Bocsánatot kért a volt Rebisz-vezér

Révész Máriusz fideszes képviselő szerint meg kellene fontolni a tévészékház ostromához „botrányos felszereléssel” kivezényelt és emiatt megsérült rendőrök kártalanítását.

Felfüggesztés. Nem ért egyet Baka Andrással Pokol Béla egyetemi tanár. A professzor szerint a 2006-os letartóztatások ügyében hozott eltérő döntések felvetik a bírák politikai elfogultságát. Baka, a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy nyilatkozott: sérti a hatalmi ágak szétválasztását az, hogy a parlament albizottsága bírósági aktákat kért be és bírákat hallgat meg. A bizottságban Révész Máriusz (Fidesz) vetette fel, hogy át kell tekinteni a bírák és az ügyészség felelősségét is. Baka szerint azonban a bizottság nem utalhat a bírák felelősségére, mert ez csorbítja a bíróság függetlenségét. Gulyás Gergely (Fidesz) szerint ők nem konkrét ügyeket, hanem ügycsoportokat vizsgálnak. Elemzik, hogy a 2006. őszi előzetes letartóztatások kilencven százalékát miként változtathatta meg a másodfokú bíróság. Gulyás úgy látja: első fokon sokakat alaptalanul foszthattak meg személyes szabadásuktól, s ennek okait az igazságszolgáltatás berkeiben nem tisztázták megfelelően. A főbíró kijelentéseit Pokol Béla alkotmányjogász is erősen vitatja. A professzor szerint nincs szó a bírói függetlenség sérelméről, s megfelelően érvényesül a hatalmi ágak szétválasztásának elve is. Utalt rá: a hatalommegosztást legtisztábban megvalósító Amerikai Egyesült Államok kongresszusa bizottságokat hoz létre a bírói kar ellenőrzésére. A bírák politikai elfogultságát listázzák, a nyilvánosság előtt kritizálják, ezzel is elrettentve őket a politikailag elfogult ítélkezéstől. Pokol úgy véli: ahol az első- és a másodfokú döntések tömegesen eltérnek egymástól, ott nagy a valószínűsége a politikai elfogultságnak. Leszögezte: a bírói és az ügyészi kar önállóságát csak az sértené, ha a vizsgálat után az albizottság személyre szóló szankciót szabna ki. Azt ugyanakkor megteheti, hogy törvénymódosítást kezdeményez, amelynek alapján tömeges eltérés esetén az elsőfokú bírák működését mindaddig felfüggesztik, amíg a helyzetet egy erre hivatott eseti bizottság nem tisztázza. Pokol szerint lezárt konkrét büntetőügyek aktái kiadhatók a vizsgálóbizottságnak. – Az Egyesült Államok gyakorlatában ez magától értetődik, ennek idehaza is így kell lennie, nincs olyan általános tilalom, amelyre Baka András hivatkozik – jelezte. (K. A.)

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz, mai nevén: Készenléti Rendőrség) egykori parancsnokának, Dobozi Józsefnek a meghallgatásával folytatta a munkáját a 2006-os állami jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság. Dobozi – aki jelenleg a Köztársasági Őrezred parancsnoka – a nyilvánosság előtt kért bocsánatot azoktól, akik önhibájukon kívül, vétlenül sérültek meg a 2006. őszi eseményekkor. Mint fogalmazott: „Voltak egyedi esetek, amelyekre nincs sem emberi, sem szakmai magyarázat.”
Elmondta: a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején ő odahaza barkácsolt, és csak két órával később, éjfélkor szóltak szóltak neki a támadásról. Ekkor haladéktalanul riadót rendelt el. Arra a kérdésre, ki a felelős azért, hogy a védőfelszerelésekhez nem lehetett hozzáférni, mivel a raktárosok munkaidejük lejártával távoztak, a vezérőrnagy azt felelte: a helyiséghez van pótkulcs, de ha az sem elérhető, akkor fel kell törni a raktárat. Dobozi József súlyos szakmai hibának minősítette, hogy a tévészékházhoz megfelelő felszerelés nélküli Baranya megyei egységeket vezényeltek. Erre Révész Máriusz (Fidesz) felvetette: meg kellene fontolni a székházostromkor megsérült rendőrök kártalanítását, mert nem az ő hibájuk, hogy „botrányos felszereléssel”, kis csoportokban vezényelték őket a tízezres tömeg elé.
Az azonosító jelvények hiányáról Dobozi azt mondta: a gyakorlóruhákon nem volt hely azok elhelyezésére, de október 23-a után intézkedett, hogy a sisakokra jól láthatóan fessék fel a számokat. Arra a kérdésre, miért nem szeptemberben tette ezt meg, azt válaszolta: lehet, hogy elkésett vele, de a rendőri vezetésből ő lépett először és egyedüliként.
Az október 23-i eseményekről úgy nyilatkozott: szakmailag elhibázottnak tartotta, hogy a rendőrök az Alkotmány utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkától tovább folytatták a tömeg kiszorítását az Astoria felé. Kiemelte: próbálta telefonon hívni Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt, hogy azonnal állítsa meg az egységeket, mielőtt a rendbontókat rátolják a Fidesz nagygyűlésére, de őt nem, csak helyettesét, Lapid Lajost tudta elérni. Lapid megígérte, hogy megállítják a rendőrsorfalat. Hogy ez mégsem így történt, azt Dobozi nem kommentálta, mondván: „nem minősíthetem kollégáim döntését”.