Írásban tett fel kérdéseket a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának, Boglyasovszky Csabának a 2006-os hatósági jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság. A parancsnok válaszul olyan dokumentumokat küldött, amelyekkel saját korábbi vallomását hiteltelenítette. Míg az albizottság előtt szeptember 3-án arról beszélt, hogy 2006 szeptemberében három nap alatt 89 személyt fogadtak be a Nagy Ignác utcai, a Gyorskocsi utcai és a Venyige utcai börtönbe, ehhez képest a büntetés-végrehajtás (bv) országos parancsnokának írt levelében 141 személyt említett. Az albizottság előtt azt állította, a belső kamerafelvételeket három nap után törlik, ám egy katonai ügyészségi határozat szerint ez hat naponta történik meg.
*
A fővárosi bv-parancsnok az albizottságnak azt mondta, csak október közepén értesült a térdepeltetésről. Ezzel szemben a Hír TV Célpont című műsorának nyilatkozó egykori börtönőr ezt cáfolta, és kiemelte: Boglyasovszky Csaba többször a saját szemével látta a veréseket, kínzásokat. A börtönőr nyilatkozata alapján a Budapesti Katonai Ügyészség a múlt héten ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének gyanújával.
A büntetőeljárás miatt végül nem hívják meg újra az albizottság elé Boglyasovszky Csabát, ugyanakkor Gulyás Gergely (Fidesz), a testület elnöke lapunknak elmondta: jövő szerdán további hat személyt hallgatnak meg. A meghívottak között van Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke, Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője, Hegedűs Antal, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője, Bánhegyi Gábor, a Katonai Főügyészség főosztályvezetője, Nemes Csaba, a korábbi Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) parancsnok-helyettese, illetve az ugyancsak egykori rebiszes Pigler István, aki 2006. október 23-án délután négy óráig a tömegoszlatás parancsnoka volt. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a jövő szerdai meghallgatás után az albizottság elkészíti a jelentését, amelynek elfogadásáról előreláthatólag egy héttel később dönt az albizottság, majd az emberi jogi bizottság.
