Kihalhatnak a tengeri tehenek

Úgy tűnik, hogy a második legnagyobb olyan természeti katasztrófa előtt állunk, amely olajszennyezés miatt alakul ki a világban – tudtuk meg Török Júlia protozoológustól. Az ELTE tanára szerint az öbölháború alatt elégett és az óceánba került kőolaj még mindig vezeti a sort, de a jelenlegi szennyezés számos veszélyeztetett fajra végzetes lehet.

Milyen következményei lehetnek az olajszennyezésnek a természetre, a tengeri és part menti élőlényekre?
– A Mexikói-öbölben vannak olyan emblematikus állatfajok és olyan növények, amelyekre a közvélemény is jobban figyel. Ilyenek például a tengeri tehenek közé tartozó manátik, amelyek a térség legveszélyeztetettebb élőlényei közé sorolhatók. A turisztikai látványosságok közé tartoznak és az emberek figyelmének a középpontjában állnak a tengeri tehenek mellett a fattyúteknősök is, amelyek fészkelő-, szaporodóhelye éppen a louisianai partok közelében található. Itt a Mississippi folyó torkolata miatt hatalmas wetlandek, élőhelyek alakultak ki. A szennyezés tehát amellett, hogy a sokak által ismert emlősöket, hüllőket és halakat érinti, a parti wetlandekre is átterjed, így a madárvilágban, illetve más élőlényekben is hatalmas kárt tehet.
– A tengeri teknősöket nyilván sokan ismerik, de mit kell tudni a tengeri tehenekről?
– Hatalmas méretű élőlényekről van szó, amelyek az emlősök egy külön rendjét képezik. Eleve az ember miatt halt ki a legnagyobb termetű mai képviselőjük, amelyet a XVIII. század végén felfedezők sikeresen tüntettek el Alaszka déli vizeiből. Ma már csak négy másik faj maradt meg a tengeri tehenek közül. A Mexikói-öböl az úgynevezett manátinak az élőhelye, egy délkelet-ázsiai faj, a dugong pedig a Vörös-tengertől kezdve Ausztrália és Új-Guinea trópusi vizeiben él.
– A többi élőlényt nem érinti olyan súlyosan az olajszennyezés, mint a manátikat?
– A tengeri tehenek sajnos csak a jéghegy csúcsát jelentik a pusztulásban. A manáti kihalását azért okozhatja ez a katasztrófa, mert az állat a sekély tengeri aljazaton növő tengerifűben táplálkozik. A tengerifű pedig az élőhely egész arculatát meghatározó, nagyon fontos állományalkotó növény. Ennek elszennyeződése nemcsak a hatalmas emlősök kipusztulását eredményezheti, hanem olyan óriási biodiverzitás- csökkenést is, amelybe belegondolni is szörnyű. Számos hal ivadékai élnek például ezen a helyen, de itt találnak menedéket a tengerbe visszatérő fiatal teknősök is, és rengeteg nem gerinces állat.
– Milyen kárt okozhat a tengeri növényekben a tragikus baleset?
– A most elszennyezett vízben élnek lebegő algák és makroalgák is. Az utóbbiak közé tartozik például a szargasszummoszat, amely hatalmas „úszó felhőket” alkot a tenger vizében, és szintén számtalan élőlénynek ad menedéket a mikroszkopikus méretű fajoktól kezdve az egészen nagy méretű halakig. Ezeket a növényeket szintén kihalással veszélyezteti az olaj kiömlése.
– Regenerálódhat egyáltalán a természet egy ilyen esemény után?
– Erre becsülettel csak annyit mondhatok: nem tudom. Az biztos, hogy van pár olyan állatfaj, amelyet igen kritikusan érinthet a szennyezés. A természetben sok tartalék rejtőzik, amely a legtöbb élőlény számára lehetővé teszi a túlélést. Az más kérdés, hogy a katasztrófa a táplálékhálózat egészét hosszú távon érinti. A planktonikus algákból és a planktonikus kisrákokból például bekerülhetnek a nagyobb állatok, például a tonhalak szervezetébe is a toxikus anyagok, ami végzetes lehet.
Az olajszennyezésről
továbbiak a 16. oldalon