Aki együtt üzletelt Gyurcsánnyal

A Magyar Alumínium (Mal) Zrt.-t 1995-ben, az alumíniumipar privatizációjakor alapították magánszemélyek. A cég elnök-vezérigazgatója Tolnay Lajos, aki korábban másfél évig cégtársa volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. Ugyanis 2001 júniusától 2002 októberéig Tolnay cége és a Gyurcsány-féle Altus egy időben volt résztulajdonosa a szállodákat birtokló M. A. B. Ingatlanhasznosító Kft.-nek. Ezenkívül az ugyancsak Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Kft. a Mal Zrt.-vel (és három másik társasággal) együtt szerezhette meg 1996-ban zártkörű pályázaton a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 72 százalékos üzletrészét. Tolnay és Gyurcsány cégének közös érdekeltsége volt a Bauxit Bányavagyon-kezelő Kft.-ben és az Első Magyar Timföldipari Kft.-ben is.
Papcsák Ferenc (Fidesz) elszámoltatási kormánybiztos tegnap bejelentette: a kolontári katasztrófa felgyorsítja a Mal Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálatot. A vizsgálódás oka az Index szerint éppen az, hogy Tolnay Lajosnak és a Malnak korábban több olyan alumíniumipari cégben volt tulajdonrésze, amelyben Gyurcsány Ferencnek, illetve a későbbi kormányfő cégeinek. A kormánybiztos közölte: még nincs a kezében egyetlen olyan dokumentum sem, amely az alumíniumipari cégcsoportot, illetve a hozzá köthető cégeket érinti. Egyelőre a minisztériumok tájékozódnak arról, hogy milyen szerződések születtek a cégcsoport és az állam között az elmúlt időszakban – tette hozzá Papcsák Ferenc.
Az ajkai timföldgyárat is birtokló Mal Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján is szereplő magánszemélyek érdekeltségébe tartozik. A cégben 40 százalékos részesedéssel bír a már említett Tolnay Lajos, akit a 21. leggazdagabb magyarként tartanak számon, a részvények 30-30 százalékát pedig Bakonyi Árpád és Petrusz Béla igazgatósági tagok birtokolják.
Bakonyi Árpádot, aki mellesleg a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt. vezérigazgatója is, 2007-ben Környezetünkért díjjal tüntette ki Fodor Gábor akkori SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter. Ez azért is keltett visszatetszést, mert Bakonyi vezetése alatt a korábban hulladékégetéssel, lőszer- és festékgyártással foglalkozó Nitrokémia környezeti rehabilitációjának költsége a 2002-ben becsült egymilliárd helyett néhány év alatt 16,52 milliárdra emelkedett. Végül mintegy húszmilliárdot költöttek el, így ez lett az ország legdrágább környezetvédelmi beruházása.