Időzített bomba ketyeg a Duna-parton

2010. 10. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár zár alá is vonhatják az ajkai timföldgyár teljes vagyonát, ha bebizonyosodik, a cég a felelős a vörösiszap-katasztrófáért – jelentette ki tegnap a Lánchíd Rádióban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Mint fogalmazott, a cégnek meg kell fizetnie a kártérítést, amely több tízmilliárd forintot tehet ki. – Mese habbal, hogy ők nem felelősek! Hát ki más lenne felelős?! Természetesen nem készakarva csinálták a dolgot, de ők, az üzemeltetők használják azt a technológiát, amelynek a végén keletkezik a vörösiszap. Tehát mind a kártérítésben, mind a költségek tekintetében nekik kell jótállniuk – fogalmazott az államtitkár, aki a tragédia után azonnali hatállyal felfüggesztette az ajkai timföldgyár működését. Illés Zoltán ugyanakkor arra utasította a Mal Zrt.-t, hogy állítsa helyre a megsérült tározót. Emellett megerősítette azt is, hogy az Európai Unióhoz fordulnak segítségért. Az ügyet Áder János európai parlamenti néppárti képviselő terjeszti Brüsszel elé.
Aktivizálták magukat a környezetvédő szervezetek is. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa tegnap közölte: a szervezet már 2003-ban arra hívta fel a kormány és a hatóságok figyelmét, hogy rengeteg veszélyes hulladékot tárolnak az ajkai zagytérben, amelyet kezelni kell, hogy ne okozhasson visszafordíthatatlan károkat. A Levegő Munkacsoport emlékeztetett arra is, hogy az országban számos ilyen „időzített bomba” található, ahol nem megfelelően tartanak veszélyes hulladékokat.
A Greenpeace mélységes felháborodását fejezte ki a katasztrófáért felelős Mal Zrt. vezetőinek cinizmusa, félretájékoztatása miatt. A szervezet szerint már a katasztrófa utáni első napon is világosan látszott, hogy a társaság felelőssége teljesen egyértelmű, hogy a túl sok tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka. A Greenpeace ebből többek között azt a következtetést vonta le, hogy sürgősen meg kell erősíteni a környezetvédelmi hatóságokat. – A további katasztrófák megelőzése miatt a cég vezetőit a büntetőjog eszközeivel is a legszigorúbban felelősségre kell vonni – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója, aki a helyszínen tájékozódott a katasztrófáról. A Greenpeace aktivistái mintákat is vettek a kiáradt vörösiszapból, hogy megállapítsák a szennyezés összetételét.
Mint arról korábban beszámoltunk, a vörösiszap tárolása nem csak Ajka környékén jelenthet veszélyt. Az Almásfüzitő–Duna- almás–Neszmély környéki vörösiszap-tározók – vagyis a rég bezárt Almásfüzitői Timföldgyár vörösiszap-tározói – közvetlenül a Duna partján vannak, és a környéken élők gyakran éreznek átható bűzt a térségben. Szerintük azért, mert a mai napig szállítanak egyéb veszélyes hulladékot is a helyszínre, hogy azt iszappal és humusszal keverjék. A monodepónia eredetileg azért létesült, hogy a bennük felhalmozott iszapból később, fejlett technológiával kinyerjék a felhasználható fémeket és egyéb anyagokat. Az almásfüzitői VI-os tározóba az elmúlt évtizedben egy vállalkozás valóban különböző vegyi anyagokat töltött. A cég azonban azt állította lapunknak, hogy nem okoz környezetszennyezést, ellenkezőleg: hatástalanítás folyik a telephelyén, amelyhez rendelkezik a hatósági engedélyekkel. Szerintük az sem ad okot az aggodalomra, hogy a tározót csak a gátja választja el a Dunától. A zöldek szerint azonban veszélyes lehet, hogy a Duna magas vízállásakor az áradó víz körbeveszi a tározót, amitől meglazulhatnak a deponia falai, és a hulladék egyenesen a folyóba mosódhat.

Hiányzó védelmi vonal. Az eddigi adatok alapján két rendszerhiba megállapítható. Az egyik az a szemlélet, hogy ilyen biztosan nem történhet meg, és aztán mégis megtörténik, példa erre Csernobil vagy Nagybánya esete. A másik pedig az a hibásan értelmezett gazdaságossági megfontolás, amely alapján nem fektetnek be többszörös védelem vagy túlbiztosítás kiépítésébe – mondta lapunknak Zlinszky János. A Zöld Ombudsman Irodájának Stratégiai és Tudományos Főosztály vezetője szerint a Mal Zrt.-nél zajló körfolyamatban azon ponton történt baj, ahol nem volt második védelmi vonal, azaz biztonsági töltések, esetleg elvezetők kiépítve. Hangsúlyozta, a Paksi Atomerőművet túlbiztosítással tervezték, ebben az esetben viszont talán az lehetett a megfontolás, hogy ha a tároló elbír háromezer köbméter vörösiszapot, akkor biztosan elbír négyezret is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.