Akár zár alá is vonhatják az ajkai timföldgyár teljes vagyonát, ha bebizonyosodik, a cég a felelős a vörösiszap-katasztrófáért – jelentette ki tegnap a Lánchíd Rádióban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Mint fogalmazott, a cégnek meg kell fizetnie a kártérítést, amely több tízmilliárd forintot tehet ki. – Mese habbal, hogy ők nem felelősek! Hát ki más lenne felelős?! Természetesen nem készakarva csinálták a dolgot, de ők, az üzemeltetők használják azt a technológiát, amelynek a végén keletkezik a vörösiszap. Tehát mind a kártérítésben, mind a költségek tekintetében nekik kell jótállniuk – fogalmazott az államtitkár, aki a tragédia után azonnali hatállyal felfüggesztette az ajkai timföldgyár működését. Illés Zoltán ugyanakkor arra utasította a Mal Zrt.-t, hogy állítsa helyre a megsérült tározót. Emellett megerősítette azt is, hogy az Európai Unióhoz fordulnak segítségért. Az ügyet Áder János európai parlamenti néppárti képviselő terjeszti Brüsszel elé.
Aktivizálták magukat a környezetvédő szervezetek is. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa tegnap közölte: a szervezet már 2003-ban arra hívta fel a kormány és a hatóságok figyelmét, hogy rengeteg veszélyes hulladékot tárolnak az ajkai zagytérben, amelyet kezelni kell, hogy ne okozhasson visszafordíthatatlan károkat. A Levegő Munkacsoport emlékeztetett arra is, hogy az országban számos ilyen „időzített bomba” található, ahol nem megfelelően tartanak veszélyes hulladékokat.
A Greenpeace mélységes felháborodását fejezte ki a katasztrófáért felelős Mal Zrt. vezetőinek cinizmusa, félretájékoztatása miatt. A szervezet szerint már a katasztrófa utáni első napon is világosan látszott, hogy a társaság felelőssége teljesen egyértelmű, hogy a túl sok tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka. A Greenpeace ebből többek között azt a következtetést vonta le, hogy sürgősen meg kell erősíteni a környezetvédelmi hatóságokat. – A további katasztrófák megelőzése miatt a cég vezetőit a büntetőjog eszközeivel is a legszigorúbban felelősségre kell vonni – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója, aki a helyszínen tájékozódott a katasztrófáról. A Greenpeace aktivistái mintákat is vettek a kiáradt vörösiszapból, hogy megállapítsák a szennyezés összetételét.
Mint arról korábban beszámoltunk, a vörösiszap tárolása nem csak Ajka környékén jelenthet veszélyt. Az Almásfüzitő–Duna- almás–Neszmély környéki vörösiszap-tározók – vagyis a rég bezárt Almásfüzitői Timföldgyár vörösiszap-tározói – közvetlenül a Duna partján vannak, és a környéken élők gyakran éreznek átható bűzt a térségben. Szerintük azért, mert a mai napig szállítanak egyéb veszélyes hulladékot is a helyszínre, hogy azt iszappal és humusszal keverjék. A monodepónia eredetileg azért létesült, hogy a bennük felhalmozott iszapból később, fejlett technológiával kinyerjék a felhasználható fémeket és egyéb anyagokat. Az almásfüzitői VI-os tározóba az elmúlt évtizedben egy vállalkozás valóban különböző vegyi anyagokat töltött. A cég azonban azt állította lapunknak, hogy nem okoz környezetszennyezést, ellenkezőleg: hatástalanítás folyik a telephelyén, amelyhez rendelkezik a hatósági engedélyekkel. Szerintük az sem ad okot az aggodalomra, hogy a tározót csak a gátja választja el a Dunától. A zöldek szerint azonban veszélyes lehet, hogy a Duna magas vízállásakor az áradó víz körbeveszi a tározót, amitől meglazulhatnak a deponia falai, és a hulladék egyenesen a folyóba mosódhat.
Hiányzó védelmi vonal. Az eddigi adatok alapján két rendszerhiba megállapítható. Az egyik az a szemlélet, hogy ilyen biztosan nem történhet meg, és aztán mégis megtörténik, példa erre Csernobil vagy Nagybánya esete. A másik pedig az a hibásan értelmezett gazdaságossági megfontolás, amely alapján nem fektetnek be többszörös védelem vagy túlbiztosítás kiépítésébe – mondta lapunknak Zlinszky János. A Zöld Ombudsman Irodájának Stratégiai és Tudományos Főosztály vezetője szerint a Mal Zrt.-nél zajló körfolyamatban azon ponton történt baj, ahol nem volt második védelmi vonal, azaz biztonsági töltések, esetleg elvezetők kiépítve. Hangsúlyozta, a Paksi Atomerőművet túlbiztosítással tervezték, ebben az esetben viszont talán az lehetett a megfontolás, hogy ha a tároló elbír háromezer köbméter vörösiszapot, akkor biztosan elbír négyezret is.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet