2006: egyre közelebb az igazsághoz

2010. 10. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Papucsban a tévé előtt vagy barkácsolva…
Sok mindent elárul a balliberális államgépezet működéséről, hogy 2006. szeptember 19-re virradó éjszaka, a Magyar Televízió székházának ostromakor éppen hol voltak, mit csináltak a rendőri vezetők, illetve a rendőrséget irányító kormányzati vezetők.
Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter például otthon, papucsban nézte végig a tévészékház ostromát a televízióban.
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szintén odahaza volt, és a Hír TV-t nézte. Elmondása szerint amikor értesült az ostromról, „morális értelemben szolgálatba helyezte magát”, és otthonában várta az utasításokat. Hozzátette: megrendítették az események, de ma sem tudja, mit kellett volna tennie, hol kellett volna lennie az ostrom éjszakáján, hiszen államtitkárként konkrét esetekben nem adhatott egyedi utasítást a rendőröknek.
Bene Ferenc országos rendőrfőkapitány Brazíliában volt az Interpol éves közgyűlésén.
Dobozi József, a Rebisz akkori parancsnoka odahaza barkácsolt, és csak két órával az ostrom kezdete után szóltak neki, hogy megtámadták a Magyar Televízió székházát.
Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel, Szilvásy György titokminiszterrel pedig egyszer.


A 2006-os hatósági jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság május 27-én alakult, és azóta szinte mindegyik ülésére jutott egy-egy olyan vallomás vagy beismerés a meghívottak részéről, amely a véres események eddig egyáltalán nem vagy kevésbé ismert részletéről lebbentette föl a fátylat.
Szeptember 1-jén hallgatták meg Szabadfi Árpádot, az országos rendőrfőkapitány akkori helyettesét, aki Bene László távollétében a rendőrség első számú vezetője volt a tévészékház ostromakor. Szabadfi cáfolta Gyurcsány Ferenc állítását, miszerint az exkormányfő telefonon keresztül utasítást adott volna neki az épület megvédésére. Pedig a kormányfő ezt a TV2-nek nyilatkozva korábban maga ismerte be.
Ugyanezen az ülésen Mangel Gyöngyi, a Magyar Rádió egykori munkatársa a rádiósok közül elsőként beszélt arról, mi történt az intézményben 2006 szeptemberében. Beszámolója szerint 2006. szeptember 20-án éjszakai műsorvezető volt, és mivel nyitva volt a stúdió ablaka, furcsa zajokat, kiáltásokat, pufogást hallott az udvarról. Kinézett, és rendőröket látott, akik ráüvöltöttek, hogy azonnal zárja be az ablakot, és ne leskelődjön. Bár az ő ablakából nem látta, rádiós kollégáitól megtudta, hogy a rendőrök mellett civilek is voltak az udvaron (az utcán levadászott emberek – a szerk.). Hozzátette: az udvaron később vérfoltokat láttak. Mangel Gyöngyi elmondása szerint a rendőrök már a szeptember 18-i tévéostrom után megkezdték a rádió birtokba vételét: a földszinti ablakokra fémlapokat szegeztek, az épület körül és belül kordonokat állítottak fel, az egyik helyiségben pedig parancsnoki bázist alakítottak ki.
Nagy visszhangot keltett Bene László korábbi országos rendőrfőkapitány nyilatkozata, aki szeptember 6-i meghallgatásakor azt mondta: azért nem lehetett felelősségre vonni Gergényi Pétert, mert a volt budapesti rendőrfőkapitány nagy támogatást kapott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől. Bene emlékeztetett: Gergényi az utcai események után a nyugdíjazását kérte, amivel ő és rendészeti miniszterként Petrétei József is egyetértett, de Gyurcsány Ferenc magához hívatta a „vasprefektust”, és rábeszélte, hogy maradjon. Ezt Bene László sértőnek érezte, mert a kormányfő az ő tudta nélkül tette ezt, és így korlátozta a jogkörét.
Ezután Majoros Zoltán, aki a tévészékház ostromakor műveletirányító volt, arról beszélt: több tucat gépkarabélyt és a tártáskákban sok száz lövedéket hagytak hátra őrizetlenül azok a rendőrök, akiket a tüntetők elkergettek a Szabadság téren. Majoros arról is beszélt: Gergényi Péter ragaszkodott ahhoz, hogy október 23-án a tüntetőket rányomják a Fidesz nagygyűlésére.
Szeptember 8-án Ignácz István egykori Pest megyei rendőrfőkapitány azt mondta: a rendőrségnek elvileg megvoltak az eszközei ahhoz, hogy megakadályozzák az MTV elfoglalását, felkészültek a váratlan helyzetek kezelésére, azonban a rendőri vezetés szándékosan nem védte meg az épületet, és kiszolgáltatta az azt védő pár tucat egyenruhást a tüntetők haragjának.
Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz, mai nevén: Készenléti Rendőrség) volt parancsnoka bocsánatot kért azoktól, akik önhibájukon kívül sérültek meg a 2006. őszi eseményekkor.
Szeptember 22-én Balogh László rendőr alezredes az albizottság előtt arról beszélt, hogy sisak és pajzs nélkül vezette az egyik Baranya megyei egységet a tévéostromkor, súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, amikor egy kővel fejbe dobták. Rudi Zoltán, az MTV volt elnöke közölte: úgy érezték, cserbenhagyták őket a rendőrök, amikor a székházostromkor kivonultak az épületből. Ráadásul úgy hagyták el az épületet, hogy erről nem szóltak az intézmény vezetőinek.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint ez katonai bűncselekmény gyanúját is fölveti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.