Egymásra mutogatnak a bihar-sárréti Leader-akciócsoport körül kialakult helyzet miatt a társaságban érdekelt szocialista kötődésű volt és jelenlegi tisztségviselők. Néhány hete Csontos János volt MSZP-s parlamenti képviselő korábbi munkatársa, Bangóné Borbély Ildikó, a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás szocialista kampányarca kezdeményezte az ügyvezető visszahívását, ám indítványát formai okok miatt nem tűzték napirendre. A felmentést azonban később a Csontos köréhez tartózóként számon tartott Csoma Sándor, az akciócsoport döntéshozó szervezetének tagja is kezdeményezte. Ez formailag már kifogástalan volt, ezért Balogh Béla visszahívását a csütörtöki mérlegelfogadó közgyűlés napirendjére kellett tűzni. Az indítvány szerint Balogh felelőtlenül kezelte a társaság kommunikációs rendszerét, s ezzel veszélyeztette az akciócsoport működését. Ezen az értendő, hogy az akciócsoport egyik főkönyvi kivonata, amely visszaélések gyanúját vetheti fel, kiszivárgott, s ezért Baloghot hibáztatják a felmentését kezdeményezők. A csoportban kialakult áldatlan állapotokat jelzi, hogy Csoma Sándor tevékenysége is felvet kérdéseket. Ugyanis az ő érdekeltsége bérelte – állítólag húszezer forintért – a bihartordai polgármester családjától azt a korábban mezőgazdasági célokat szolgáló helyiséget, ahol a vidékfejlesztési tevékenységet végezték, s amiért cége közpénzekből több százezer forintos bérleti díjat kasszírozott.
Amint azt korában megírtuk, a botrány kirobbanásának közvetlen előzménye, hogy a Jobbik jelöltje, Balázs István aláírásával SMS-ek és szórólapok érkeztek a kft. tagjaihoz. Ezekben Balogh Bélát, a kft. cégvezetőjét hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolták. A cégvezető ennek kapcsán közölte, a rágalmak miatt több feljelentést tett a rendőrségen. Balogh kijelentette, szerinte a lejárató akció és a VPOP-nál tett feljelentés mögött egyaránt Csontos János áll. Ezt lapunk kérdésére az MSZP-s képviselő tagadta, s leszögezte, nem foglalkozik a Leader ügyeivel. Csontos volt kampányfőnöke, a Leader-akciócsoport felügyelőbizottsága éléről alkalmatlanság miatt eltávolított Kincses László lapunkat úgy tájékoztatta, ő volt a feljelentő, ám később úgy nyilatkozott, félreértette kérdésünket. Közölte, ő nem a vámhatóságnál, hanem a cégbíróságnál tett bejelentést tavaly novemberben hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés miatt, ám eljárás nem indult. (Kincses Lászlót Balogh Béla ügyvezetővé választását követően alkalmatlanság miatt elmozdították tisztségéből. Kincsest Csontos János háttérembereként tartják számon a térségben.) Azt a feljelentést, aminek nyomán a VPOP nyomozást rendelt el, internetes hírportálja tanúsága szerint Burzuk Sándor tette, ebben azzal vádolja az akciócsoport döntéshozó testületét – amiben a tíz bihari és kilenc sárréti törzstőke-képviselő van –, hogy kenőpénzért cserébe az őket lefizető pályázóknak kedveztek. A portálon közzétett írásokat jegyző Burzuk maga is pályázott az akciócsoportnál, ám pályázatát nem támogatták.
A 2009-ben megválasztott Balogh Béla – aki 2002 és 2006 között Gyula Ferencné szocialista megyei közgyűlési elnök titkárságát is vezette – lapunknak úgy nyilatkozott, jelentősen visszaszorította a társaság működési költségeit, és azon munkálkodott, hogy az akciócsoport működését rendbe tegye. Ezt szolgálta például a cégvezetőknek kifizetett pénzek csökkentése is. Munkáját mindjárt azzal kezdte, hogy felállította székéből a sárrétiek cégvezetőjét, Bangóné Borbély Ildikót. Az elmozdított vezető ténykedésével kapcsolatos vizsgálat megállapításait akkor mindenki elfogadta – felhatalmazás nélkül vállalt kötelezettségeket és jogtalanul utalványozott számlákat, vett fel gépjármű-költségtérítést és a rajta követelt pénzt vissza is fizette –, az akciócsoport törzstőke-képviselői közül nagyon sokan vélték úgy, hogy eltávolítása a sárréti lobbi vereségét jelzi a számbeli fölényben lévő bihari települések képviselőivel szemben. A sárrétiek Csontos János volt szocialista képviselő körül koncentrálódtak, aki állítólag többször is kijelentette, nem törődik bele abba, hogy az emberét elmozdították.
Amint arról szintén többször beszámoltunk, a bihar-sárréti Leader-akciócsoportnak már az indulása sem volt problémamentes, ugyanis két órával az alakuló közgyűlés előtt kaptak meghívást azok az MSZP-hez közel álló vagy az MSZP által elfogadott önkormányzatok, amelyek végül is megalakíthatták a milliárdos európai fejlesztési pénzek felhasználására létrehozandó akciócsoportot. A szocialista párt igyekezete, hogy saját körében tartsa a Leadert, az ő logikájuk szerint érthető, hiszen a térségben mintegy hárommilliárd forintos vidékfejlesztési pénz elosztása volt a tét, amiből a jelek szerint minden szinten részesedni akartak. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a térségben fejlesztésre pályázható pénzekből 530 millió forintot az akciócsoport működésére fordítanak.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
