A menekülést készítették elő?

Veszteséges termelése miatt ki akart vonulni Magyarországról a Mal Zrt., ezért nem új tározók építésébe kezdett, hanem a régiek kapacitását igyekezett a végsőkig kihasználni – értesült a Magyar Nemzet. Ez is közrejátszhatott abban, hogy cég kolontári vörösiszap-tározójának átszakadt a gátja, amelyre nem volt statikai tervvel megalapozott építési engedély.

2010. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem rendelkezett statikai tervvel megalapozott építési engedéllyel a Mal Zrt. a nemrég szétszakadt zagytározójára – tudta meg lapunk. Ezt a helyileg illetékes jegyzői hivatalnak kellett volna megadnia, ami azonban nem történt meg. A cég utolsó, 2006-ban kiadott környezethasználati engedélyében is csak Ajka jegyzőjének hozzájárulása szerepel a társaság tevékenységéhez, amelyben mindössze azt kötötték ki, hogy a felhagyott zagytározók területén nem létesíthető veszélyeshulladék-lerakó, és a kazetták folyamatosan rekultiválandók.
Forrásaink szerint nem lehet helytálló a cégvezetők aggodalma amiatt sem, hogy több ezer beszállító és dolgozó vesztheti el a munkahelyét az üzem bezárásával. A Mal Zrt. ugyanis papíron három éve folyamatosan veszteséges volt, ezért azt tervezte, hogy kivonul az országból, és felhagy az ajkai gyár működtetésével. Vélhetőleg ennek köszönhető, hogy nem építettek új zagytározót a vörösiszap tárolásához, hanem a meglévő X. kazettát tömték meg a veszélyes anyaggal. Ez azt eredményezte, hogy közepes széllökések esetén a zagy már kicsapott a gátfalakon. Mivel azonban a céget a környezethasználati engedélye alapján csak éves önellenőrzésre kötelezték, gyakorlatilag szinte bármit megtehetett, hiszen mindössze egy-egy összefoglaló jelentést kellett letennie a hatóság asztalára. Ha ugrásszerű változás történt, például időjárás okozta gondokat észleltek, akkor is csak tizenöt napon belül voltak kötelesek azt jelenteni a környezetvédelmi felügyelőségnek. A hatóság engedélyéből az is kiderül, hogy csak az ezredforduló környékén zárták körbe biztonságosabb falakkal a vörösiszap-tározókat Kolontár környékén, addig a víz folyamatosan beáramlott a tárolótér alá. A felügyelőség ezt sikerként könyveli el az engedélye indokolásában, hiszen a gát függőleges megerősítése nélkül évtizedekig nem tudták megvédeni a kolontári területet a szennyeződéstől, vagyis már korábban is bekövetkezhetett volna a katasztrófa. Az utolsó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat idején azt is megállapították, hogy az üzemben kezelt hűtő- és csapadékvizek egy részét a közeli Torna-patakba és Csinger-patakba engedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.