A főváros után vidéki éttermekben folytatódott a magyar halételeket és a hozzájuk illő borokat népszerűsítő Halra, magyar! versenysorozat a napokban. A feladat ezúttal az volt, hogy a lillafüredi pisztrángot tetszés szerinti módon és körettel elkészítve vívják ki a bírálók elismerését. A zsűri végül az egri Senator Ház parajhínáros zöldségkavicságyon tálalt vajas pisztrángfiléjét találta a legízletesebbnek, a sajtó különdíját pedig a tiszafüredi Molnár vendéglő kapta a paprikás szószos, gerslivel kísért pisztráng-fogas tekercséért.
A szakmai zsűriben helyet foglaló Hoitsy György, a lillafüredi pisztrángtelep vezetője lapunknak elmondta: 1914-ben még 214 pisztrángkeltető volt hazánkban, de a trianoni diktátummal valamennyit elvesztettük, és ma mindössze négy nagyobb működik. Szerencsére nő a hazai pisztrángfogyasztás, évente 200-250 tonnát eszünk belőle. A szakember szerint azért is kedvelt, mert nincs jellegzetes halíze, gyakorlatilag szálkamentes, és a kecsegével együtt a hazai halak közül ennek a legmagasabb az omega–3 zsírsav tartalma. Kiemelte: az ő keltetőjüket – más hazai termelőkhöz hasonlóan – legalább évi négy alkalommal, szigorú előírások alapján ellenőrzik. Ugyanez viszont nem mondható el a Chiléből, Panamából és más helyekről behozott, gyenge minőségű, lejárt szavatosságú és emiatt vélhetően átcímkézett, a bevásárlóközpontokban gyanúsan olcsón kínált termékekről. Ezért is érdemes inkább a garantált minőségű hazai halat választani – hangsúlyozta Hoitsy György.
A versenysorozatot az Aranyponty Zrt. hirdette meg azzal a céllal, hogy ne csak karácsonykor kerüljön hal a tányérunkra. Úgy látják, érdemes lenne föleleveníteni a halpéntek hagyományát, hiszen évszázadok óta ez a katolikusok pénteki böjti étele, ahogy a hagyományőrző zsidók pénteki asztalán is ez a főfogás. Kutatások bizonyítják, hogy felére csökkenthető az infarktus kialakulásának a kockázata, és csökkenthető az érelmeszesedés veszélye, ha hetente legalább egyszer halat eszünk.
Sírás a víz alatt