyarország 2011-ig fokozatosan további kétszáz fővel növeli a magyar katonák létszámát Afganisztánban, amelylyel a misszió ötszáz fősre növekedik. Újra elvállaljuk a kabuli repülőtér ellenőrzését, vezetését, és egy tízfős helikopter-kiképzőcsoport is megkezdte az afgán nemzeti hadsereg légierejének felkészítését.
Jelen vagyunk ugyanakkor két fővel a műszakitiszt-képzésben, és 17 fővel egy logisztikai iskola fejlesztésénél. Egy háromfős kiképzőcsoport 2010 második felében indul a térségbe, akik Mi–17-es szállító helikopterek alkalmazására tanítják meg az afgán katonákat, a hatékonyabb nemzeti logisztikai támogatás érdekében pedig június elején egy 35 fős nemzeti támogató elem utazott Afganisztánba. Őszig meghosszabbítottuk a Különleges Műveleti Csoport, vagyis a kommandósaink külszolgálatát is.
A csapatbővítések célja, hogy a katonai teendőket minél előbb átadhassuk az afgán nemzeti erőknek, a csapaterősítés pedig többek között azt szolgálja, hogy ne fordulhassanak elő olyan tragédiák, mint ami 2008-ban két afganisztáni tűzszerészünkkel történt. Mint ismert, Kovács Gyula posztumusz hadnagy és Nemes Krisztián posztumusz őrnagy út menti házi készítésű robbanóeszközök mentesítése közben halt meg.
Hende Csaba – miután találkozott Monji Abdul Majid bagláni kormányzóval és bejárta a magyar tábort – este megemlékezésen vett részt az elhunyt tűzszerészek számára létrehozott emlékkertben.
