Ihász Sándor fővárosi főügyész ugyanis arról beszélt: több vizsgálatot is lefolytatott a Fővárosi Főügyészség a 2006-os eljárásaikkal kapcsolatban, és mindent törvényesnek talált. Tájékoztatása szerint összesen 177 ember előzetes letartóztatását kezdeményezték, és közülük másodfokon végül 76 esetben rendeltek el valamilyen kényszerintézkedést (letartóztatást, házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat). A főügyész szerint a bíróság gyakorlatilag olyankor is elfogadta a letartóztatási indítványukat, ha éppen házi őrizetről vagy lakhelyelhagyási tilalomról döntött, ugyanis az csak „fokozatbeli” különbség.
Révész Máriusz (Fidesz) úgy fogalmazott: „Elképesztőnek tartom azt a cinizmust, ahogy főügyész úr
*
Révész szerint az sugárzik a főügyészből, hogy ma is ugyanúgy járnának el, semmi önkritikát nem gyakorol. Pedig – tette hozzá – még Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és a bíróság is kritikusan áll korábbi intézkedéseihez. Úgy vélte: ahhoz, hogy a jövőben kisebb hibaszázalékkal dolgozzanak, önreflexióra lenne szükség.
A fideszes politikus azt is megdöbbentőnek nevezte, hogy Ihász Sándor nem lát lényegi különbséget az előzetes letartóztatás és a házi őrizet között.
Több rendőri vezetővel ellentétben Ihász Sándor nem kért bocsánatot, de megjegyezte: „az ügyész is ember, mindenki hibázhat”. Az első- és másodfokú letartóztatásokról szóló döntések közötti jelentős eltérést a „körülmények változásával” magyarázta. Szerinte ugyanis a tüntetések után napokkal a „bűnismétlés” mint a letartóztatás egyik „különös oka” már nem állt fenn.
Ezzel szemben Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) több konkrét esetet is ismertetett, amelyekben szeptember 23-án, az utcai események lezárulta után két nappal indítványozta az ügyészség levadászott emberek letartóztatását, amikor már nem állt fönn a bűnismétlés veszélye. Ráadásul az említett esetekben is bebizonyosodott, hogy az első fokon börtönbe zártak semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Gaudi-Nagy kiemelte: volt, akivel szemben szinte naponta váltogatták a gyanúsítás alapját, előbb garázdaság, majd kődobálás, végül csak szitkozódás szerepelt a rovásán.
Bár Ihász Sándor arról beszélt, a személyi körülményeket csak a büntetés kiszabásakor kell figyelembe venni, ezzel szemben Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke rámutatott: a másodfokon megváltoztatott bírósági határozatok éppen azzal érveltek, hogy a személyi körülményeket nem kellően értékelték az elsőfokú döntések meghozatalakor. A főügyész visszautasította, hogy politikai körülményeket mérlegelve, koncepciózusan, „futószalagon” hozták volna meg döntéseiket.
Palásti Márta VI–VII. kerületi vezető ügyész ismertetése szerint az ő indítványuk alapján az első fokon elrendelt 75 előzetes letartóztatás közül másodfokon csupán hatot hagytak helyben. Szerinte ez az „eltérő szakmai álláspontra” vezethető vissza.
Ezután Frech Ágnest, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetőjét hallgatták meg, aki 2007 novemberében egy olyan belső vizsgálatot készített, amely többek között megállapította: „az első fokon eljárt bírók igen gyakran eltekintettek a bűncselekmény megalapozott gyanúját alátámasztó bizonyítékok vizsgálatától”, „sem az alapos gyanú, sem a különös okok tekintetében nem történt személyekre lebontott vizsgálat”, illetve „többször fordult elő, hogy azok a bizonyítékok, amelyekre az elsőfokú határozat utalt, egyáltalán nem álltak rendelkezésre”.
Frech Ágnes elmondta: komoly feszültséget okozott a bíróságon a sok megváltoztatott döntés. Közölte: az első fokon eljárt nyomozási bíróknak nagyon kevés idejük volt dönteni, Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke az albizottság előtt azt közölte: úgy érezték, cserbenhagyták őket a rendőrök, amikor a székházostromkor kivonultak az épületből. Az ostromot közvetlenül kiváltó petíció beolvasásáról azt mondta: a médiatörvény és az MTV belső szabályzata rögzíti a szerkesztői szabadságot, vagyis semmilyen érdekcsoport nyomására a műsort befolyásolni nem lehet.
