Bene totálisan megdöbbent

Gergényi Pétert azért nem lehetett felelősségre vonni , mert a volt budapesti rendőrfőkapitány nagy támogatást kapott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől – jelentette ki tegnap Bene László egykori országos főkapitány a 2006 őszi állami jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt.

Az lb előtt az oszlatás ügye. Jövő kedden tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság (LB) azt a közigazgatási pert, amelyet a Kossuth téri tüntetők indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen a 2006. október 23-i tömegoszlatások miatt. A több mint 170 felperes azért fordult az LB-hez, mert az első- és a másodfokú bíróság jogosnak találta, hogy a rendőrség feloszlatta az Alkotmány utcai demonstrációt. Emellett szerintük az igazságszolgáltatás nem vizsgálta, hogy a rendőri fellépés módja elfogadható volt-e. Az ítélet rögzíti: az őszödi beszéd kiszivárgása után jogszerű tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A hatóság tudomásul vette, hogy a rendezvény október 25-ig tart. Közben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a forradalom 50. évfordulóján több mint 50 külföldi vendég részvételével megemlékezést kívánt tartani a Parlament előtt. A rendőrség, a rendezvény szervezői és a MeH képviselője megállapodtak: a rendészet október 23-án hajnalban tűzszerészeti és biztonsági ellenőrzést végez, majd a területet visszaadja a demonstrálóknak. A hatóság azonban veszélyes eszközöket talált, s kiürítette a teret. A tüntetőket a Bajcsy-Zsilinszky út felé szorította, a Parlamentet pedig kordonnal vette körül. A nemzeti ünnep reggelén a tér lezárása miatt többen összegyűltek a környező utcákban. A rendőrség a tiltakozást gyülekezésnek tekintette, és feloszlatta. A hatóság szerint az eseményt nem jelentették be és elveszítette békés jellegét. A Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla nem kifogásolta a spontaneitást, de úgy vélekedett, hogy a békés jelleg hiányzott. Emiatt az ítélkező fórumok jogszerűnek találták a tömegoszlatást. A Legfelsőbb Bíróság kedden a jogerős döntés felülvizsgálatát végzi el. (K. A.)

A volt főrendőr emlékeztetett: Gergényi Péter az utcai események után a nyugdíjazását kérte, amivel ő és rendészeti miniszterként Petrétei József is egyetértett, de Gyurcsány Ferenc magához hívatta a „vasprefektust”, és rábeszélte, hogy maradjon. Ezt Bene László sértőnek érezte, mert a kormányfő az ő tudta nélkül tette ezt, és így korlátozta a jogkörét. Amikor ezt szóvá tette, a kormányfő – Bene emlékei szerint – úgy reagált: „Vegye tudomásul!” Mindezek után az országos főkapitány a lemondását is felajánlotta, de „elkövette azt a hibát”, hogy Gyurcsány kérésére mégis maradt. Az ennek okát firtató felvetésre úgy felelt: „hát, én is csak ember vagyok”. A nyugalmazott főrendőr közölte: azzal, hogy a miniszterelnök támogatta Gergényit, az ő (mármint Bene László) lehetőségei is beszűkültek a budapesti főkapitány felelősségre vonását illetően.
*
Bene László arról is beszámolt: a tévészékház ostromakor éppen Brazíliában volt, de nem nyaralt, hanem az Interpol éves közgyűlésén vett részt. – Totálisan megdöbbentem, mert elképzelhetetlennek tartottam, hogy Magyarországon ilyesmi előfordulhat – fogalmazott az egykori főrendőr.
Arra a kérdésre, hogy a székházostrom utáni Ignácz-jelentés alapján miért nem indítottak fegyelmi eljárásokat a hibázó rendőri vezetők ellen, azt felelte: nem a személyes felelősség megállapítása, hanem a tapasztalatok összegyűjtése és a hibák kijavítása volt számára a fontos. Ugyanezt válaszolta akkor is, amikor az október 23-i események kapcsán az azonosító jelvények hiányát kérték rajta számon. Azt állította: kifejezett utasítást adott az azonosítók viselésére, és nem az ő hibája, hogy azt nem teljesítették. Fegyelmi pedig azért nem indult, mert akkor több száz ilyen eljárást kellett volna lefolytatni – tette hozzá.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke egy levélből idézve rámutatott: a Budapesti Katonai Ügyészség 2006. december 19-ig büntetőeljárást folytatott Gergényi Péter ellen elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt. Bene László viszont úgy emlékszik: Gergényi nem jelentette neki, hogy gyanúsítottja lenne egy büntetőeljárásnak. A volt országos főkapitány közölte: nem a rendőrség, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium döntött arról, hogy a Kossuth téri tüntetést választási gyűlésnek minősítsék.
Bene, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank biztonsági vezetője, úgy érzi: az elmúlt húsz évből a rendőri vezetők azt a következtetést szűrték le, hogy nem a törvényeknek, hanem a politikusoknak felelősek. Hozzátette: ez alól egyedül az első Orbán-kormány időszaka volt kivétel.
Az albizottság meghallgatta tegnap Perlaki Attila akkori VIII. kerületi rendőrkapitányt, aki beszámolt róla, a tévéostrom után arról értesítette őket a bűnügyi szolgálat, hogy a Magyar Rádiót is el akarják foglalni a tüntetők. Ezért Gergényi Péter utasítására kordonokkal vették körül a nyolc épületből álló tömböt, rendőri egységeket telepítettek oda, illetve az egyik helyiségben parancsnoki szobát rendeztek be. A nyugalmazott kapitány megjegyezte: egy sportklubtól kértek kölcsön védőfelszerelést harminc rendőrnek. Perlaki Attila azt állította: neki senki sem jelentette, hogy bárki megsérült volna a rádió udvarán. Erre Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azzal szembesítette, hogy többeket brutálisan bántalmaztak, volt, akinek az állkapcsát, másnak a bordáját törték el, többen hiába kértek, nem kaphattak orvosi ellátást és vizet sem, nem mehettek ki WC-re, és órákig térdepeltették a foglyokat. Perlaki Attila úgy reagált: ki meri jelenteni, hogy VIII. kerületi rendőr ilyet nem követett el.
Such György, a Magyar Rádió volt elnöke a bizottság előtt azt állította: nem látta és kollégáitól sem hallott olyasmit, hogy a rádió udvarán bárkit megkínoztak volna. De – mint mondta – nem is volt feladata, hogy figyelje a rendőrök munkáját. A volt elnök tagadta, hogy az ő utasítására vágták volna ki a rádió tudósításaiból az intézmény udvarán történtekről szóló beszámolót. Such György megjegyezte: a rádió vezetését és a rendőrséget aggodalommal töltötte el, hogy a 2006. őszi utcai harcok fontos résztvevői, ideológiai irányítói közül többen dolgoztak a rádióban, s így pontos képük van arról, hogyan lehet az intézménybe bejutni.

Megalázott ország. Négy éve az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc megalázta az országot, éveken át semmibe vette a választópolgárokat – jelentette ki tegnap Ágh Péter, a Fidelitas elnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel (IKSZ) közösen tartott rendezvényen. Kiemelte: a Gyurcsány-korszakot úgy lehet lezárni, ha az MSZP elhatárolódik a volt kormányfőtől, és bocsánatot kér a magyar emberektől az elmúlt évekért.