Olyan rendőrségi vezetőket hallgatott meg tegnap a 2002 és 2010 közötti állami jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság, akiket a 2006. őszi véres események után neveztek ki posztjukra. Draskovics Tibor, aki 2008–2009-ben volt igazságügyi és rendészeti miniszter, azt állította: az ő minisztersége alatt sokat fejlődött a rendőrség, és „kezdte megtanulni”, hogyan kell kezelni a tüntetéseket.
– Ne tegyünk már úgy, hogy az egyik oldalon vannak a virágot lobogtató, békedalokat éneklő emberek, velük szemben pedig a minden hájjal megkent, mindenképpen rosszat akaró rendőrök – fogalmazott a volt tárcavezető.
Révész Máriusz (Fidesz) rámutatott: Draskovics kinevezése után három nappal országszerte tizenkét embernél tartott házkutatást a rendőrség az éjszaka kellős közepén, előállították őket, végül mégsem indult eljárás ellenük, viszont fel lehetett mutatni, hogy a frissiben kinevezett miniszter milyen aktívan fellép a Magyarok Nyilai-ügyben. Erre a volt miniszter azt felelte: az akcióra nem adott, nem is adhatott utasítást, azt már jóval korábban előkészítették.
Több kérdést szegeztek Draskovicsnak az In-Kal Securityvel kapcsolatban, amiért a biztonsági cég állami ünnepek biztosításában vehetett részt, megmotozhatták az ünneplőket, és még olyanra is volt példa, hogy egy babakocsis édesanyától a cumisüveget elkobozták.
*
Draskovics Tibor azzal érvelt, hogy aki nem akarja alávetni magát egy rendezvény „játékszabályainak”, annak „nem kell bemennie”.
A volt miniszter beismerte: nem járt el helyesen, amikor a középiskolások által még 2007-ben végrehajtott bonyhádi robbantást tavaly összefüggésbe hozta a Magyarok Nyilai nevű szervezettel, de azzal mentegetőzött, hogy téves adatokat kapott a rendőrségtől. A Hír TV riportereinek drogügybe keverésével kapcsolatban pedig annyit mondott: őt Veres János tájékoztatta az esetről, és ő minden információt átadott a rendőrségnek. – Ha nem ezt tettem volna, bűncselekményt követek el – védekezett Draskovics.
Bencze József korábbi országos rendőrfőkapitány kiemelte: fönntartja korábbi, a 2006-os eseményekre vonatkozó bocsánatkérését. A volt főrendőr komoly gesztusnak tartja Révész fölvetését, hogy a hiányos felszerelés miatt megsérült rendőrök is kapjanak kártérítést. Bencze megerősítette: Dobozi József, az akkori Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka tőle tudta meg 2006. szeptember 18-án, hogy ostromolják a tévészékházat.
Tóth Gábor volt budapesti rendőrfőkapitány kiemelte: egyszer kapott csak politikai utasítást, mégpedig Draskovics Tibortól, hogy vonják vissza a homoszexuális-tüntetést elutasító határozatot; ezt végül meg is tették. Állította: nem politikai, ideológiai alapon döntöttek a tüntetések kezeléséről.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke szerint élesen el kell választani a rendőrség 2006. őszi, illetve a 2007 utáni tevékenységét. Ugyanis 2007-től – bár nem állítható, hogy minden törvényes lett volna – összességében előrelépés történt. Arra a kérdésre, hogy a Hír TV Célpont című műsorában elhangzottak okán tervezik-e Boglyasovszky Csabának, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának ismételt meghallgatását, a fideszes politikus azt válaszolta: a Budapesti Katonai Ügyészség nyomozást indított, tehát ez az ügy mostantól az igazságszolgáltatás kezében van. Az biztos, hogy ha megalapozottak a Nagy Ignác utcai börtön egykori fegyőrének állításai (például hogy más parancsnokok mellett Boglyasovszky engedélyével és szeme láttára verték, kínozták a foglyokat 2006 őszén), akkor az elkövetőket letöltendő börtönbüntetésre kell ítélni – hangsúlyozta Gulyás.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a szemtelen cinikusság mintaképének nevezte Draskovics Tibort, amiért úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben ment volna a minisztersége alatt, holott hat tüntetést is – mint utóbb a bíróságok, illetve az állampolgári jogok biztosa megállapította – jogsértő módon oszlattak föl.
Az albizottság meghallgatta Kocsis Imrét, a Lelkiismeret ’88 vezetőjét, aki arról számolt be, hogy 2002 és 2006 között legalább négyszer hurcolta el őt a Gergényi Péter vezette budapesti rendőrség különböző tüntetésekről, de végül a szabálysértés alól valamennyi esetben fölmentették, sőt, utóbb 500 és 700 ezer forint körüli kártérítést is megítéltek neki a jogsértő hatósági intézkedések és a háromnapos őrizetbe vételek miatt. Jellemző, hogy Gergényiék a jogerős bírósági ítélet ellenére többször nem voltak hajlandók fizetni, így végül inkasszóval kellett leemelni a megítélt öszszegeket – mutatott rá Kocsis.
Az ismételt meghívás ellenére Szilvásy György volt titokminiszter tegnap sem ment el az albizottság ülésére. Távolmaradását levélben azzal magyarázta, hogy a bizottság demagóg politikai nyilatkozatokat tesz, ezért nem tud velük együttműködni.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
