A termesztők tiltakozását az váltotta ki, hogy a kanadai szabályozás mintájára megtiltanák, illetve korlátoznák a dohánytermékek adalékanyagainak használatát, a dohányok keverését és az ízesítő-anyagok alkalmazását. A szabályozással az Egészségügyi Világszervezet a dohányzást szeretné visszaszorítani. A szabályozás világszintűvé tételét Norvégia és az Európai Unió is támogatja, Csehország, Szlovákia, Olaszország és hazánk – vagyis azok az országok, ahol jelentős mértékű aromásdohány-termelés folyik – a szigorítási törekvéseket fenntartással fogadja.
Antonis Abrunhosa, a Nemzetközi Dohánytermelők Szövetségének vezérigazgatója tegnap a szigorítási törekvéseket átgondolatlannak nevezte. Úgy vélte, a Burly és Oriental dohány használatának tiltása nem számol sem a dohánytermesztők, sem a munkavállalók érdekeivel. Abrunhosa a kanadai tapasztalatokra hivatkozva figyelmeztetett, a tiltás ellentétes az érintett országok költségvetési érdekeivel is, mert a csempészet emelkedésével jár. Úgy vélte, a keretszabályozás a maffia bevételét szaporítaná.
Magyarországon csaknem hatezer hektárnyi dohánytermő területből kétezer hektáron aromás dohányt – Burley fajtát – termesztenek. A tervezett tiltás tízezer – jórészt halmozottan hátrányos térségben, leginkább Szabolcsban lévő – munkahely megszűnésével járna. A dohányföldeken 90 százalékban szakképzetlen romák dolgoznak, a munkavállalók hetven százalékban nők, akik ebből a jövedelemből tartják el családjukat.
– A tiltás ellen úgy is lehetne védekezni, hogy átállunk a Virgina fajtára, ám ehhez darabonként 15 millió forintba kerülő szárító berendezéseket kellene a termesztőknek beszerezniük – hangsúlyozta Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Szövetségének elnöke.
origo.hu
Nem segít a vészfékezés: így működik a traffipax Magyarországon
