Vita folyik arról, hogy Magyarországon van-e alkotmányozási kényszer, hiszen, mondják többen, a jelenlegi szabályozás is képes biztosítani a jogállami kereteket. Kell új alkotmány, vagy nem?
– Magyarországon 2010-ben a hatályos alkotmány alapján, mindenki által legitim módon történtek a választások. Leszögezhetjük tehát, hogy Magyarország jelenlegi alkotmánya képes biztosítani a jogállami kereteket. Ugyanakkor a hatályos alkotmány preambuluma az alkotmányt ideiglenesnek nevezi, ezáltal magában az alkotmányban rögzített az a kötelezettség, hogy a magyar Országgyűlés alkosson új, végleges alaptörvényt. Az alkotmány arról is rendelkezik, hogy Magyarországon a legitim parlament kétharmados többséggel módosítja vagy fogadja el az új, végleges alkotmányt. Minthogy előállt az a politikai helyzet, hogy az alkotmányozás lehetővé válhat, így ez a kétharmados többségre nézve egyúttal alkotmányos kötelezettség is.
– A preambulumnak, mint azt egy, éppen az Akadémián megrendezett nemzetközi konferencia is tanúsítja, önmagában is különös jelentősége van. Elég csak azt kiemelni, hogy bár az elmúlt húsz év során is számos alkalommal módosult a hatályos alkotmány, a preambulumhoz senki nem nyúlt.
– Az a véleményem, hogy egy törvény preambuluma a törvényalkotó szándékait fogalmazza meg. Tartalmaznia kell azokat az általános elveket és célokat, amelyek az alaptörvény részletes rendelkezéseiben szerepelnek. Vannak olyan országok, ahol nincs preambuluma az alkotmánynak, de vannak olyan államok is, amelynek alaptörvényében hosszabb vagy rövidebb formában megtalálható az előszó.
– Az ön részvételével működő tanácsadó testület egy részletes, hosszú vagy egy rövid, lényegre törő preambulumot fog javasolni a miniszterelnöknek? Egyáltalán biztosak abban, hogy kell preambulum?
– A helyzetünk sajátos, hiszen ez a grémium a miniszterelnök személyes tanácsadó testülete, amelynek tagjai nem a sajtón keresztül kívánják megvitatni, hogy mit tartanak fontosnak a készülő alkotmánykoncepcióval kapcsolatosan.
– Arról viszont talán beszélhet, hogy eddig milyen tanácsokat adtak.
– Az eddigiek alapján úgy látom, hogy a magyar alkotmány preambuluma az átlagosnál kicsit hosszabb lesz, és három tartalmi pillérre bizonyára támaszkodik. Egyrészt kell lennie egy olyan szakasznak, amely kimondja, hogy az Országgyűlés milyen felhatalmazás alapján alkot új alaptörvényt.
– Vagyis lesz majd utalás a 2010-es választás eredményére, illetve a jelenlegi alkotmányt ideiglenesnek kimondó preambulumra?
– Utalni kell az önmagát ideiglenesnek minősítő jelenlegi alkotmányra, és természetesen az 1990-es rendszerváltoztatásra is. Az idei esztendő említése pedig azért lehet fontos, mert 2010-ben nyílt arra lehetőség, hogy az 1990-es akaratnak megfelelően új alkotmány jöjjön létre.
– A nemzetközi gyakorlatban van példa arra is, hogy nagyobb időtávot felölelő történelmi kontextusba helyezik az alkotmányt.
– Magyarország nem tegnap óta jogállam. A több mint ezeréves államiságunkra utalnia kell az alkotmánynak, de természetesen nem kell történelemkönyvet írni az alkotmány elejére.
– Az államalapításra, az 1222-es Aranybullára és az 1848-as áprilisi törvényekre fog hivatkozni az új alkotmány?
– Ezek nyilvánvalóan fontos dátumai történelmünknek-államiságunknak, de ezeken kívül meglátásom szerint az 1946-os, a köztársaság megalapítását kimondó törvény is beletartozik ebbe az ívbe, az 1956-os szabadságharccal és a már említett 1990-es rendszerváltással együtt. Ezek nem pusztán történelmi, hanem jogtörténeti fordulópontok is.
– A Szent Korona mint tárgy, mint relikvia és mint az állam egykori megtestesítője történelmi és jogtörténeti szempontból sem kerülhető meg.
– Úgy vélem, hogy utalni kell a Szent Koronára is, hiszen a magyar jogtörténetben az ország szuverenitását és az országban az állami főhatalmat nagyon sokáig a Szent Korona testesítette meg mint jelkép. Ezzel kapcsolatban természetesen vannak viták, hiszen ezen a ponton ízlésbeli, felfogásbeli különbségek lehetnek, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a korona nagyon hosszú ideig a magyar államiság folyamatos megtestesítője volt. Az 1526 utáni török uralom és az ország három részre szakadása során a korona nem kevesebbet jelképezett, mint hogy Magyarország nem elveszítette szuverenitását, hanem „csak” megszállás alatt állt.
– Nem példa nélkül álló az sem, hogy a felhatalmazó klauzulán vagy a történelmi, jogtörténeti mérföldköveken túlmenően értékválasztást is tartalmaz egy preambulum. Az ön véleménye szerint kell ilyen szakasz az alaptörvénybe?
– Igen, szükséges utalni azokra az értékekre, amelyeken az alkotmány alapul, és amelyekre a normaszöveg épül. Ha a három pillér, a felhatalmazó rendelkezés, a történelmi utalás és az értékrend kifejtése szerepel az alkotmány preambulumában, akkor azt gondolom, hogy egy ésszerűen rövid, ugyanakkor az alkotmány egészét bevezető és azt megalapozó, jogi és irodalmi szempontból is míves szöveg készülhet el.
– Az értékválasztást tartalmazó szakaszban lesz utalás Istenre, vagy bármely más transzcendens létezőre?
– A magyar kultúrában, erkölcsünkben, értékrendünkben meghatározó a keresztény kultúrkör; akkor is, ha jól tudjuk, a honfoglaló magyarságnak megvolt a maga hitvilága. A Szent István-i államalapítás óta keresztény Magyarországról beszélhetünk, a keresztény értékekre, műveltségre történő utalás része lehet az alkotmány bevezetőjének, nem hinném, hogy ez bárkit sértene. De világossá kell tenni azt is, hogy Magyarországon senkit sem érhet semmilyen megkülönböztetés a világról alkotott másféle elképzelései, ha úgy tetszik, hite, vallása alapján.
– Azok után, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadóra vonatkozó jogszabályt, a kormány a taláros testület jogköreinek megnyirbálása irányába tett lépéseket. Ettől zeng azóta is a közélet. Két ellenzéki párt felállt a tárgyalóasztaltól, és kijelentették, nem látják értelmét, hogy részt vegyenek az új alkotmány előkészítésében. Ez nem tesz túl jót a készülő alaptörvény majdani tekintélyének.
– Szerencsétlen dolog, hogy a napi politikai csatározások beszüremkednek az új alkotmányt előkészítő munkába. Nem szeretném minősíteni a kormány álláspontját, az Alkotmánybíróság döntését sem kívánom kommentálni. Ugyanakkor látni kell azt, hogy ha egy országban az elfogadott törvények és a konkrét kormányzati döntések nap mint nap az Alkotmánybíróság elé kerülnek, akkor vagy a kormányzással van baj vagy az alkotmánnyal. Ez is mutatja, milyen fontos pontosan meghatározni az Alkotmánybíróság jogkörét. Szakmai és nem politikai vitákban kell arról megegyezni, hogy a végleges alkotmányban bizonyos kérdésekben szükséges-e a jogköröket szűkíteni, mint ahogyan arról is, hogy korlátozzuk-e azok körét, akik a testülethez fordulhatnak. A túl széles jogkörök indokolatlanul megnehezíthetik a kormányzást, hiszen alkalmat adhatnak arra, hogy politikai megfontolásból vagy más érdekből bárki indokolatlanul késleltethesse egy – például gazdasági kényszerhelyzet miatt fontos – törvény hatálybalépését. Ez is egy szempont, amit több más mellett mérlegelni kell.
– Azért az Alkotmánybíróság mégis csak alkotmányossági szempontokból vizsgálja meg a jogszabályokat, ily módon igen fontos ellenőrző szerepet tölt be, ami bármikor jól jöhet.
– Az Alkotmánybíróság a társadalom számára az alkotmányos jogállamiság igazodási mércéje, az egyik legtekintélyesebb jogállami szervezet. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem veheti át sem a parlament, sem a kormány szerepét. Az új alkotmány megalkotásának egyik jelentős kérdése, hogy hogyan biztosítható az Alkotmánybíróság számára az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetősége anélkül, hogy ez indokolatlanul a hatékony kormányzás rovására menne. Az azonban biztos, hogy egy túlszabályozott rendszert éppen a működésére megalkotott rendelkezések köthetnek gúzsba.
– Itt tartunk?
– Az, hogy a magyar alkotmányt az elmúlt néhány hónapban és az azt megelőző húsz évben sokszor módosítani kellett, önmagában is jelzi, hogy túlszabályozott a működés. A magyar alkotmányban szerepelnek olyan részletek, amelyek inkább más törvények vagy a gyakorlati kormányzás körébe tartoznak. De visszatérve az eredeti kérdéséhez: nem tartom helyesnek azt, ha az alkotmányt konkrét alkotmánybírósági döntések kapcsán módosítják. Úgy kell megalkotni a végleges alkotmányt, hogy az a praktikus kérdésekben a jó kormányzást ne akadályozza, ugyanakkor megfelelő ellensúlyt biztosítson a rossz kormányzati döntések vagy törvények esetén.
– A fékek rendszerén belül a kormányoldal azt tervezi, hogy mindazon kérdésektől elzárja az Alkotmánybíróságot, amelyekről népszavazás sem írható ki.
– Nem állítható pontosan párba az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazási kérdések köre. Az előbbi jogi, tudományos érvek mentén dönt, a népszavazással hozott döntések pedig a tapasztalatok szerint sokszor érzelmi alapon, politikai nézetek alapján születnek. Vitathatatlan, hogy az alkotmánybírák tudása az állam működéséről, az alkotmányos rendről megkérdőjelezhetetlenül magasabb szintű, mint a jogilag képzetlen állampolgárok tudása. Az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazás jogköre tehát nem esik teljesen egybe. Úgy vélem, hogy népszavazásra olyan szimbolikus jelentőségű kérdések megválaszolásakor van szükség, amelyekre a jogtudomány nem tud választ adni, vagy többféle választ ad. Ilyenkor a közösség egészének kell felelősen döntenie.
– Például az alkotmányról?
– A hatályos jogszabályok az alkotmány elfogadását a parlament feladatává teszik. Az alkotmány nem népszavazási kérdés, hiszen ha azzá tennék, háttérbe szorítanák a szakmai és jogállami szempontokat, és a mindenkori politikai erőviszonyokat és érzelmeket tükröző döntés születne. Az alaptörvényünket semmiképpen sem szabad kitenni aktuálpolitikai csatározásoknak.
origo.hu
Kövér: Magyar a gyűlöletből ácsolt pódiumról letaszította Gyurcsányt
