A rendőrparancsnoknak nem volt sisakja

Több sebből vérzik a Gyurcsány Ferenc által felkért Gönczöl-bizottság 2006-os jelentése – derült ki Gönczöl Katalin tegnapi meghallgatásán. A kormány által fizetett testület például a nem rendszeresített viperákról és a műanyag szíjbilincsekről sem tudott. De arról sem értesültek, hogy a tévé vezetői nem vették át a tüntetők petícióját.

Sokkoló vallomás a kínzásokról. Tömeges kínzásokról, kegyetlenkedésekről számolt be a Hír TV Célpont című műsorában tegnap egy egykori börtönőr. A név nélkül, eltorzított hanggal nyilatkozó férfi a Nagy Ignác utcában teljesített szolgálatot 2006-ban. Elmondta: amikor a rendőrök behozták az embereket, már látszott rajtuk, hogy „keményen szét vannak verve”. Utána az udvaron hátrabilincselt kézzel órákon át kellett térdepeltetni a foglyokat, akik között fiatal lányok és idősebb nők is voltak. Ha megmozdultak, ki kellett rúgni a lábukat. Sokan összepisilték magukat – mesélte a börtönőr, aki szerint a befogadó helyiségben, a motozáskor is megverték, megalázták, leköpködték, gúnyolták a foglyokat. Állította: csupán látszat orvosi vizsgálatok voltak. Közlése szerint az elöljáróik megengedték, hogy azt csináljanak, amit akarnak, mert „ezek férgek”. A volt börtönőr több kegyetlenkedő kollégáját is megnevezte, de csak monogrammal, viszont név szerint említette Boglyasovszky Csabát, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát, aki több ilyen verést végignézett. Felelősségre senkit sem vontak, viszont díszvacsorát és busás túlórapénzt kaptak. A volt börtönőr úgy fogalmazott: „Hát, ha most tényleg kiderül az igazság, és utolérnek, és újraindítják a vizsgálatot, itt nagyon sok ember megüti a bokáját, (…) az akkori országos parancsnok, parancsnokok, osztályvezetők (…), de magas rangú tisztek is buknak”.

Éles kritikát kapott a Gönczöl Katalin kriminológus és munkacsoportja által Gyurcsány Ferenc felkérésére készített 2006-os jelentés tegnap a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén. Gönczöl beszámolója szerint nem voltak abban a helyzetben, hogy egyéni felelősséget vizsgáljanak, és arra sem volt lehetőségük, hogy személyes meghallgatásokat tartsanak. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) egyebek között azt kifogásolta, hogy a 300 oldalas jelentésből mindössze egyetlen oldal foglalkozik az emberi jogokkal, továbbá a tömeges kínzásokról, a nem rendszeresített gumilövedékes fegyverek, viperák, műanyag szíjbilincsek használatáról sem esik szó. Gönczöl Katalin azt felelte: a viperát, a szíjbilincset valóban nem észlelték, pedig többórányi videofelvételt megtekintettek, de az azonosítók hiányát, a maszk viselését, az ártatlanok megverését szóvá tették, mint ahogy az ő javaslatuk volt, hogy föl kellene állítani egy civil panasztestületet a rendőri jogsértések kivizsgálására. A kriminológus elismerte: nem tudták, hogy a tüntetők petícióját nem vették át a Magyar Televízióban. Gönczöl Katalin azt állította: Gyurcsány Ferenc nem adott nekik utasítást semmire, és csak az alakuláskor, illetve a jelentés elkészülte után találkoztak vele.
Révész Máriusz (Fidesz) azt hiányolta a Gönczöl-jelentésből, hogy az első fokon elrendelt, majd másodfokon az esetek 97 százalékában megszüntetett előzetes letartóztatásokról alig esik benne szó. Erre a kriminológus azt felelte: kellő súlylyal nem, de számszerűen értékelték ezt, ugyanakkor a bírói függetlenség miatt a bírák tevékenységét nem minősíthették.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság korábbi társelnöke úgy vélte, ezek a letartóztatási határozatok gyakorlatilag statáriális bíráskodásra utalnak. Tudomása szerint egy bírónőt azért távolítottak el a bírói karból, mert nem helyezett előzetesbe egy elfogott tüntetőt.
Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő szerint szisztematikusan szegték meg a jogszabályokat az ügyészek és a bírák például az egyperces látszatmeghallgatásokkal, ezért az ő esetükben felvethető a hivatali viszszaélés gyanúja. Morvai még csütörtökön bejelentette: október 23-ig legalább tízezer aláírást szeretne összegyűjteni azért, hogy vonják felelősségre azokat a bírákat és ügyészeket, akik 2006-ban „koncepciós eljárásokban” ártatlan embereket juttattak börtönbe „nyilvánvalóan utasítás alapján”.
Az albizottság tegnap három olyan rendőrt is meghallgatott, akik 2006 őszén súlyosan megsérültek. A legmegrázóbb Balogh László alezredes beszámolója volt, aki egy Baranya megyei rendőr szakasz parancsnokaként súlyos, életveszélyes fejsérülést szenvedett a tévészékháznál. Elmondta: miközben a vízágyút kísérték, őt fejbe dobták, és mivel neki (és rajta kívül még körülbelül tizenöt rendőrnek) nem volt sisakja és pajzsa, elvesztette az eszméletét. A koponyacsontja egy darabját ki kellett szedni, és a helyére implantátumot tettek, a rehabilitációja pedig 2007 májusáig tartott.
Dobos Péternek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársának a kisujját törte el egy kő 2006. október 23-án, amikor részt vett a tüntetők kiszorításában a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Rákóczi útig. Ugyanakkor érdekesség, hogy a rendőr azt állította: az oszlatás során nem észlelt hatósági jogsértéseket.
Az albizottság tagjai együttérzésüket fejezték ki a sérült rendőröknek.