Csúcstechnológia a rákkutatásban

Több mint százharmincmillió forinttal támogatja Dél-Korea két laboratórium létrehozását hazánkban. A grafén megmunkálásával, valamint a gyógyíthatatlan civilizációs betegségekkel összefüggő közös kutatásoktól jelentős eredményeket vár az MTA és a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács.

Mérföldkövet jelenthet a két ország kapcsolatában a mostani tudományos együttműködés – hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tegnap azon az ünnepségen, amelyen laborlétesítési megállapodást írt alá hazánkkal a Koreai Köztársaság. A rák- és az anyagtudomány legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatással foglalkozik majd az a két létesítmény, amelyek létrehozásáról egyezett meg az MTA elnöke és Min Dong-Pil, a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács elnöke Budapesten. A szerződés értelmében évi 132 millió forinttal támogatja a dél-koreai fél a közös laboratóriumok létesítését. Az egyik az MTA Enzimológiai Intézetében, a másik pedig az MTA Műszaki és Fizikai Anyagtudományi Kutatóintézetében (MFA) működik majd. Pálinkás József az együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot 2009 októberében dél-koreai látogatásakor írta alá, decemberben pedig az ázsiai ország törvényhozása jóváhagyta a program megvalósításához szükséges költségeket.
A januárban kiírt pályázatra kilenc tervezet érkezett, közülük egy formai okokból érvénytelen volt. A bírálóbizottság négyet kiemelkedőnek értékelt, s ezeket sorrend meghatározása nélkül támogatásra javasolta. Végül a dél-koreai testület úgy döntött, hogy nemcsak egy, hanem két laboratóriumot hoz létre Magyarországon.
Az MFA már eddig is jelentős eredményeket ért el a grafének vizsgálatában, illetve annak atomi méretű megmunkálása terén – hangsúlyozta az akadémia elnöke. Mint mondta, a grafén – amelynek kutatásáért Andre Geimnek és Konstantin Novoselovnak ítélték oda idén a fizikai Nobel-díjat – forradalmasíthatja a hajlékony sík képernyők fejlesztését és esélyes a szilícium kiváltására az elektronikus áramkörben.
Az Enzimológiai Intézet új laboratóriumában a rendezetlen fehérjék kutatása kezdődik meg. E fehérjék elváltozásai gyakran gyógyíthatatlan betegségek, például a rák, cukorbaj és idegrendszeri gondok forrásai, kutatásuk hatásos gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet. A két ország kutatóinak együttműködéséből a jövőben akár Nobel-díj is születhet – fejtette ki reményeit Suh Chung-Ha, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete.
A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács egyenként harmincezer dollárral további két tudományos téma előkészítését is támogatja. Ennek részeként vizsgálják majd a rágcsálók idegrendszeri működését és tanulási folyamatait az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetben. Az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetében pedig magfúziós laboratórium felállításának előkészítését teszi lehetővé az együttműködés a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanáccsal.