A Bundeswehr jövőkutató műhelye belső jelentést írt, amelyben az olajkitermelés csúcsának lehetséges idejét elemzi, illetve az ebből fakadó következményeket részletezi. A német hadsereg tanulmánya szerint az olajkitermelés tetőzése még ebben az évben valószínűsíthető, amely beláthatatlan következményekkel járhat az elkövetkezendő időszakban Európában. A jelentést a napokban szivárogtatta ki a Der Spiegel, amely szerint azt egyértelműen titkosan akarták kezelni. A megjelent információkat egyelőre nem cáfolta sem a Bundeswehr, sem a német védelmi minisztérium, és a lap kormányzati forrásai is megerősítették azok valódiságát.
A tanulmány úgy tartja, hogy 15-30 éven belül biztosan ellátási nehézségek lépnek fel kőolajból a világban, vagyis a német hadsereg szakértői nem látják helyettesíthetőnek ezt a nyersanyagot még harminc év elteltével sem. A titkos iratok szerint a készletek fokozatos kimerülése miatt nőni fog az olaj szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az olajtermelő országok jelentősége emelkedik, a politikai játéktér átrajzolódik. Az olajexportáló országok pedig saját céljaik esetleges agresszív megvalósítását is megkezdhetik. Alternatív energiaforrás híján ezekből az államokból lehetnek egy-egy térség, illetve a világ vezető hatalmai.
A német hadsereg szakértői szerint a hiány fokozódásával a szabadpiaci olajkereskedést kétoldalú szerződések kezdhetik el felváltani, az erőteljesen olajfüggő piac és gazdaság hanyatlása miatt pedig létfontosságú cikkek hiányozhatnak majd a szállításban és a gyártásban is. Az áruszállítás ugyanis nagymértékben függ a kőolajtól, annak hiányában viszont ellátási hiány léphet fel az alapvető árucikkekből, például az élelmiszerekből, miközben az ipari termékek 95 százalékának előállításához is olajat kell felhasználni.
Mint írják, a válság ahhoz vezethet, hogy középtávon minden piacorientált nemzetgazdaság összeomlik, ezért elképzelhető még a jegyrendszer bevezetése és a tervgazdaság részleges újraéledése is. Európában a tanulmányírók szerint szélsőséges kormányzati formák térnyerésére, végső esetben újra nyílt konfliktusokra kell felkészülni.
Egy héttel ezelőtt a Guardian című napilap is beszámolt hasonló jelentésről, amely a brit energiaügyi minisztérium titkos iratai közül szivárgott ki. Ebben az szerepel, hogy a védelmi minisztériummal és a Bank of Englanddel arra kérték fel a brit ipar képviselőit, hogy dolgozzanak ki együtt egy tervet a válság kezelésére. Ezt egyébként a Fenntartható Fejlődés Kutatócsoport és számos nemzetközi kutatás is alátámasztja (például az ASPO és TOD kutatói).
A lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők azonban megosztottak a Bundeswehr-tanulmány megítélésében. Nógrádi György szerint például nincs konfliktusveszély Európában az olajválság miatt, a világpolitikai tendenciák ugyanis nem azt mutatják, hogy elkezdődött volna a felkészülés a nagyhatalmak részéről. – Mindig voltak előrejelzések a készletek kimerüléséről, amióta csak kőolaj van a világon, de eddig az összes esetben kiderült, hogy van elegendő tartalék – szögezte le a szakember. Nógrádi megerősítette azonban, hogy valós veszélyt is jelenthet a kőolajkészletek végessége, mert nincs idő és pénz alternatív energia kihasználására. – Gondot jelenthet néhány ország, például Kína előretörése is a világgazdaságban, hiszen ezek az államok a rohamos fejlődésük miatt újabb olajigényekkel léphetnek fel – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
Deák András, a Közép-Európa Egyetem EU-bővítési központjának kutatási igazgatója szerint valóban elviselhetetlen biztonságpolitikai kockázatot jelent az a tendencia, hogy a kőolaj kitermelésében előretörtek a kevésbé demokratikus, nem Nyugat-barát országok. A szakértő úgy tartja, az árak tényleg veszélyesen magasakká válhatnak a világban, ha nem sikerül valahogyan megfordítani ezt a folyamatot. A válság kezelésének legtisztább útja Deák András szerint az lenne, ha sikerülne rugalmasabbá tenni a keresletet, vagyis a legtöbb kőolajat fogyasztó közlekedésben sikerülne takarékoskodni, illetve tömegesen alternatív üzemanyagokat alkalmazni. A másik megoldás, hogy gyökeresen át kell alakítani a párbeszédet a termelőkkel. Az olajpiac forradalmi technikai újítások híján, az ázsiai fogyasztás növekedésével ugyanis rendkívül feszessé válhat, és egyetlen Nyugat-ellenes lépés végzetes lehet Európára nézve az exportőrök részéről. – Európa ugyanakkor nem rendelkezik komoly haderővel, olajiparral, így nem is akadályozhatja meg a válság kialakulását – mutatott rá Deák András.
origo.hu
Magyar össze vissza hazudik a körülötte lévő bűnözőkről
