Súlyos hibák a 4-es metrónál

Értékaránytalan szerződések, hiányzó teljesítési igazolások, 264-ről 537 milliárdra nőtt költségvetés, előkészítetlenség miatti csúszások és többletköltségek – ilyen és ehhez hasonló megállapítások olvashatók az Állami Számvevőszéknek a 4-es metrót ellenőrző jelentésében.

2010. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap nyilvánosságra hozta a Főpolgármesteri Hivatal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 4-es metróval foglalkozó ellenőrző jelentését. Az irat leszögezi: a beruházás túllépte a tervezett költség- és időkereteket, és az ellenőrzés időpontjában olyan állapotban volt, hogy nem lehetett pontosan meghatározni a várható összköltséget és a befejezés időpontját. Míg 2002-ben a 4-es metró összköltségét nettó 264,5 milliárd forintra taksálták, addig ez az összeg mára 537,1 milliárd forintra, tehát több mint a duplájára emelkedett.
Azzal, hogy a tervezett 1500 P+R parkoló helyett csak háromszáz épül, csökken az esélye annak, hogy az agglomerációból érkezők igénybe veszik a metrót. A projektet előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, hibásan megválasztott lebonyolítási konstrukció, a műszaki előkészítéssel teljes körűen nem megalapozott határidők tervezése, független ellenőrző mérnök mellőzése és közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték. Az állomások műszaki, gazdasági előkészítése nem volt megfelelő, mivel az engedélyezési eljárások és az állomások szerkezetépítési terveinek készítése párhuzamosan folyt – hangsúlyozta az ÁSZ. Rámutattak: az építési engedély hiánya négy pesti állomásnál 276,5 milliós, az alagútépítés késedelme pedig öt állomás esetében 633 milliós többletköltséget okozott.
A 4-es metró beruházója, a DBR Metro Projekt Igazgatóság 2010. április 30-ig nem kevesebb mint 20,8 milliárd forintot költött szakértői és tanácsadói szerződésekre. Ebből 7,2 milliárd jutott a projektvezetést és a mérnöki munkát végző Eurometro Kft.-nek. Bár a szakértői anyagok számos problémát és hiányosságot tártak fel, ezeket csak részben használták fel – hangsúlyozza az ÁSZ. Jogi szolgáltatásokra 543 millió forintot fordítottak, az ügyvédi óradíjak pedig 17 ezer és 38 ezer forint között mozogtak. A jelentésből kiderül, hogy például a Metrober Kft.-vel 2008-ban projektmenedzselésre kötöttek szerződést, de az „elvégzett feladat tartalma és színvonala nem indokolta” a nettó 25 ezer forintos óradíjat és a kifizetett négyszázezer forintot. Ugyancsak értékaránytalannak találták az AAM Tanácsadó Zrt.-vel 2007-ben kötött, 49 milliós keretösszegű tanácsadói szerződést, mivel számos olyan dokumentumot nem tudtak bemutatni az ÁSZ-nak, amelyet egyébként a megállapodás szerint el kellett volna készíteni. Egy másik szerződés alapján napi 300-375 ezer forintos napidíjazásért alkalmaztak különféle szakértőket. A jelentés rámutat: a BKV saját maga is megrendelt szakértői anyagokat 238 millió forintért. Ezek közül két, összesen 154 millió forintot felemésztő szerződés esetében a BKV nem adott át teljesítési igazolásokat, mondván, azokat a rendőrség bekérte, és nem volt belőlük másolat.
A Főpolgármesteri Hivatal válaszul – sajtóirodáján keresztül – azzal vádolta meg az ÁSZ-t, hogy téves szakmai megállapítások alapján kriminalizálja a 4-es metró beruházását, ezzel megkérdőjelezheti annak és uniós támogatását, és „felmérhetetlen károkat okozhat” az államnak és a fővárosnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.