Romlik a helyzet. Az ENSZ háromszáz munkatársát vonja ki Afganisztánból a romló biztonsági helyzet miatt – közölte tegnap Faran Hak, a világszervezet egyik szóvivője. A tervek szerint a főleg humanitárius és adminisztratív munkát végző személyeket három hónapon belül Kuvaitba telepítik át. A romló biztonsági helyzetet jellemzi, hogy egyre több külföldi katona esik el a közép-ázsiai országban, a britek veszteségei tegnap elérték a háromszázat, miközben egy lezuhant helikopterben három ausztrál és egy amerikai katona is meghalt. A brit sajtó a szerintük igen magas halálozási ráta kapcsán az afganisztáni NATO-misszióban szolgálatot teljesítő brit katonák morális és stratégiai támogatásáról írt, kiemelve, hogy sokkal jobb ellátásra lenne szükségük. A nemzetközi erők (ISAF) az internetes Facebook közösségi portálon található profiljában közben tegnap arról írt, csapataik alig várják a lehetőséget, hogy visszavágjanak a Gizáb környéki helyi lakosokat ért tálib támadásért. (MN)
Erőn felül teljesítő, kiváló katonákkal találkozhatott Hende Csaba honvédelmi miniszter afganisztáni útján, de a misszió ellátásában jócskán tapasztal hiányosságokat. A tárcavezető ezért a Honvéd Vezérkar főnökével egyetértésben vizsgálatot indított a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség érintett szervezeteinél.
A miniszter csaknem tíz találkozót és tárgyalást bonyolított le az utóbbi napokban Kabulban. Fogadta többek között Abdul Rahim Vardak, az afgán kormány védelmi minisztere, aki ígéretet tett arra, hogy segít a Puli-Humriban működő magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) területének bővítésében. A megerősítésre egyebek közt azért van szükség, mert a magyar tábor melletti hegyláncon túli területeket már birtokba vették a tálib vezetésű ellenállók, így bármikor szükség lehet a bázis kiürítésére. Hende Csaba az esetleges evakuálásra utalt David M. Rodriguez altábornaggyal, az ISAF összhaderőnemi parancsnoksága parancsnokával folytatott kabuli tárgyalásain is. Az amerikai tábornok a miniszternek ígéretet tett arra, hogy a magyar PRT bázisának helyet adó Baglán tartományt ellenőrző északi parancsnokság megerősítésére jelentős erőket küldenek a közeljövőben.
A miniszter meglátogatta a honvédség kiképző, kapcsolattartó (OMLT) és logisztikai mentorcsoportját, valamint a magyarok mazari-sarifi parancsnokságát is. Az itt elhangzott beszámolókból kiderült az is: az afgán katonai erőket felkészítő, kiképző csoportoknak az előző honvédelmi vezetés hiányos előkészítő munkája miatt számos esetben a bázisukat vezető németek segítségét kellett kérnie a feladatainak elvégzéséhez. A munkájuk beindításához a németektől kellett például járműveket, tolmácsokat kérniük a magyar logisztikusoknak, mert nem érkeztek meg hozzájuk a megígért páncélozott terepjárók. Jelenleg ezért német tulajdonú HMMWV katonai terepjárókat kell használniuk, de ezekkel jobban veszélyeztetik az életüket, hiszen a tálibok szinte vadásznak az ilyen típusú járművekre Kabulban és környékén.
A problémák információink szerint felmerültek a honvédelmi tárca delegációja zárt ajtók mögötti megbeszélésén is, amelyet Stanley A. McCrhystal vezérezredessel, az ISAF főparancsnokával folytattak. Hende Csaba küldöttsége afganisztáni útja utolsó napjaiban tárgyalt Mark Sedwill nagykövettel, az ISAF civil főképviselőjével, majd Mikusi Zsolt ezredes és Gergely Péter őrnagy kíséretében Mazari-Sarifba utazott, ahol megtekintette az ottani katonai tábort (Camp Marmal) és kórházat. A magyar légi szállítási nehézségeket jól példázza, hogy a miniszteri küldöttség három lépcsőben, Üzbegisztánon és Kölnön keresztül tért haza vasárnap éjjel a kecskeméti repülőtérre.
